fizika
Magyar kutatók nyitnak új ablakot a világegyetemre
Az Einstein teleszkóp egyik lehetséges helyszínének vizsgálatához járulnak hozzá a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kollégái a szardíniai Sos Enattos bányában, ahol az Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoport által készített modern müondetektort üzembe helyezték.
A neutron felfedezője, aki nélkül nem lenne atombomba
Ötven éve, 1974. július 24-én halt meg Sir James Chadwick Nobel-díjas angol fizikus, a neutronok felfedezője. Eredménye paradigmaváltónak tekinthető a részecskefizika területén.
Zongorista is lehetett volna, de inkább fizikai Nobel-díjat szerzett
Százhuszonöt éve, 1899. június 3-án született Békésy György (Georg von Békésy) Nobel-díjas biofizikus, akusztikus, a hallás mechanizmusának megfejtője. Magyar állampolgárságát élete végéig megtartotta, habár utolsó éveiben – ekkor Hawaiin élt – már nem látogatott haza.
Robert Oppenheimer: világok pusztítója, majd biztonsági kockázat
Százhúsz éve, 1904. április 22-én született Robert Oppenheimer amerikai fizikus, az atombomba kifejlesztésére létrehozott Manhattan-terv tudományos vezetője, akinek alakját az életéről készült nagysikerű film állította ismét az érdeklődés középpontjába.
A kvantummechanika esetében cserbenhagy a fantázia
Oszthatatlanból lett előbb puding-, majd naprendszermodellé, aztán jöttek a protonok és neutronok, míg végül kiderült, hogy kezdetben volt a kvark. A fizika 20. századi forradalma azonban ennél sokkal több furcsaságot kínál, olyanokat, amelyeket nemcsak nem lehet elképzelni, de nem is érdemes. Antianyag, tömeget kölcsönző részecskék, ólommá bomló anyagok, atommáglyák és fúziós erőmű – az atomról kérdeztük Varga Dezső fizikust, a CERN-nek, vagyis az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek detektorokat építő HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont nagyenergiás fizikai osztálya vezetőjét.
Tanára úgy hitte, nem neki való a tudomány, de a Nobel-díjig vitte Peter Mansfield, az MRI kifejlesztője
Kilencven éve, 1933. október 9-én született Sir Peter Mansfield orvosi Nobel-díjas brit fizikus, az MRI egyik kifejlesztője. Ő és Paul C. Lauterbur 2003-ban orvosi Nobel-díjat kaptak a mágneses rezonancia elvét hasznosító tomográfia (MRI) terén tett felfedezéseikért.
Krausz Ferenc: „nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e vagy ez a valóság”
„Nem voltam biztos benne, hogy álmodom-e, vagy ez a valóság” – mondta a nobelprize.org oldalon közzétett interjúban Krausz Ferenc Németországban élő magyar fizikus, akit kedden otthonában ért a hír, hogy két másik kutatóval együtt ő kapja idén a fizikai Nobel-díjat.
A magyar tudós találmánya világszenzáció volt, mégsem szabadalmaztatta
1848. július 27-én született báró Eötvös Loránd fizikus, kultuszminiszter, a nevét viselő torziós inga feltalálója, aki Einstein szerint „a fizika egyik fejedelme” volt.