Jeles napok

Jeles napok

Szent Ilona

Ilona császárné. Fiának, Nagy Konstantinnak buzdítására keresztelkedett meg († 326). Élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, ahol az Olajfák hegyén és Betlehemben templomot emeltetett. Az ő sürgetésére ásták ki a Szent Keresztet, amelynek legendájáról Feltalálásának ünnepénél már szólottunk.
Szent Ilona szórványos tiszteletét nyilvánvalóan éppen a keresztkultusz magyarázza. Az Ilona leánynév kedveltségét melleste a középkori Trója-regény Helénája és az Árgirus-mese Tündér Szép Ilonája is ihlette.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)

Európa nap Magyarországon

1989. augusztus 19-én az Ellenzéki Kerekasztal pártjai által rendezett Páneurópai Pikniken keletnémetek százai szakították át a határt, a határőrök hallgatólagos beleegyezésével. Erre az eseményre emlékezünk az EURÓPA NAP elnevezésű találkozóval, amit 1990 óta minden évben augusztus 18-án rendeznek meg az osztrák határ közelében.

Takács János születésnapja – 1921

TAKÁCS JÁNOS, (Szentgotthárd, 1921. augusztus 18. – Budapest, 1979. november 7.): állatorvos, egyetemi tanár, a magyar állatorvosképzés és az élelmiszer-mikrobiológiai kutatások szervezője. Állatorvosi tanulmányait Budapesten végezte; doktori oklevelének elnyerése (1948) után vágóhídi állatorvosként a közvágóhidak laboratóriumába került (1949), 1953-1973 között annak vezetője volt. 1973-tól 1976-ig a Húsipari Állatorvosi Szolgálat vezetője, majd 1976-tól haláláig az Állatorvostudományi Egyetem élelmiszerhigiéniai tanszékének egyetemi tanára. Számos nemzetközi szakmai bizottságban működött. Hazai és külföldi szakfolyóiratokban mintegy 250 értekezése jelent meg. Jelentős érdemeket szerzett az állatorvosképzésben, valamint az élelmiszer-mikrobiológia nemzetközi hatású fejlesztésében. Munkásságát többek között a Hutÿra Ferenc Emlékéremmel (1974) és a brnói Hökl-emlékéremmel (1978) ismerték el.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Turán Pál születésnapja – 1910

Az analitikus számelmélet tudósa, TURÁN PÁL (Budapest, 1910. augusztus 18. – Budapest, 1976. szeptember 27.) matematika-fizika szakos diplomája és doktorátusa megszerzése után kezdetben nem kapott állást; diákok korrepetálásából élt, majd az izraelita gimnázium alkalmazta helyettes tanárként. A második világháború alatt munkaszolgálatra hívták be. Turán a legsúlyosabb helyzetekben is folytatta matematikai kutatásait. 1949-ben az ELTE professzora, az analitikai és számelméleti tanszék vezetője lett.
Tudományos munkássága rendkívül sokoldalú volt, bár mindig a számelmélet állt érdeklődése középpontjában. Fő műve, melyben híres hatványösszeg módszerét fejti ki Az analízis új módszeréről és annak alkalmazásairól címet viseli. A módszert elsősorban a számelméletben használta fel, a Riemann-sejtéssel kapcsolatos vizsgálataiban, majd az összehasonlító prímszám-elméletben, de alkalmazta differenciálegyenletek vizsgálatánál is. Jelentős eredményekre jutott algebrai egyenletek megoldásával kapcsolatban és ő alkalmazott elsőként valószínűségszámítási módszereket a számelméletben.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)

Augusztus 18-án történt

„Állandó kétség élt és él bennem a mai napig, hogy egy-egy fotóm azért jó-e, mert maga a kép jó, tehát sikerült jól megragadnom egy pillanatot, megvalósítanom egy gondolatot, esetleg amiatt, akit a kép ábrázol – a fotós pedig csak másodlagos. Ez borzasztóan nehéz kérdés, és ma is úgy gondolom, hogy sokkal kevésbé vagyok jó fotós, mint amennyire jó emberismerő, illetve mint amennyire jól tudok bánni az emberekkel” – mondta egy interjúban az 1931. augusztus 18-án született – és 2026-ban elhunyt – Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Keleti Éva.

Keleti Éva, Kossuth-, Balázs Béla- és Prima Primissima díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész a képeiből rendezett, az Amit még nem láttatok... - Keleti Éva című fotókiállításon. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI
Keleti Éva Kossuth-, Balázs Béla- és Prima Primissima díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész a képeiből rendezett, az Amit még nem láttatok... - Keleti Éva című fotókiállításon. Fotó: Hegedüs Róbert/MTI

