eztörténtma
Június 20-án történt
„A színház kiszámíthatatlan. Ugyanolyan erővel csinálja az ember azt is, amit a nézők nem szeretnek, és sokszor váratlan, hogy valamit megszeretnek” – fogalmazta a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, Zsótér Sándor, akit többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Radnóti Miklós Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház előadásaiban, illetve a Szerencsés Dániel, az Isteni műszak, a Testamentum, a Saul fia, a Fehér Isten, A hét nyolcadik napja és a Mennyei seregek című filmekben láthattunk.
Június 19-én történt
1927. június 19-én született – és 2010-ben hunyt el – Bánffy György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a 20. századi magyar színház egyik meghatározó alakja. Pályája a Nemzeti Színházban indult, majd az Operettszínházban, a Pécsi Nemzeti Színházban és közel négy évtizeden át a József Attila Színházban játszott, emellett számos emlékezetes filmben és televíziós produkcióban szerepelt. Kivételes orgánummal, versmondói tehetséggel rendelkezett, de tanárként és közéleti szereplőként is a kulturális értékek és az anyanyelv ápolását szolgálta.
Június 18-án történt
„Szívesen kipróbálnám magamat olyan helyzetben, hogy ötven napon át folyamatosan bele tudjak helyezkedni egy karakterbe. Annyira, hogy már ne tudjam, melyik világ az igazi: a saját életem, vagy az, amit játszom. Arra az állapotra vágyom, amikor úgy elvisz egy filmszerep, hogy a valóság és a fikció közötti határ elmosódik” – mondta egy interjúban a ma negyvenedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Tenki Réka, akit többek között a Seveled, a Futni mentem, A pokol élővilága és a Véletlenül írtam egy könyvet című filmekben láthattunk.
Június 17-én történt
„Minden kihívás, minden feladat tud érdekes lenni, csak el kell kapni a hangulatát, meg kell látni benne a szépet. Mindent nagy örömmel és odaadással táncoltam. Amikor nehezebben megy a ráhangolódás, akkor mélyebbre kell ásni, jobban belebújni” – nyilatkozta egy interjúban a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, prímabalerina, Pongor Ildikó, aki pályafutása során olyan világsztárokkal táncolt, mint Vlagyimir Vasziljev, George Balanchine, Maurice Béjart, Dózsa Imre, Havas Ferenc vagy Fülöp Viktor.
Június 16-án történt
„Mindig is olyan rendezőkkel szerettem együtt dolgozni, akiknek volt vizuális érzékük. Akik nemcsak jó történetet írtak, de képekben is gondolkodtak. Nagy szerencsém volt, hogy sok ilyen alkotóval hozott össze a sors” – fogalmazta az 1930. június 16-án született – és 2016-ban elhunyt – magyarországi születésű Oscar-díjas amerikai operatőr, rendező, Zsigmond Vilmos, aki olyan világhírű színészekkel és filmrendezőkkel dolgozott együtt pályafutása során, mint Jack Nicholson, Sean Penn, Woody Allen, Steven Spielberg, Michael Cimino és Brian De Palma.
Június 15-én történt
„Úgy gondolom, a művészet egy hatalmas égig érő fa, amelyből oldalágak nyílnak. Az ágakon levelek vannak, amelyek a rengeteg próbálkozást szimbolizálják. Ezek megújulnak, hiszen a művészet él és virul, létezik. Úgy gondolom, soha, semmiféle próbálkozást nem szabad lebecsülni. Még a legszélsőségesebbet sem, amelyre most azt mondanánk, hogy ez nem az én világom. Ezeket a trendfordulókat is érdeklődéssel figyelem” – fogalmazta egy interjúban a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Harsányi Gábor.
Június 14-én történt
„Mindig a közönségen múlik, hogy milyen az előadás. Nem a színész privát körülményei határozzák meg, teljesen független attól, hogy neki aznap milyen problémái vannak a magánéletében. Az a tény, hogy belép egy olyan erőtérbe, ahol ő van egyedül, és ötszáz ember figyelme egyszerre csak rá irányul, ez egy olyan erős elektromos erőteret hoz létre, ami elsöpör minden nyomasztó problémát” – fogalmazta az 1925. június 14-én született – és 2007-ben elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas díjas színész, Darvas Iván, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Június 13-án történt
Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő. A színészcsaládba született művész – édesapja Balázsovits Lajos, édesanyja Almási Éva színművész – számos színdarabban, tévéjátékban és filmben játszott, többek között a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab 40. évfordulóján bemutatott Popfesztivál 40 című előadásban, ahol ugyanazt a szerepet énekelte, amelyet korábban édesanyja. Új Republic-dalok című szólóalbuma 2009-ben jelent meg az együttes által kifejezetten számára írt dalokkal.
