Szendrő József

Augusztus 18-án történt

„Állandó kétség élt és él bennem a mai napig, hogy egy-egy fotóm azért jó-e, mert maga a kép jó, tehát sikerült jól megragadnom egy pillanatot, megvalósítanom egy gondolatot, esetleg amiatt, akit a kép ábrázol – a fotós pedig csak másodlagos. Ez borzasztóan nehéz kérdés, és ma is úgy gondolom, hogy sokkal kevésbé vagyok jó fotós, mint amennyire jó emberismerő, illetve mint amennyire jól tudok bánni az emberekkel” – mondta egy interjúban az 1931. augusztus 18-án született – és 2026-ban elhunyt – Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Keleti Éva.

Október 22-én történt

„Minden felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes tudással... ma is úgy vagyok, ha valamit mondok és elvetik, akkor az nagyon jó, mert lehet, hogy az egy felfedezés, és ha valamit elfogadnak, akkor azon elszomorodok, mert úgy látszik, öregszem, és már semmi újat nem tudok mondani” – fogalmazta az 1986. október 22-én elhunyt Nobel- és Kossuth-díjas orvos, biokémikus, Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar tudós, aki Magyarországon folytatott kutatásaiért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.

Augusztus 18-án történt

„Az ember magányosan születik, él, és hal meg” – állította az egy évvel ezelőtt ezen a napon elhunyt César-díjas francia színész, filmrendező, producer, Alain Delon. A francia világsztár az 1950-es évek végétől kezdett filmezni, nevéhez olyan mára klasszikussá vált alkotások fűződnek, mint a Rocco és fivérei, a Borsalino, A szamuráj, A ragyogó napfény, A medence, a Klein úr, A szicíliaiak klánja és az Egy zsaru bőréért.

Fedák Sári nevét az operettrajongók és az ultizók is gyakran emlegetik

Hetven éve, 1955. május 5-én hunyt el Fedák Sári, a múlt század egyik legnagyobb operettszínésznője. A hat nyelven beszélő primadonna igazi díva volt a színpadon, mindenkit megbotránkoztatott, mégis imádták, ruháit pedig leutánozták.

Kálmán György fő- és mellékállása is a színház volt

Száz éve, 1925. március 6-án született Kálmán György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki azt vallotta: „Ez a pálya alkalmas arra, hogy valaki legendává váljék, a végelszámolásnál azonban semmi más nem számít, csak a színpad.”