Negyven éve jelent meg a Hobo Blues Band Vadászat című albuma, borítóján egy piros és egy fekete szarvassal, egy élő és egy lelőtt vaddal; ugyanez a hátoldalon már fordítva látható. Talán élet és halál körforgására utal, de az igazi talányokkal csak akkor szembesülünk, ha meghallgatjuk a lemezt.

DMOHA20240210007_16.jpg
Földes László Hobo a Hobo Blues Band Vadászat című dupla albumának 40 évvel ezelőtti megjelenését ünneplő Vadászat 40 koncerten a Papp László Budapest Sportarénában, 2024. február 10-én. Fotó: Mohai Balázs / MTI

A Vadászat kirándulás a blues szentivánéji erdejében, csak nem Vackor, Gyalu, Zuboly és Titánia szaladnak át a színen, hanem szovjet katonák, partizánok, nyulak, tigrisek, medvék, vadász elvtársak, és nem utolsósorban a hétköznapok hősei, a hajtók. A Földes László szövegeire, koncepciójára, Tátrai Tibor és Póka Egon zenéjére épülő album mesékből, mondákból, versekből, operákból, sanzonokból szőtt varázslatos erdő, ahol a hatalom birtokosai valójában ránk vadásztak. Ők azok, akik sáros csizmájukban hullákon pózolnak, mert úgy gondolják: az emberi létezés is olyan hierarchikus, mint az állati, és az győz, aki a puska ravasz felőli oldalán áll. Tudni kell, hogy hová kell állni, ez a túlélés záloga. Persze nemcsak az állatok vonulását kell ismerni, nemcsak túlélési ösztön létezik, ott van a szabadság is, amit szintén az erdő ad. Ha ismerjük a művészet csillogó ösvényeit, elkerülhetjük, hogy az elvtársak (a puska megfelelő oldalán állók) sörétes puskákkal, ideológiai fegyverekkel sorozzanak meg minket. A Vadászat örökérvényű mű, hiszen mindig is köztünk voltak a tivornyák és a lakomák elvtársai, és azok, akik a szabad életet választották, vagy azok, akik szabad életet hazudtak maguknak.

Az album tehát egy keretezést alkalmaz, mindenki ott van az erdőben, aki él és mozog, és az is, aki már nem, mert már főbe lőtték – vagy a partizánok, vagy a partizánvadászok. Persze, mint a mesében, mindenki kijelölheti a maga sherwoodi erdejét, vagy Lázár Ervin Négyszögletű Kerek Erdőjét, ahová elmenekülhet. Az erdő lehet a történelem erdeje is, ahol meztelen emberek sírgödrüket ássák, de lehet Jancsi és Juliska erdeje is, az elszórt kenyérmorzsák pedig – aminek köszönhetően hazatalálnának – a műveltség morzsái. Földes végigszórja nekünk morzsákkal a lemezt, itt van Pilinszky Négysorosa vagy Shakespeare Macbethjének és Arany A Walesi bárdok című művének egy-egy részlete.

20240604_172940.jpg
A 40 éves album

Az album nemcsak egy következetes koncepció remek kivitelezése, de egyben Tátrai Tibor és Póka Egon zeneszerzők fő műve is: nélkülük a Vadászat nem lenne az, ami. Földes remek szövegét ők keltették életre, így megszülettek olyan nagyvadak, mint a Mesél az erdő, a Hajtók dala, a Fut a nyúl a mezőn, A királyfi vágtat a réten, a Száműzött lovag vagy A bolond levele a kisfiának. Az album remekül keretezi a vadászat rítusait, miközben mindenki tudja: ebben a történetben nem állatokra, hanem emberre vadásznak, a középkortól a második világháború poklán át egészen a szocialista tivornyákig. A Hobo Blues Band 1984 őszén egy sajátos teljesítménytúrát javasolt nekünk, egy 83 perces kirándulást a kultúra, a történelem és a rock and roll rekettyésébe, ahonnan már nem volt visszaút. Sokan le is maradtak, főleg azok, akik a Kopaszkutyáért és a Kőbánya bluesért szerették a zenekart…

1984 őszén a békéscsabai Vasutas Művelődési Házban volt egy HBB-koncert, amelyen részben már a Vadászat dalait adták elő. Ebben az időben ért zenitjére az a konfliktus, hogy a kopaszkuytyázó csövesek a feszes blues-rock számokat kérték számon a zenekaron, egészen addig, amíg Földes helyre nem rakta azokat, akik nem akartak vele tartani a zarándoklatokon.

Tátrai Tibor a Generál és a Skorpió dalszövegei után végre olyan inspiráló dalverseket kapott, hogy szárnyalni kezdett. A fattyú reménytelen halálában élete egyik legjobb gitárszólóját hallhatjuk, Póka Egonnal a honi pop egyik legjobb dalszerző párosát alkották. Egy évvel az István, a király után Földes, Póka és Tátrai megmutatták, hogy az ún. könnyű műfaj tényleg felnőtt, mindent képes integrálni, a népzenét, a sanzont, a blues-rockot, Santanát, az operát, az operettet és a mondókákat is. Az pedig a fantáziánkra van bízva, hogy a „Bekerítettek, nincs menedékünk…” sor hallatán a szocializmusra asszociálunk, esetleg valódi vadászatra vagy bármi másra. A vér mindent beborít az erdőben; ahogy Földes énekli, a „vér az égre fröccsen, / Vér a törvénykönyvben”. Mi viszont választhatunk. Lehetünk vadászok, hajtók, vadak, udvari bolondok, de lehetünk bujdosók is... Vagy éppen azok, akik ezt a lemezt hallgatják.

Hobo Blues Band: Vadászat
Hungaroton / Favorit, 1984.
83 perc, 25 szám

Hobóval legközelebb a Művészetek Völgyében lehet találkozni, részletek itt.