Gőz László, a Budapest Music Club igazgatója, Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az elődöntő zsűri két tagja, Gémesi Géza zeneszerző, karmester és Kovács László karmester beszéltek a versennyel kapcsolatos tapasztalataikról, terveikről a BMC könyvtárában tartott sajtótájékoztatón. Az esemény zárásaként pedig megtudhattuk, mely zeneszerzők kerültek a döntőbe műveikkel.

2009 óta rendezik meg az Új Magyar Zenei Fórum kortárs zeneszerzők számára kiírt versenyét. A szervezők fő célja, hogy kortárs magyar klasszikus művek születését inspirálják, eddig összesen 141 zenemű született a kiírásra, az idei pályázatokat is beleértve. A versenyt a kezdetektől támogató Budapest Music Center és Művészetek Palotája mellé három éve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is csatlakozott.

Kamarazenei és nagyzenekari kategóriában pályázhattak a résztvevők, akik közül négy-négy szerzőt választottak ki. A felső korhatár ötven év volt, de akadt 15 éves jelentkező is. Gőz László elmesélte, hogy Eötvös Péter zeneszerzőnk, aki az UMZF korábbi versenyeinek zsűrielnöki tisztét töltötte be, ennél is fiatalabb korában indult egy pályázaton szerzeményével, ahol Kodály Zoltán felfigyelt rá. Az idei verseny zsűrijének elnöke Jeney László zeneszerző, tagjai: Gémesi Géza zeneszerző, karmester, Pilz János hegedűművész, Serei Zsolt zeneszerző (kamaraegyüttesre írt művek elődöntője) és Kovács László karmester, Tihanyi László zeneszerző, Vidovszky László zeneszerző (nagyzenekarra írt művek elődöntője). A döntőben Sári József zeneszerző és Vajda Gergely karmester segítik Jeney Zoltán munkáját.

Káel Csabától megtudhattuk, hogy az idei hangversenyek ? melyeken a díjazott művek szerepelnek ? bekerültek az október 2. és 18. között tartott CAFe Budapest programjai közé. A nagyszabású művészeti fesztivál során október 6-án a BMC-ben hallhatja a közönség a kiválasztott kamarazenei alkotásokat, október 7-én pedig a nagyzenekari műveket a Művészetek Palotájában. A CAFe Budapest kínálatában megtalálható Bella Máté egy korábbi, UMZF versenyen nyertes kamarazenéje is.

Gémesi Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy a továbbjutott versenyzőknek sokat jelent, hogy frissen született darabjukat rövid időn belül bemutatják és felvétel is készül róla. Gőz Lászlótól megtudtuk, hogy az idén felhangzó művek felvéteéte a tavalyi nyertes alkotásokkal együtt adják ki. A gálahangverseny műsorát és díjátadót a Bartók Rádió élő adásban közvetíti, valamint közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Vajda Gergely vezényletével.

Dr. Bendzsel Miklós kiemelte, a magyar zene európai összehasonlításban is megállja a helyét: a hazai kreatív ágazatok sorában a szoftveripar és könyvkiadás mellett harmadik helyet foglalja el, és mintegy háromszáz ezer magyar munkavállalót foglalkoztat. Műhelyszemlélettel támogatják a kortárs zenét, és a szponzornál vagy mecénásnál komolyabb patrónus szerepét kívánják betölteni, így felajánlják segítségüket a szerzői jogok területén is az új művek alkotóinak.

A fődíjakon kívül több más elismerést is kiosztottak, így a Zeneműkiadó kottakiadást, a Fidelio.hu médiacsomagot. A MÜPA a Szimfonikus felfedezések című sorozatában hangverseny lehetőségét ajánlott fel, valamint Eötvös Péter egy évig mentorként segít egy kiválasztott zeneszerzőt. Kamarazenei kategóriában Balogh Máté, Dargay Marcell, Sándor László és Alessio Elia, míg a nagyzenekari mezőnyben Balogh Máté, Bánkövi Gyula, Horváth Balázs és Slezák Andrej jutott a döntőbe.

Az idei verseny a hetven éve elhunyt Bartók Béla emléke előtt tisztelgett: a kiírásban szerepelt, hogy a pályaművekben jelenjen meg a zeneszerző személyiségére vagy művészetére vonatkozó téma.

Csanda Mária