A szüleim gyerekkoromban sokat költöztek. De én mindig megtaláltam őket.

A zsidó családból származó Allen Stewart Konigsberg 1935. december 1-jén született New Yorkban (a város szeretete rengeteg filmjében visszaköszön). Az 1950-es években kezdte humorista pályafutását: először más fellépőknek írt vicceket, majd maga is színpadra állt. Ekkor dolgozta ki azt a neurotikus, intellektuális figurát, akit aztán a legtöbb filmjében is alakított. Más humoristákkal ellentétben nem improvizált, nem feszegetett aktuálpolitikai kérdéseket, helyette a saját életéből merített ihletet, sokszor a közönség számára nehezen emészthető, morbid poénokkal: ?A szüleim szerintem nem szerettek. Plüss helyett igazi mackót tettek az ágyamba.?

Woody Allen a hatvanas években nem csak a színházi világba tört be ? Játszd újra, Sam! című darabját 1969-es bemutatása óta 463-szor adták elő a Broadway-n ? kezdett filmezni és azóta szinte minden évben láthatjuk egy alakítását vagy rendezését ? persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. A nagy áttörést az 1977-es Annie Hall hozta, amelyért rendezői és forgatókönyvírói Oscart is kapott, valamint barátnője és a címszereplője inspirálója, Diane Keaton is elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. Keaton és Allen 8 közös filmet készítettek, köztük az 1979-es Manhattan, amely afféle szerelmeslevél a rendező imádott New Yorkjának.

Allen alkotásai mennyisége és minősége nem feltétlenül van párhuzamban: az utóbbi évtizedben egy-egy kiemelkedő mozira (Match Point, amellyel átnyergelt az Európában játszódó filmekre, vagy az Éjfélkor Párizsban, amelyért újabb forgatókönyvírói Oscart kapott) több felejthető jutott, mint például a tavalyi Káprázatos holdvilág az idén bemutatott Abszurd alak. A magyar nézőknek elsősorban Kern Andrással fonódott össze alakja: a legtöbb filmjében ő szinkronizálta a humoristát.

A mester születésnapja alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínház műsorra tűz több Woody Allen-filmet: elsőként december elsején az Annie Hallt nézhetjük meg.