felfedezés
Krakkóban lesz a Krausz Ferencet bemutató film premierje
A napokban debütál a nemzetközi közönség előtt a Krausz Ferenc – Az elektronok nyomában című dokumentumfilm. A premier a nyolc krakkói helyszínen megrendezett Nemzetközi Tudományos és Technológiai Film Fesztiválon lesz, melynek programját száz országból benevezett 1300 filmből állították össze. A Krausz Ferenc-portréfilm már látható a Filmio kínálatában.
Több ezer éve rejtőzködő temető került elő Luxorban
A leletek az egykori egyiptomi elithez tartozó nők életéről árulkodnak.
Nápolyi templomban található Drakula sírja?
A legfrissebb kutatások szerint a Drakula néven ismert Vlad Tepes havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában a Santa Maria la Nova-templom őrzi. Az Il Mattino nápolyi napilap beszámolt az olasz és román kutatók legújabb feltételezéseiről.
Guatemala maja nagyszülei csaknem háromezer évesek
Guatemalában egy csaknem háromezer éves maja régészeti helyszínt fedeztek fel, amely a tudósok szerint a régió fontos rituális központja lehetett – hangzott el csütörtökön Guatemalavárosban a feltárásról tartott sajtókonferencián.
A mesterséges vér alapjaiban változtathatja meg az egészségügyet
A mesterséges vér minden vércsoport számára alkalmazható, hűtés nélkül, por alakban hónapokig eltartható, és vészhelyzetekben azonnal bevethető.
Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?
Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reportsban megjelent legújabb tanulmányukban.
Verne regényein nőtt fel a mesterséges radioaktivitás felfedezője
Százhuszonöt éve, 1900. március 19-én született Frédéric Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas francia atomfizikus, a világtörténelemben új korszakot nyitó mesterséges radioaktivitás egyik felfedezője.
Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel
Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.
Fleming felfedezésével köszöntött be az antibiotikumok kora
Sir Alexander Fleming Nobel-díjas skót orvos, a penicillin felfedezője hetven éve, 1955. március 11-én halt meg. A minden idők harmadik legnagyobb skót személyiségének választott Fleming nevét utca és tér, több intézmény, valamint egy kisbolygó és hegycsúcs is viseli.
Az elektromos feszültség névadójának templomot szenteltek Olaszországban
Kétszáznyolcvan éve, 1745. február 18-án született Alessandro Giuseppe Volta olasz fizikus, az elektromosságtan úttörője, az első galvánelem feltalálója, illetve az elektromos feszültség mértékegységének, a voltnak a névadója.
Magyarok értek el áttörést az idegsejtkutatásban
Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – tájékoztatott a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
Látványos Einstein-gyűrűt fedeztek fel a Euclid űrtávcsővel
Egy rendkívül ritka Einstein-gyűrűt fedeztek fel kutatók az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrteleszkópjának adatait vizsgálva. A projektben a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK) kutatói is részt vesznek.
Bolyai Farkas számos felismerését mások nevéhez fűzi az utókor
Kétszázötven éve, 1775. február 9-én született a Nagyszebenhez közeli Bólyán Bolyai Farkas, az első jelentős magyar matematikus, Bolyai János apja. Bolyai Farkas igazi polihisztor volt, a matematika mellett többek között filológiával, rajzzal, erdészettel és zeneelmélettel foglalkozott, drámákat és tankönyveket írt. Elszigeteltsége miatt felismerései sajnos nem váltak közkeletűvé, így azokat mások nevéhez fűzik.
A dzsungelharcos Homo sapiensek az esőerdőkben is túléltek
A negyvenezer éves kőeszközök megváltoztatják az emberi túlélésről alkotott képünket, és új fejezetet nyitnak az evolúció vizsgálatában.
Ötszáz évvel is idősebb lehet az ábécé, mint ahogy eddig hittük
Az Észak-Szíriában talált, Kr. e. 2400-re datált írástöredékek átírhatják az ábécé születéséről alkotott eddigi elképzeléseket.
Az emlékek megszületésétől a memóriazavarok kezeléséig
Új távlatokat nyithat az időskori és neurológiai betegségek kezelésében egy új magyar felfedezés. Egy hazai fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.