évforduló
November 25-én történt
„Annyi gond, baj, bánat és szörnyűség vesz körül minket, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni” – vallotta az 1929. november 25-én született – és 2015-ben elhunyt – Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus- és festőművész, Gross Arnold, aki részletgazdag rézkarcaival vált népszerűvé, és akinek képeit csodálatos, gyermeki mesevilág jellemzi.
November 24-én történt
„Az alkotóerő idomíthatatlan vadállat. Ha kushad, akkor a legveszélyesebb: nem tudhatjuk, alszik-e vagy megdöglött végleg? Ha harap, az már megkönnyebbülés” – fogalmazta az 1932. november 24-én született – és 2017-ben elhunyt – kétszeres Kossuth-és József Attila-díjas író és költő, Jókai Anna.
November 23-án történt
Ma ünnepli ötvennegyedik születésnapját Pokorny Lia színművész, akit többek között a Pinceszínház, az Atlantis Mozgásszínház, a Budapesti Kamaraszínház, a Bárka Színház és a Centrál Színház előadásaiban, a Szakítópróba, a Poligamy és a Valami Amerika 3. című filmekben, a Kisváros, a Társas játék és A mi kis falunk című sorozatokban, valamint a Beugró című televíziós műsorban láthattuk.
November 22-én történt
1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legismertebb alföldi betyár, akit egyes legendák a szegények védelmezőjének, nekik önkényesen igazságot szolgáltató a magyar Robin Hoodnak tartanak. Mindezzel együtt az egyik legkegyetlenebb magyar bűnöző volt, akinek mintegy harminc gyilkosság és számtalan rablás terheli a bűnlajstromát. Rózsa és társai amnesztiáért cserébe az 1848–49-es szabadságharcban is részt vettek, és sikereket arattak szokatlan harcmodorukkal.
November 21-én történt
„A világot úgy szeretem venni, ahogy van. Az angyalokat nem tudom elképzelni ördögök nélkül, világosságot a sötétség nélkül, föld felettit a föld alatti nélkül. Csak az egészet” – fogalmazta az 1916. november 21-én született – és 1995-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, költő, műfordító, Csorba Győző.
Isten éltesse a Lánchidat!
„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.
Egész éves programsorozat ünnepli Kurtág György 100. születésnapját
Fesztivállal és egész éves programsorozattal ünneplik Kurtág György 100. születésnapját. A Budapest Music Center (BMC) szervezésében 2026. február 15. és 28. között megvalósuló fesztiválon nemzetközi sztárok és a hazai kortárs zenei élet meghatározó előadói mutatják be a zeneszerző életművének keresztmetszetét.
Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe
Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.
November 20-án történt
„Aki nem ismeri a múltat, nem ítélheti meg a jövőt. A múlt az a talaj, amelyen állunk. Tanítómesterünk megmutatja, hogy milyen hibákat nem szabad újra elkövetni és mit kell tenni” – fogalmazta az 1912. november 20-án született – és 2011-ben elhunyt – utolsó Habsburg-trónörökös, Habsburg Ottó. Az utolsó magyar király és osztrák császár, Boldog IV. Károly fia politikusként, közíróként tevékenykedett és a páneurópai piknik egyik kezdeményezője volt.
November 19-én történt
„Az, hogy egyszerűen tudjon írni az ember, bátorság kérdése is, mert nagyon könnyen le lehet bukni, ha ellenben bonyolult fogalmi és elméleti nyelvvel bástyázza körül a mondandóját, könnyen elbújik benne a hülyeség” – állította az 1927. november 19-én született – és 2023-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista, Lator László.
A gyurmafilmektől a homokanimációig – Cakó Ferenc 75
Hetvenöt éve, 1950. november 18-án született Cakó Ferenc Kossuth-díjas animációsfilm-rendező, grafikus, érdemes és kiváló művész, akinek a pillanat hatása alatt születő, gyorsan változó, élő alkotásai a világ számos országában nagy sikert arattak.
November 18-án történt
„Amikor az ember valami olyat alkot, amitől felcsillan a szeme, akkor azt folytatni kell. Ha jól csináljuk, abból születnek meg a kiemelkedő, meghatározó slágerek” – fogalmazta a 2020. november 18-án elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas billentyűs, zeneszerző, Benkő László, aki amellett, hogy a legendás Omega zenekar oszlopos tagja volt, hosszú pályafutása alatt számos szólóalbumot is megjelentetett.
November 17-én történt
„Hiszek a klasszikusok modernségében. Hiszek a tiszta beszéd ábécéjében és a magyar nyelv Arany János-i törvényeiben. Hiszem, hogy az élményt és szórakozást nyújtó színház az ország munkakedvének pénzben ki sem fejezhető ösztönzője és emberi fejlődésének formálója” – vallotta anno színházi credójában az 1911. november 17-én született Kossuth-díjas színművész, Básti Lajos.
November 16-án történt
Ma ünnepli hetvenharmadik születésnapját Gálffi László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, akinek nevéhez olyan alakítások fűződnek, mint Shakespeare Othellójában Jago szerepe és Katona József Bánk bánjának címszerepe, de a Kenguru, a Férfiakt, A szivárvány harcosa, az Utóélet és a Semmelweis című filmekben is láthattuk.
November 15-én történt
„Ha valaki sokat ír, az önmagában nem jelent semmit. Se rosszat, se jót. Gyorsan is lehet olyat írni, ami maradandó. A könyvtárak pedig tele vannak lassan írt rossz könyvekkel” – állapította meg a 2024. november 15-én elhunyt író, műfordító, eszperantista, Nemere István, akinek több mint nyolcszáz könyve jelent meg, és ezzel ő lett a világ legtöbb művet jegyző írója.
Majdnem orvos lett és álmaiban ma is operál Kútvölgyi Erzsébet
November 14-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, aki 1971 óta tagja a Vígszínháznak, de olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Napló apámnak, anyámnak, a Franciska vasárnapjai, A londoni férfi, a Casting minden vagy az Átjáróház.