Wolfgang-amadeus-mozart_1.jpg

Arcrekonstrukciós technológiával rajzolták meg Mozart valódi fizimiskáját

Az új kutatások végre választ adhatnak arra, hogy hogyan nézhetett ki a híres osztrák zeneszerző, akinek igazi külsejét 230 éve rejtély övezi.

Mindannyian jól ismerjük a Barbara Krafft által készített portrét, amelyet leggyakrabban használnak Mozart ábrázolására, de az 28 évvel a zeneszerző halála után készült. De ezen a képen kívül is több mint hatvan próbálkozás történt már arra, hogy a virtuóz külsejét megörökítsék, csakhogy minden egyes portré más és más. 

Cicero Moraes brazil 3D-s tervező, aki arcrekonstrukcióra és protézisekre specializálódott, most egy, Mozartnak tulajdonított koponya alapján kreálta meg a zeneszerző arcát. Aminek egyébként is igen izgalmas története van.

Mozartot ugyanis eredetileg egy külön sírhelyben temették el, de később a testét exhumálták, majd egy közös sírban helyezték el. Az egyik temetői munkás azonban megtartotta a zeneszerző koponyáját, amely több kézen is átment, majd 1895-ben eltűnt. 1901-ben bukkant fel újra a Hyrtl Alapítványnál, majd egy évvel később hivatalosan is odaadományozták a salzburgi Mozarteumnak.

Ugyan általánosan elfogadott, hogy a koponya valóban Mozarté volt, egy 2012-es DNS-vizsgálat viszont nem tudta ezt egyértelműen bizonyítani. 

A mostani arcrekonstrukció során különböző képalkotó technikákat alkalmaztak, hogy a koponya alapján megrajzolják Mozart valódi megjelenését. Az így született portrét később összehasonlították a zeneszerző életében készült, legvalóságosabbnak tartott képekkel, Joseph Lange 1783-as befejezetlen festményével és Dora Stock 1789-es vázlatával, az eredmény pedig meglepően összhangban van mindkét korabeli munkával. Így lehetséges, hogy a mostani kép már egészen jól visszaadja Mozart élethű megjelenését. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

A színész, akit a tenyerén hordoz a szakma – Gáspár Sándor 70

Április 9-én ünnepli hetvenedik születésnapját Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. A székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatát erősítő sokoldalú művész a színpadon kívül több mint nyolcvan játék- és tévéfilmben játszott.

Renault-logó, Pompidou-portré, Bowie-lemez-borító – 120 éve született Victor Vasarely

Százhúsz éve, 1906. április 9-én született Victor Vasarely magyar származású francia festő, az op-art irányzat legnagyobb hatású képviselője.

Zeneszerzőnek és fizikusnak készült, aztán győzött az irodalom – Spiró György 80

Április 4-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Spiró György Kossuth-díjas író, műfordító, a Kerengő, Az Ikszek, A Jövevény és A jégmadár című regények, illetve a Csirkefej, Az imposztor, a Honderű, az Elsötétítés, a Koccanás és az Ahogy tesszük című színdarabok szerzője.

Budai Ilona a népdalok gyűjtését, tanítását és terjesztését tartotta élete fő céljának

Hetvenöt éve, 1951. április 3-án született Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, aki a hetvenes évek derekától gyűjtött népdalokat a környező országok magyarlakta vidékein, tíz éven át tanított népdalt a Magyar Rádióban, és a táncházmozgalomban is fontos szerepet vállalt.