Kállai Ferenc
Régészkedés és múltidéző séta Sárospataktól Szentendréig
Háromszáz esztendő viselettörténete Sárospatakon, kortárs grafikai kiállítás Szentendrén, múltidéző épületséta, könnyűzenei mesterkurzus és családi régészkedés Budapesten – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
A száz éve született Kállai Ferencről nyílt kiállítás Szegeden
Kállai Ferenc színművészről nyílt kiállítás születésének centenáriuma alkalmából október 14-én a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg-könyvtárában. Az október 31-ig látogatható tárlaton többek között fotók, dokumentumok, elismerések és személyes tárgyak reprezentálják a művész életének egy-egy szakaszát.
Akiről mindenkinek Pelikán elvtárs jut eszébe – száz éve született Kállai Ferenc
Száz éve, 1925. október 4-én született Kállai Ferenc Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, akit egyebek mellett A tanú, a Megint tanú, a Katonazene, A hamis Izabella, a Szeressük egymást gyerekek és A három testőr Afrikában című filmekben láthattunk.
Október 4-én történt
„A színház szakrális hely, ugyanúgy, mint a templom. Egy színész pontosan ugyanazt a munkát végzi, amit egy pap. Abban az esetben persze, ha hiszünk a színész valódi feladatában” – fogalmazta a ma hatvanhat éves Jászai Mari-díjas színésznő, Pápai Erika, akit többek között a Vígszínház és a József Attila Színház darabjaiban, illetve a Fűszer és csemege, A kis cukrászda és az Egy szerelem három éjszakája című tévéfilmekben láthattunk.
Július 11-én történt
Július 11-én ünnepli hatvanötödik születésnapját Csuja Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A művész tizenhét évesen döntött a színészmesterség mellett, pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, majd többek között a debreceni Csokonai Színház, az Egri Gárdonyi Géza Színház és az Örkény István Színház darabjaiban, illetve az Argo, a Szezon, az Üvegtigris és a Valami Amerika című filmekben láthattuk.
Nemecsekék grundja és a kultúra romos emlékei filmes kertekben
A kert az első emberpár paradicsomból kiűzetése óta az otthont és annak elvesztését is jelképezi.
Október 4-én történt
1896-ban ezen a napon Budapesten felavatták a Ferenc Józsefről elnevezett dunai átkelőt, a mai Szabadság hidat. A világ egyik legszebb konzolos hídját Feketeházy János mérnök tervezte. A hagyomány szerint a híd építésén a legutolsó szöget maga Ferenc József osztrák császár és magyar király verte be.
Július 11-én történt
„Fogalmam sem volt, hogy mi akarok lenni. Kényszermegoldásként választottam volna a tanári pályát, és gondoltam arra, hogy magyartanár leszek. Aztán tizenhét éves koromban jött az ötlet. Egy nagyon jó ismerősömmel elkezdtünk arról beszélni, hogy jó lenne színészkedni. Az is nagy lökést adott, hogy szinte gyerekkorom óta játszom. A közönséget mindig falubéliek alkották, akik ? más szórakozás hiányában ? összejártak egymáshoz beszélgetni, és amikor kifogytak a pletykából, akkor mondták mindig: Imi, mondj egy verset! Ők voltak az én első közönségem, ott éreztem meg először azt a borzongást, azt a lámpalázat, amelyet ma is érzek még minden fellépés előtt” – idézte fel lapunknak néhány éve pályájának kezdetét Csuja Imre színművész, aki ma ünnepli születésnapját.
Méltó helyre kerülhet Kállai Ferenc hagyatéka Gyomaendrődön
Új épületszárnyat építenek a városi képtárhoz a Békés megyei Gyomaendrődön. Itt helyezik el Kállai Ferenc hagyatékát és Latorcainé Ujházi Aranka babagyűjteményét.