Wolfgang-amadeus-mozart_1.jpg

Arcrekonstrukciós technológiával rajzolták meg Mozart valódi fizimiskáját

Az új kutatások végre választ adhatnak arra, hogy hogyan nézhetett ki a híres osztrák zeneszerző, akinek igazi külsejét 230 éve rejtély övezi.

Mindannyian jól ismerjük a Barbara Krafft által készített portrét, amelyet leggyakrabban használnak Mozart ábrázolására, de az 28 évvel a zeneszerző halála után készült. De ezen a képen kívül is több mint hatvan próbálkozás történt már arra, hogy a virtuóz külsejét megörökítsék, csakhogy minden egyes portré más és más. 

Cicero Moraes brazil 3D-s tervező, aki arcrekonstrukcióra és protézisekre specializálódott, most egy, Mozartnak tulajdonított koponya alapján kreálta meg a zeneszerző arcát. Aminek egyébként is igen izgalmas története van.

Mozartot ugyanis eredetileg egy külön sírhelyben temették el, de később a testét exhumálták, majd egy közös sírban helyezték el. Az egyik temetői munkás azonban megtartotta a zeneszerző koponyáját, amely több kézen is átment, majd 1895-ben eltűnt. 1901-ben bukkant fel újra a Hyrtl Alapítványnál, majd egy évvel később hivatalosan is odaadományozták a salzburgi Mozarteumnak.

Ugyan általánosan elfogadott, hogy a koponya valóban Mozarté volt, egy 2012-es DNS-vizsgálat viszont nem tudta ezt egyértelműen bizonyítani. 

A mostani arcrekonstrukció során különböző képalkotó technikákat alkalmaztak, hogy a koponya alapján megrajzolják Mozart valódi megjelenését. Az így született portrét később összehasonlították a zeneszerző életében készült, legvalóságosabbnak tartott képekkel, Joseph Lange 1783-as befejezetlen festményével és Dora Stock 1789-es vázlatával, az eredmény pedig meglepően összhangban van mindkét korabeli munkával. Így lehetséges, hogy a mostani kép már egészen jól visszaadja Mozart élethű megjelenését. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Gyerekek milliói nőhettek fel a rajzain, pedig egész életében gyanús volt az államhatalom számára

Húsz éve, 2006. szeptember 3-án hunyt el F. Györffy Anna, az egyik legismertebb magyar könyvillusztrátor, aki nélkül más lenne a gyerekkor varázsvilága, más lenne a mesék térképe is, amit, ha bejárunk – lásd a Hófehérke karácsonya című kötetet –, eljuthatunk a királyfi kastélyához. Mi is elindulunk egy térképen, amely átvezet F. Györffy Anna életén.

Ha már olimpikon nem lehetett, filmsztárként öregbíti Mexikó hírnevét

Szeptember 2-án ünnepli hatvanadik születésnapját Salma Hayek mexikói színésznő, akit olyan emlékezetes alkotásokban láthattunk, mint a Desperado, az Alkonyattól pirkatadig, illetve Az utolsó gyémántrablás, és akit a Frida címszerepéért első mexikói színésznőként jelöltek Oscar-díjra a legjobb női főszereplő kategóriában.

A Villon-átköltésektől a pokol tornácáig – húsz éve halt meg Faludy György

Húsz éve, 2006. szeptember 1-jén hunyt el Faludy György Kossuth-díjas költő, író, műfordító, A pompeji strázsa, a 200 szonett, az Erotikus versek, a Jegyzetek a kor margójára, a Pokolbeli víg napjaim és a Pokol tornáca című kötetek szerzője.

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.