Augusztus 18-án történt

1769 Magyarországon megkezdődtek a meridiánfok-mérés felmérő munkálatai.
1827 I. Ferenc király szentesítette az 1825–1827. évi Országgyűlés törvényeit, többek között a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását Pest székhellyel.
1855 Konkordátumot kötött a Habsburg-birodalom és a Szentszék.
1895 Királyi rendelet alapján létrejött a budapesti Eötvös József Kollégium, a középiskolai tanárjelöltek tudományos nevelésére szolgáló bentlakásos állami intézmény.
1920 Az amerikai alkotmány 19. módosítása megadta a nőknek a szavazati jogot.
1926 Budapesten megkezdődött az első úszó-Európa-bajnokság.
1932 A svájci Auguste Piccard a világon elsőként emelkedett csaknem 17 kilométeres magasságba kutatóléggömbjével.
1938 Budapesten tartotta alakuló közgyűlését a Magyarok Világszövetsége.
1945 A második világháború végén a szovjet hadsereg ellenőrzése alá vonta az addig japán fennhatóságú Kuril-szigeteket.
1945 Hazahozták Budapestre a második világháborúban Ausztriába került Szent Jobbot, Szent István király bebalzsamozott jobb kezét.
1945 Hatályba lépett az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a nyolcosztályos általános iskolák megszervezéséről.
1949 Az Országgyűlés elfogadta az augusztus 20-án hatályba lépett 1949. évi XX. törvényt az ország új, kommunista alkotmányáról.
1949 A német Adi Dassler bejegyeztette az adidas márkanevet.
1960 Az Egyesült Államokban piacra dobták az első, Enovid nevű antibébi-tablettát.
1975 A budapesti Széchenyi-hegyen üzembe helyezték az új televíziós és ultra-rövidhullámú adóállomást.
1983 A budapesti Városligetben bemutatták az István, a király című rockoperát.
1992 Felavatták a szolnoki Szent István Tisza-hidat.
2021 Átadták a Budavári Palota teljes történeti hűséggel újjáépített Szent István-termét.
2023 Átadták Zalaegerszegen a Rheinmetall Hungary üzemét, Európa legmodernebb harckocsigyárát.

Augusztus 18-án született

1750 Antonio Salieri zeneszerző, Mozart nagy riválisa és a megalapozatlan legenda szerint gyilkosa
1830 I. Ferenc József Habsburg-házi osztrák császár és magyar király
1834 Cathry Szaléz Ferenc svájci származású mérnök, a fogaskerekű vasút építője
1873 Leo Slezák osztrák operaénekes
1884 Irk Albert jogász, akadémikus, a magyarországi kriminológia úttörője
1903 Genthon István művészettörténész, akadémikus
1904 Francis Max Factor amerikai sminkmester, a Max Factor kozmetikai cég alapítója
1906 Marcel Carné francia filmrendező, A szerelmek városa alkotója
1910 Turán Pál Kossuth-díjas matematikus, akadémikus
1914 Szendrő József Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató
1920 Shelley Winters kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
1921 Takács János állatorvos, egyetemi tanár, a magyar állatorvosképzés és az élelmiszer-mikrobiológiai kutatások szervezője
1928 Szinte Gábor festőművész, díszlettervező
1929 Horváth Teri Kossuth-díjas színművész
1931 Keleti Éva Kossuth-díjas fotóriporter
1932 Luc Montagnier Nobel-díjas francia virológus, az AIDS kórokozója, a HIV-vírus egyik felfedezője
1932 Kausz István olimpiai bajnok párbajtőrvívó, orvos
1933 Roman Polanski Oscar-díjas lengyel származású filmrendező
1936 Robert Redford Oscar-díjas amerikai színész, rendező, producer
1941 Bagdy Emőke magyar klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
1952 Patrick Swayze amerikai filmszínész
1954 Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karnagy
1958 Madeleine Stowe amerikai színésznő
1965 Czvetkó Sándor színész
1969 Edward Norton amerikai filmszínész
1969 Göbölyös Luca Balogh Rudolf-díjas fotóművész
1969 Christian Slater amerikai színész
1980 Nagy Sándor Jászai Mari-díjas színész, énekes
1981 Gerlóczy Márton író

Augusztus 18-án halt meg

1227 Dzsingisz kán, a Mongol Birodalom megalapítója
1276 V. Adorján a 186. római pápa
1503 VI. Sándor (Rodrigo Borgia) spanyol bíboros, a 214. pápa, Cesare Borgia és Lucrezia Borgia apja
1563 Étienne de La Boétie francia író, humanista, filozófus
1765 I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje
1850 Honoré de Balzac francia író
1940 Walter Percy Chrysler amerikai autógyáros
1960 Tetmajer Alfréd kohómérnök, az ózdi vaskohászat vezető alakja
1974 Rábai Miklós Kossuth-díjas koreográfus
1977 Déry Tibor Kossuth-díjas író
1986 Benjámin László kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő
1988 Frederick William Mallandaine Ashton angol táncművész, koreográfus
1989 Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető
1990 Kovács József gátfutó, a magyar atlétika első szabadtéri Európa-bajnoka
1992 John Sturges amerikai filmrendező, A hét mesterlövész alkotója
2003 Szász Endre Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festőművész
2004 Lukin László zenepedagógus, karnagy, előadóművész
2008 Thoma József Kossuth- és Széchenyi-díjas tervezőmérnök
2013 Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, edző, a nemzet sportolója
2018 Kofi Annan Nobel-békedíjas ghánai diplomata, az ENSZ volt főtitkára
2024 Alain Delon francia filmszínész
2024 Mihályfi Imre Balázs Béla-díjas filmrendező

#eztörténtma

Ez is érdekelheti

Több mint száz kitüntetés és egy elfogatóparancs – Roman Polanski 90 éves

Augusztus 18-án kilencvenéves Roman Polanski Oscar-díjas filmrendező, producer, forgatókönyvíró.

Elhunyt Alain Delon

Elhunyt 88 éves korában Alain Delon francia filmsztár – közölték vasárnap reggel a gyermekei.

Elhunyt Robert Redford

Robert Redford Oscar-díjas színész és rendező 89 éves korában hunyt el utahi otthonában. A művész a kezdő filmesek támogatójaként szintén komoly elismerést szerzett szakmájában.

Tollal fejezte be Balzac, amit Napóleon karddal kezdett el

Kétszázhuszonöt éve, 1799. május 20-án született Tours-ban Honoré de Balzac francia író, a világirodalom egyik legtermékenyebb szerzője. Leghíresebb vállalkozása az Emberi színjáték, amely a francia társadalom átfogó és rendkívül részletes tablóját nyújtó regényciklus.