Wolfgang-amadeus-mozart_1.jpg

Arcrekonstrukciós technológiával rajzolták meg Mozart valódi fizimiskáját

Az új kutatások végre választ adhatnak arra, hogy hogyan nézhetett ki a híres osztrák zeneszerző, akinek igazi külsejét 230 éve rejtély övezi.

Mindannyian jól ismerjük a Barbara Krafft által készített portrét, amelyet leggyakrabban használnak Mozart ábrázolására, de az 28 évvel a zeneszerző halála után készült. De ezen a képen kívül is több mint hatvan próbálkozás történt már arra, hogy a virtuóz külsejét megörökítsék, csakhogy minden egyes portré más és más. 

Cicero Moraes brazil 3D-s tervező, aki arcrekonstrukcióra és protézisekre specializálódott, most egy, Mozartnak tulajdonított koponya alapján kreálta meg a zeneszerző arcát. Aminek egyébként is igen izgalmas története van.

Mozartot ugyanis eredetileg egy külön sírhelyben temették el, de később a testét exhumálták, majd egy közös sírban helyezték el. Az egyik temetői munkás azonban megtartotta a zeneszerző koponyáját, amely több kézen is átment, majd 1895-ben eltűnt. 1901-ben bukkant fel újra a Hyrtl Alapítványnál, majd egy évvel később hivatalosan is odaadományozták a salzburgi Mozarteumnak.

Ugyan általánosan elfogadott, hogy a koponya valóban Mozarté volt, egy 2012-es DNS-vizsgálat viszont nem tudta ezt egyértelműen bizonyítani. 

A mostani arcrekonstrukció során különböző képalkotó technikákat alkalmaztak, hogy a koponya alapján megrajzolják Mozart valódi megjelenését. Az így született portrét később összehasonlították a zeneszerző életében készült, legvalóságosabbnak tartott képekkel, Joseph Lange 1783-as befejezetlen festményével és Dora Stock 1789-es vázlatával, az eredmény pedig meglepően összhangban van mindkét korabeli munkával. Így lehetséges, hogy a mostani kép már egészen jól visszaadja Mozart élethű megjelenését. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

F. Scott Fitzgerald nem tudta elviselni, hogy aprópénzre váltotta a tehetségét

Százharminc éve, 1896. szeptember 24-én született Francis Scott Key Fitzgerald amerikai író, az „elveszett nemzedék” legnagyobb alakja, A nagy Gatsby, Az Édentől messze, a Szépek és átkozottak, Az éj szelíd trónján és Az utolsó cézár című regények szerzője.

John Coltrane cipőfűzőn és szaxofonon is remekül játszott

„Egy cipőfűzőn is lehet játszani, ha az ember őszinte” – mondta a 100 éve, 1926. szeptember 23-án született John Coltrane amerikai dzsessz-szaxofonos, aki újradefiniálta a modern jazzt. Ha cipőfűzőn is lehet játszani, akkor a pertli arra is jó, hogy idővonalként használjuk, amikor visszapillantunk a kortárs jazz egyik zsenijére.

A „nagybőgő Paganinije” nem hagyta, hogy műfaji keretek közé szorítsák

Húsz éve, 2006. szeptember 23-án hunyt el Pege Aladár, az első Kossuth-díjas magyar jazz-zenész, zeneszerző. A „nagybőgő Paganinijeként” is emlegetett virtuóz muzsikus a koncertjein a világon elsőként játszott egyszerre darabokat a komolyzene és a jazz műfajából.

Az operatőr, akit Jancsó Miklós szemének neveztek – Kende János 85

Szeptember 22-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas díjas operatőr, a nemzet művésze, akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint a Csend és kiáltás, az Égi bárány, a Szerelmem, Elektra, a Magyar rapszódia, az Egy őrült éjszaka, a Petőfiʼ73 és A három testőr Afrikában.