évforduló
December 14-én történt
A ma születésnapját ünneplő Lázár Kati (képünkön) sosem csinált presztízskérdést a színészetből. Az volt neki fontos, hogy őszinte együttlétben legyen azokkal, akikkel dolgozik, és taps nélkül is pontosan tudta, hogy jó volt-e aznap vagy sem, sikerült-e megfelelni a saját elvárásainak vagy sem.
A szerb dinár 150 éves
A szerbiai központi bank NBS közleménye szerint a dinár megmaradása a szerb nemzetgazdaság stabilitásának és ellenálló képességének köszönhető.
December 13-án történt
Saját bevallása szerint nem versenyző alkat, hanem csapatjátékos Balsai Móni (képünkön), aki színházi szerepei mellett olyan soroaztokban játszott, mint az Alvilág, a Mellékhatás vagy a Tündérkert, és olyan filmek épültek rá, mint a Liza, a rókatündér vagy az X – A rendszerből törölve.
December 12-én történt
Akit ma a lélektani regény egyik nagymesterének tartunk, 1857-ben perbe fogták leghíresebb művéért, amelynek kapcsán a legenda szerint így fogalmazott: „Bovaryné én vagyok!”. Ezen a napon született Gustave Flaubert (képünkön), a stendhali és balzaci realista hagyomány folytatója.
December 11-én történt
Ezen a napon született Carlo Ponti olasz filmproducer, akinek olyan világhírű mozik fűződnek a nevéhez, mint A megvetés Godardtól, Fellini Országútonja és Antonioni Nagyítása. Képünkön második feleségével, Sophia Lorennel látható.
December 10-én történt
A szakma sem igazán tartotta számon az irodalmi Nobel-díj előtt Kertész Imrét, aki azóta is egyetlen magyarként vette át 2002-ben ezen a napon az elismerést. A Sorstalanság sajátos holokausztregény; direkt roncsolt nyelve sejteti, hogy a leírt szörnyűségekhez a régi szavak már nem elégségesek.
December 9-én történt
„Mi úgy büntetjük meg a rendezőket, hogy megcsináljuk azt, amit kérnek” – vallotta Garas Dezső. 1934-ben ezen a napon született a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, mindannyiunk Kőnig tanár ura.
December 8-án történt
1938-ban ezen a napon született Tandori Dezső (képünkön) író, költő, műfordító és grafikus, a verebek, a lóverseny, a medvék és a gombfoci megszállottja. Az övé volt az első magyarországi posztmodern verseskötet, Nat Roid álnéven krimit, Hc. G. S. Solenard néven pedig fantasztikus regényt írt.
December 7-én történt
110 éve született Szántó Piroska festőművész (képünkön). Kötődött a szentendrei művészélethez, ott alkotott nyaranta. Képzőművészi tevékenységének fontos és érdekes kiegészítői irodalmi értékű önéletrajzi könyvei, amelyekben életének fordulópontjairól vall és kortársainak állít emléket.
December 6-án történt
Lehetett volna belőle gátfutó vagy építészmérnök. A gitározással Presser Gábor tanácsára hagyott fel, a '70-es évektől kezdve már csak a mikrofonnál állt, illetve a stúdió keverőpultjánál ült és dalszöveget írt Kóbor János (képünkön), az Omega énekese, aki 2021. december 6-án hunyt el.
December 5-én történt
2012-ben ezen a napon a matyó hímzés felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek reprezentatív listájára. A matyó népművészet az egyik leggazdagabb motívum- és színvilágú Magyarországon, elsősorban az Alföld északi tájrészére, Matyóföldre jellemző.
December 4-én történt
1946-ban ezen a napon született Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész, érdemes művész, a nemzet színésze, aki fiatalon lett a Jancsó Miklós-filmek állandó szereplője.
December 3-án történt
A francia új hullám vezéralakjaként az 1930-ban ezen a napon született Jean-Luc Godard azon nagy hatású rendezők közé tartozik, akik hozzájárultak a modern film születéséhez. Emblematikus filmjei a médium szabályainak jótékony felrúgásáról és az alkotói szabadság tudatos kijátszásáról árulkodnak.
December 2-án történt
Szokatlan, érthetetlen, olvashatatlan: ilyen és hasonló jelzőkkel illették értő irodalomkritikusok is a 2015-ben ezen a napon elhunyt Juhász Ferenc líráját. Rendkívüli tehetségét – amelyről többek között Kossuth- és József Attila-díja tanúskodik – azonban kevesen vitatták.
December 1-én történt
Ezen a napon született Vörösmarty Mihály 1800-ban, és mutatta be 1879-ben a Nemzeti Színház Csongor és Tünde című, egyszerre mesei és filozófiai drámai költeményét. A mű már 1830-ban elkészült, de kiadását a cenzúra nem engedélyezte. A premiert az 1855-ben elhunyt szerző már nem élhette meg.
November 30-án történt
Az agyagból szépséget, emberséget és szeretetet életre keltő műveket alkotott az 1902. november 30-án született Kovács Margit keramikus, szobrász (képünkön), aki egy interjúban így fogalmazott: „Az agyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált.”