Június 12-én történt
„Sokan félnek attól, hogy a komolyzenei közönség kiöregedik. Én azonban sosem hittem abban, hogy a húsz-harminc évesek körében kellene erőltetni a hangversenyre járást. Ugyanis nem most öregedik a közönség, hanem soha nem is volt fiatal. Az a tapasztalatom, hogy a negyvenes korosztálynál jellemző az, hogy elkezd hangversenyekre járni, főleg akkor, ha gyerekként köze volt a zenéhez” – mondta egy interjúban a ma negyvennyolc éves Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, Kelemen Barnabás, a Fesztivál Akadémia Budapest művészeti vezetője.
Június 11-én történt
1937. június 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője. Több mint hat évtizedes pályája során festészettel, grafikával, fotóval, filmmel, installációval és konceptuális művészettel foglalkozott, de tanárként és szervezőként is nagy hatást gyakorolt a magyar művészeti életre. Munkáiban a geometria, a mozgás és a rendszerszerű gondolkodás kapott központi szerepet. Művei számos hazai és külföldi múzeum gyűjteményében megtalálhatók.
Június 10-én történt
„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – fogalmazta az 1927. június 10-én született – és 1985-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Márkus László, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, illetve a Defekt, Az ötödik pecsét, a Nem vagyunk angyalok és az Első kétszáz évem című filmekben láthattunk.
Június 9-én történt
1916. június 9-én született – és 1993-ban hunyt el – Somogyi József Kossuth- és Munkácsy-díj díjas szobrász, aki 1953-ban készítette el első kiemelkedő művét, a Martinászt, amit a hatvanas években olyan ikonikus alkotások követtek, mint Szántó Kovács János bronzplasztikája Hódmezővásárhelyen, Zrínyi Miklós lovas szobra Szigetváron és a Mednyánszky-síremlék a Fiumei úti sírkertben. A köztéri szobrok mellett a terrakotta körplasztikák, a bronz kisplasztikák, a domborművek, az érmek, valamint a rajzok is művészetének fontos részét képezték.
Június 8-án történt
„Nagyszüleim a kultúrát nem fogyasztották, hanem ahogy a földet is, művelték. Együtt mulattak vagy gyászoltak, a falu tagjai többek között amatőr színjátszó kört, dalárdát működtettek. Ez az én örökségem, és egyben küldetésem kiindulópontja” – fogalmazta a ma hatvanötödik születésnapját ünneplő Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas rendező, forgatókönyvíró, Káel Csaba. A Művészetek Palotája vezérigazgatója több mint ötven opera-előadást rendezett, de számos koncert- és dokumentumfilm, valamint a Magyar menyegző című táncfilm is a nevéhez fűződik.
Június 7-én történt
„Ha muzsikálok, nem nézem az órámat, hogy mikor jár már le a dolgom. Akkor is szívből játszom, ha valaki a táncházban jön oda hozzám mulatni fél háromkor, vagy akkor, amikor egy koncertteremben hallgatnak. Az emberek megérzik, hogy szeretem, amit csinálok. Ha egy kisgyerek pördül elém a Pávában, úgy kell éreznie, hogy csak neki muzsikálok, hogy most ő lehet a legboldogabb ember a világon! Ehhez nem kell magamat megerőltetnem, mert ebben nőttem fel” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvenhat éves Liszt Ferenc-díjas népzenész, Pál István Szalonna.
Június 6-án történt
„A színész egy sajátos képződménye a teremtésnek vagy a fajfejlődésnek, mindegy, minek nevezzük. A színész egy teljesen külön állatfajta. A színészt nem lehet se pró, se kontra normál értékrenddel mérni. Lehetséges normálisnak tekinteni azt a meglett honpolgárt, aki este magára vesz egy lepedőt, kardot ragad, kiáll néhány nyikorgó fadarabra, és azt hiszi, hogy ő a Julius Caesar?” – fogalmazta az 1913. június 6-án született – és 1988-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gobbi Hilda, a magyar színház- és filmtörténet egyik legérdekesebb alakja.
Június 5-én történt
„Nekem a színházban is a kérdésfelvetés a legfontosabb. Ahogy a gyerek tud őszintén érdeklődni a világ dolgai felől, ugyanúgy nekünk is meg kell fogalmaznunk a kérdéseinket. Mit miért teszek? Minek mi a célja, értelme? Észre kell vennünk az ellentmondásokat, a hamisságokat, a sötét foltokat. A színházban sem kész válaszokat kell adnunk. Nem is értheti az, hogy miről beszélünk, akinek nincsenek kérdései. Jó kérdései” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Szarvas József.