Lomnici Zoltán, az EMT elnöke az átadó ünnepségen elmondta, vannak olyan művészeti, tudományos és sportteljesítmények, amelyek a történelem részévé válnak. Példaként említette az Aranycsapatot, és ehhez hasonló az Illés együttes, ami olyan üzeneteket küldött az emberek felé, amelyekből azt lehetett érezni, hogy hiányzik a mindennapokból a szabadság. Ezt a művészet által kiváltott társadalmi hatást, amely a rendszerváltás lelki előkészítése is volt, kívánták díjazni az elismeréssel.

Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője méltatásában többek közt arról beszélt, hogy Szörényi Levente munkája a rendszerváltás előtt az egész magyarság számára hitet adott egy jobb és szabadabb világ reményéhez, de a rendszerváltás után sem vesztett a mondanivalójából, hiszen a valódi szabadságért mindig küzdeni kell.

Szörényi Levente munkássága megmutatja, bizonyítja a magyarság alkotóerejét és a magyarság nagyságát is − fogalmazott a politikus, aki a Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zenészt kivételes munkássággal, sokszínűséggel és alkotóerővel bíró kivételes embernek nevezte. Egész életével példázta a hazaszeretetet, a szakmai alázatot, páratlan teherbírású és életművének fő üzenete, hogy nincs leküzdhetetlen akadály − tette hozzá. 

Bajkai István szerint az 1983-ban bemutatott István a király rockopera mellett a Veled uram!, az Attila − Isten kardja és az Árpád népe zeneművek a magyarság Kárpát-medencei összefogó szerepét és jelentőségét mutatják meg. Hozzátette: ezek az alkotások tagadhatatlanul a kulturális örökségünk részét képezik.

A művész életének főbb állomásait felsorolva Bajkai István megemlítette, hogy Szörényi Levente több családtagja is foglalkozott zenével, ő maga pedig eleinte hegedült, majd zongorázott és énekelni tanult. Testvérével, Szabolccsal, valamint Ráduly Mihállyal Mediterrán nevű együttesükkel a Magyar Televízió kulturális tehetségkutató műsora, a Ki Mit Tud? elődöntőéig jutottak. Szörényi Levente 1963-64 közt a Balassa-, 1965-től 1973-ig az Illés-együttes tagja volt, 1974 és 1984 közt pedig a Fonográfé. Ez utóbbi együttesek alapítójaként, frontembereként ismerik a legtöbben. A Fonográf utáni élet hozta el a Kőműves Kelemen és a Fehér Anna című rockballadákat, számos album elkészültében működött közre, valamint filmzenéket is szerzett. Mindemellett Szörényi Levente borászként, íróként és régészként is kereste az igazságot.

Szörényi Levente megtisztelőnek nevezte az elismerést, majd felidézte: tíz évvel az 1956-os forradalom után, 1966-ban a Még fáj minden csók című számmal második díjat nyertek a Ki Mit Tud?-on. Megemlítette azt is, hogy 1970-ben egy, a BBC-nek adott interjút követően egyéves tiltást kaptak, az Illés számait nem játszhatták a rádióban és Budapesten sem léphettek fel, akkor nevezte el őket egy újságíró az év legjobb vidéki zenekarának.

Az Emberi Méltóság Tanácsa azokat részesíti elismerésben, akik hivatásuk gyakorlása mellett jelentős közéleti tevékenységet is kifejtenek. Az elmúlt években több művész kapta meg a kitüntetést, így Jókai Anna, Törőcsik Mari, Kányádi Sándor, ifj. Sánta Ferenc, Bodrogi Gyula, Kóbor János, Benkő László. A sportolók közül korábban az Aranycsapat jobbhátvédje, Buzánszky Jenő vehette át az elismerést, az elmúlt évben pedig Jónyer István négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok asztaliteniszező.

Fotók. MTI/Koszticsák Szilárd