Wolfgang-amadeus-mozart_1.jpg

Arcrekonstrukciós technológiával rajzolták meg Mozart valódi fizimiskáját

Az új kutatások végre választ adhatnak arra, hogy hogyan nézhetett ki a híres osztrák zeneszerző, akinek igazi külsejét 230 éve rejtély övezi.

Mindannyian jól ismerjük a Barbara Krafft által készített portrét, amelyet leggyakrabban használnak Mozart ábrázolására, de az 28 évvel a zeneszerző halála után készült. De ezen a képen kívül is több mint hatvan próbálkozás történt már arra, hogy a virtuóz külsejét megörökítsék, csakhogy minden egyes portré más és más. 

Cicero Moraes brazil 3D-s tervező, aki arcrekonstrukcióra és protézisekre specializálódott, most egy, Mozartnak tulajdonított koponya alapján kreálta meg a zeneszerző arcát. Aminek egyébként is igen izgalmas története van.

Mozartot ugyanis eredetileg egy külön sírhelyben temették el, de később a testét exhumálták, majd egy közös sírban helyezték el. Az egyik temetői munkás azonban megtartotta a zeneszerző koponyáját, amely több kézen is átment, majd 1895-ben eltűnt. 1901-ben bukkant fel újra a Hyrtl Alapítványnál, majd egy évvel később hivatalosan is odaadományozták a salzburgi Mozarteumnak.

Ugyan általánosan elfogadott, hogy a koponya valóban Mozarté volt, egy 2012-es DNS-vizsgálat viszont nem tudta ezt egyértelműen bizonyítani. 

A mostani arcrekonstrukció során különböző képalkotó technikákat alkalmaztak, hogy a koponya alapján megrajzolják Mozart valódi megjelenését. Az így született portrét később összehasonlították a zeneszerző életében készült, legvalóságosabbnak tartott képekkel, Joseph Lange 1783-as befejezetlen festményével és Dora Stock 1789-es vázlatával, az eredmény pedig meglepően összhangban van mindkét korabeli munkával. Így lehetséges, hogy a mostani kép már egészen jól visszaadja Mozart élethű megjelenését. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

A festőművész, aki „visszatalált” a szobrászathoz – Péterfy László 90

Ma – május 2-án – ünnepli kilencvenedik születésnapját Péterfy László Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki többek között Szent Istvánról, Bethlen Gáborról és Kós Károlyról készített köztéri szobrot, de Makovecz Imre számos épületét – például a paksi Szentlélek katolikus templomot vagy a győri bencés apátság kápolnáját – is az ő alkotásai díszítik.

Janikovszky Éva műfajteremtő gyermekkönyvei minden korosztályt megszólítanak

Száz éve, 1926. április 23-án született Janikovszky Éva Kossuth- és József Attila-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek többek között a Ha én felnőtt volnék, az Akár hiszed, akár nem, a Felelj szépen, ha kérdeznek és a Velem mindig történik valami című köteteket köszönhetjük.

A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról

Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.

Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója

Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.