Herbert von Karajan
Április 5-én történt
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni; rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – állapította meg az 1912-ben ezen a napon született Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író.
Wilhelm Furtwängler a zenemű urának tartotta a karmestert
Hetven éve, 1954. november 30-án halt meg Wilhelm Furtwängler, minden idők egyik legnagyobb karmestere. Furtwängler a karmestert a zenemű „urának, újjáalakítójának” tartotta, azt vezényelt, amit a hangok mögött érzett, ezért nevezték „a hangzás mágusának”.
Július 16-án történt
24 éve hunyt el Petri György, a 20. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa. Kádár-kori illegális ellenzéki szerepvállalása miatt pályakezdése után hamarosan betiltott szerzővé vált, költeményei csak szamizdatban, illetve külföldön jelenhettek meg. Verseinek részletei közkinccsé váltak, közülük talán a legismertebb így hangzik: „Cipőmre nézek, fűző benne / nem lehet, hogy ez börtön lenne.”
Náci múltja miatt távolították el a világhírű karmester szobrát a színházból
Elena Tzavara, az aacheni színház főigazgatója szerdán elmondta, a Herbert von Karajan életét feldolgozó kutatások egyértelműen kiderítették, hogy a karmester múltja „nem volt tiszta lap a náci korszakban”, ez vezetett szobor eltávolításához.