Ady Endre
Nyaralnak a magyar írók
Melyik az az üdülőváros, ahol Karinthy Frigyes, Csehov és József Attila nyaralt? Hol épített rádióantennát a nyáriszünetben gyerekként Ottlik Géza? Hova járt vissza Ady Endre és Vörösmarty Mihály pihenni? Melyik kúriában alkotott Kertész Imre? Cikkünkben egyszerre ajánlunk izgalmas nyári úticélokat és pillantunk bele az írók, költők üdülésébe. Tarts velünk!
Véres a földünk, háború van
„Miatyánk ki vagy a mennyekben,/ harcokban, bünökben, szennyekben,/ rád tekint árva világod:/ a te neved megszenteltessék,/ a te legszebb neved: Békesség!” – írja Babits Mihály 1914-ben a versében. Nincs időgépünk. Nem tudunk visszamenni, hogy lássuk, mit éltek át az I. világháború alatt az emberek. Viszont vannak verseink, szépirodalmunk és könnyű olvasmányaink, melyek bepillantást adnak az akkori szenvedésekbe.
Gyász és Halotti beszéd
Kikről és milyen nekrológot írt Móricz Zsigmond? Mi is a Halotti beszéd igazi jelentősége? Ezekre és hasonló kérdésekre kaphattunk választ az Egy nemzet gyásza nemcsak leverő: Temetések és/vagy újratemetések a nemzeti emlékezetben című művelődés- és irodalomtörténeti konferencián, amelyet Vay Ádám kuruc generális újratemetésének 110. évfordulója alkalmából rendeztek november 11-én és 12-én a Vay-kastélyban.
Őrizem a szemedet
„Nem tudom, miért, meddig maradok meg még neked, de a kezedet fogom, s őrizem a szemedet” – szól a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse, amelyből már érződik, hogy a költő búcsúzik. Ady Endre 1916 januárjában írta a verset. Három év múlva január 27-én, éppen 97 éve halt meg.
Ady-kézirat az Országos Széchényi Könyvtárban
Az Országos Széchényi Könyvtár a Múzeumok Éjszakája keretében mutatta be először Ady Endre Májusi zápor után című versének eredeti kéziratát. A mű előkerülése irodalomtörténeti jelentőséggel bír, keletkezésének homályba vesző körülményei pedig érdekes kérdéseket vetnek fel. Ezeket a témákat is érintette Baróthy Zoltán, a könyvtár kézirattárának munkatársa az OSZK által szervezett tárlatvezetésen.