Wolfgang-amadeus-mozart_1.jpg

Arcrekonstrukciós technológiával rajzolták meg Mozart valódi fizimiskáját

Az új kutatások végre választ adhatnak arra, hogy hogyan nézhetett ki a híres osztrák zeneszerző, akinek igazi külsejét 230 éve rejtély övezi.

Mindannyian jól ismerjük a Barbara Krafft által készített portrét, amelyet leggyakrabban használnak Mozart ábrázolására, de az 28 évvel a zeneszerző halála után készült. De ezen a képen kívül is több mint hatvan próbálkozás történt már arra, hogy a virtuóz külsejét megörökítsék, csakhogy minden egyes portré más és más. 

Cicero Moraes brazil 3D-s tervező, aki arcrekonstrukcióra és protézisekre specializálódott, most egy, Mozartnak tulajdonított koponya alapján kreálta meg a zeneszerző arcát. Aminek egyébként is igen izgalmas története van.

Mozartot ugyanis eredetileg egy külön sírhelyben temették el, de később a testét exhumálták, majd egy közös sírban helyezték el. Az egyik temetői munkás azonban megtartotta a zeneszerző koponyáját, amely több kézen is átment, majd 1895-ben eltűnt. 1901-ben bukkant fel újra a Hyrtl Alapítványnál, majd egy évvel később hivatalosan is odaadományozták a salzburgi Mozarteumnak.

Ugyan általánosan elfogadott, hogy a koponya valóban Mozarté volt, egy 2012-es DNS-vizsgálat viszont nem tudta ezt egyértelműen bizonyítani. 

A mostani arcrekonstrukció során különböző képalkotó technikákat alkalmaztak, hogy a koponya alapján megrajzolják Mozart valódi megjelenését. Az így született portrét később összehasonlították a zeneszerző életében készült, legvalóságosabbnak tartott képekkel, Joseph Lange 1783-as befejezetlen festményével és Dora Stock 1789-es vázlatával, az eredmény pedig meglepően összhangban van mindkét korabeli munkával. Így lehetséges, hogy a mostani kép már egészen jól visszaadja Mozart élethű megjelenését. 

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Ibsen első irodalmi próbálkozásait az 1848-as forradalmak ihlették

Százhúsz éve, 1906. május 23-án hunyt el Henrik Johan Ibsen norvég drámaíró, a 19. század második felének egyik legnagyobb színpadi szerzője, a Peer Gynt, a Nóra, a Kísértetek, A vadkacsa, a Hedda Gabler, a Solness építőmester és a Ha mi holtak feltámadunk alkotója.

A pszichoanalízis magyar úttörője szerint azt a szeretetet kell megadni a páciensnek, aminek hiánya megbetegítette

Freud így írt nekrológjában Ferenczi Sándorról: „Nehezen hihető, hogy tudományunk története meg fog feledkezni róla.” Nos, nemcsak a tudomány nem feledkezett meg az 1933. május 22-én elhunyt Ferencziről, de a lélektanra fogékony nyilvánosság sem.

„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” – tíz éve halt meg Kaján Tibor

Tíz éve, 2016. május 16-án halt meg Kaján Tibor kétszeres Munkácsy Mihály-díjas karikaturista, érdemes és kiváló művész, az elmélyült, meditatív karikatúra művelője, a „pesti humor” legnemesebb hagyományainak kiváló folytatója, a Ludas Matyi című vicclap egyik alapítója, a nekrológ-karikatúra műfajának megteremtője.

A zsarnokellenes meséktől a polgári színdarabokig – Méhes György 110

Száztíz éve, 1916. május 14-én született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró, aki az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, majd színdarabjaival és regényeivel is megismerkedhetett az olvasóközönség.