Batthyány Lajos
A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek
„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Október 6-án történt
1849-ben Aradon kivégezték a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Rájuk és a sok névtelen hősre emlékezünk ma, a nemzeti gyásznapon.
Szeptember 11-én történt
„Nem akartam erőszakosan, mindenáron ezt a pályát, viszont nagy őszinteséggel és lelkesedéssel vágytam rá, és sikerült” – nyilatkozta egy, a lapunknak adott interjúban Gallusz Nikolett színésznő, aki ma ünnepli születésnapját.
Október 6-án történt
1849-ben Aradon kivégezték a magyar szabadságharc 13 honvédtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Rájuk és a sok névtelen hősre emlékezünk ma, a nemzeti gyásznapon.
Szeptember 11-én történt
1989. szeptember 10-én este jelentette be Horn Gyula, hogy Magyarország megnyitja határait a nyugatra távozni szándékozó NDK- állampolgárok előtt. Az intézkedés szeptember 11-én 0 órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer ember távozott az országon keresztül az NSZK-ba.
Kásler Miklós felavatta Batthyány Lajos mellszobrát Sárváron
Gróf Batthyány Lajos mindenben az emberséget, a jogot és az erkölcsöt képviselte – hangoztatta hétfőn Sárváron az emberi erőforrások minisztere, aki a Rába-parti kisváros főterén felavatta az első független és felelős magyar kormány miniszterelnökének köztéri szobrát.