A területen építkező Schneider Electric tájékoztatása szerint a cég okosgyárának bővítését megelőzően a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei régészeti kutatásokat végeztek. Ennek során a sírok mellett épületek, füstölők, árkok, kemencék, kutak, valamint a mindennapi élet egyéb eszközei is előkerültek.
A leletek között számos érdekesség is akad, így például az egyik tárológödörben találtak egy hosszúkás, négyoldalú dobókockát, amely egy római társasjáték kelléke volt. Mint írják, ez azért számít különleges leletnek, mert a Kárpát-medence területén ritkán kerül elő ilyen tárgy.
Találtak továbbá egy sírhelyet, ahol kettős temetkezés volt megfigyelhető, egy nőt és egy férfit helyeztek el közös sírgödörben, ami nem volt általános ebben a nagyjából Kr. u. 3–4. századra tehető időszakban. Szintén szokatlan módon, zsugorított temetkezésre is találtak példát a régészek. Egy olyan sírra is rábukkantak, amelybe két nagy méretű malomkövet helyeztek, ez szintén nem volt általános szokás. Ez valószínűleg valamilyen babonás hiedelemmel függhet össze, talán azt akarták biztosítani, hogy akit oda temettek, ne jöjjön vissza a túlvilágról.
A közlemény idézi Molnár Karolát, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régészét, aki szerint a Dunavecse-Öreg-hegy nevű régészeti lelőhelyen feltárt temető abból a szempontból egyedi, hogy viszonylag nagy sírszámú temető, és a régészeknek ritkán van lehetőségük arra, hogy ilyen nagy területen kutathassanak.
A feltárás során nagyon sok egyedi lelet is előkerült, terra sigillata edények, ékszerek, illetve a férfisírokban fegyvereket is találtak, egy mintegy 80 centiméteres kardot és egy lándzsát. Női sírokból pedig különleges, féldrágakőből és korallgyöngyökből készült ékszerek, valamint tükrök kerültek elő, illetve két látványos és szép ruhakapcsoló tű, melyek közül az egyiket madáralak díszít.
A szarmaták a Kr. u. 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe, és egészen a Kr. u. 5. századig jelentős erőt képviseltek a térségben. A régészek jelenleg is dolgoznak a lelőhelyen, a gyárépítés kivitelezési munkáihoz igazítva a feltárást. A társaság tavaly májusban adta át a dunavecsei üzemet, amelynek az építését szintén megelőzte egy régészeti feltárás. A régészek ekkor megtalálták a neolitikumban (Kr. e. 5500 – Kr. e. 5000) lakott szarmata település maradványait, amelynek temetőjét a gyár bővítése előtt tárták fel, illetve egy bronzkori településrészlet is előkerült.
