könyv
Hogyan készüljünk az iskolakezdésre?
Hamarosan kezdődik az iskola, és az első osztályba készülő gyerekek számtalan kérdéssel árasztják el a szülőket. Izgalommal és félelemmel várják az új helyet. Mivel tudjuk megnyugtatni őket és bevezetni az iskola világába? Természetesen izgalmas könyvekkel. Cikkünkben olyan olvasmányokat ajánlunk a kicsiknek, amelyek az ő nyelvükön mesélnek a legelső napról az iskolában.
Titok volt a nők elhurcolása
„Arról, hogy több ezer nőt hurcoltak el 1945-ben kényszermunkára a Szovjetunióba, nem tudott a magyar közgondolkodás. Titok volt. A túlélőket se fogadták itthon tárt karokkal. Inkább bűntudatot, szégyent ébresztettek bennük, mintha valóban elkövettek volna valamit” – mesélte nekünk Kormos Valéria, aki könyvében az áldozatokat szólaltatta meg. Hogyan kezdtek új életet itthon, akik megmenekültek? Erről beszélgettünk az íróval.
Kultúra a vízparton
Mire gondolunk a 38 fokos melegben? A vízpartra. A strandra. Egy hideg limonádéra. Ha azonban nemcsak a medencében, hanem a kultúrában is szeretnénk elmerülni a forróság idején, akkor vihetünk magunkkal egy-egy jó könyvet! Cikkünkben ajánlunk egy-egy olvasmányt a színház- a film- és a zenerajongóknak is. Tedd a táskádba a napszemüveg és naptej mellé a művészeteket is!
Ne bántsd Zrínyit!
Rendhagyó irodalomórát tartott Nényei Pál a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon Ne bántsd Zrínyit! címmel. Az előadás központi témája Zrínyi Miklós egy kevésbé ismert alkotása: az Adriai tengernek syrenaia volt. Nényei Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a költő Zrínyi Miklós hétköznapi megítélése korántsem olyan kedvező, mint amilyet érdemelne.
Ne panaszkodj, önként mentél!
Ezt vágták a fejükhöz a saját szomszédaik az ’50-es, ’60-as években azoknak, akiket 1945-ben elhurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. Hogy mit éltek át kint? Erről nem beszélhettek. Hazafelé parancsra ezt kiabálták a vonatból: „Éljen Rákosi, hazahozta a magyar anyákat!” Majd az anya belépett az otthonába, és a kislánya elszaladt előle, mert nem ismerte meg. Nem is csoda. Olyan asszonyok jöttek vissza, akik végignézték társaik halálát.
El fogsz tűnni
El fogsz tűnni – ez a címe kolléganőnk második, a Könyvhétre megjelenő kötetének, melyben a felnőttekhez is szól, ugyanakkor pontosan mutatja be a gyerekek belső, olykor sötét világát. Wéber Anikó Az osztály vesztesével már bizonyította, milyen erővel képes megragadni az olvasók figyelmét, most pedig folytatja útját az irodalom világában. Vele beszélgettünk, többek között arról is, mi inspirálja alkotásra.
Kép, jelenlét, kenózis
Irodalom és színházelmélet iránt érdeklődőknek, költészetet kedvelőknek, misztikusoknak és szemlélődőknek, Istent keresőknek és Istent megtalálóknak – többek között nekik ajánlja Bogárdi Szabó István református püspök Sepsi Enikő új, Kép, jelenlét, kenózis a kortárs francia költészetben és Valère Novarina színházában című könyvét.
Könyvtár a turkológia szolgálatában
A lakásának otthont adó épület falán avattak emléktáblát a tavaly elhunyt Hazai György nyelvész, turkológus professzor emlékére május 25-én, egyúttal megnyitották könyveiből azt a gyűjteményt, amelyet magánkezdeményezésre hoztak létre a professzor lányai, és kínálják fel azt a szerte a világból érkező, kutatni vágyóknak. A könyvek katalogizálása jelenleg is zajlik, de már most 15 ezresre becsülik az állományt.
Mágusképző Óbudán
„Milyen is az élet a Vörösvári Úti Általános Bűvész- és Mágusképző Bentlakásos Iskolában? Abban az iskolában, ahol csak »egyszerű« bűvészeket képeznek, de olykor ezek a bűvészek nagyon is hasonlítanak az »igazi« varázslókra.” Petőcz András József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas magyar író, költő Óbudai Mágusképző című könyve választ ad a kérdésre!
Egy elfeledett nép nyomában
A magyar puszták népéhez hozzáférni nehezebb vállalkozás, mint egy közép-afrikai törzs tanulmányozása. Honnan tudhatjuk akkor, hogyan éltek a gyakran több száz főből álló, cselédotthonokban lakó pusztaiak? Úgy, hogy egyik kiváló írónk, Illyés Gyula mesél róluk: visszaemlékezve saját gyerekkorára. Induljunk útra vele, olvassuk együtt a Puszták népét.
Jó verseket szeretnék írni
Egy fiatal költő, aki nem csupán az irodalomban jártas, de szívesen foglalkozik festészettel, zenével és történelemmel is. Egy szerző, akiről a nemzet lelkiismerete egyszer azt mondta: „azon a nyomvonalon halad, amelyben Balassi, Csokonai indult el s az előttünk járó nemzedékekből Nagy László és Sütő András haladt”. A Kultúra.hu Véghelyi Balázst kérdezte írásról, versekről, küldetéstudatról és sorsdöntő találkozásokról.
Utolsó beszélgetés
KOCSIS ZOLTÁN Utolsó beszélgetés címmel mutatták be február 2-án a budapesti Városháza Dísztermében Juhász Előd könyvét, mely méltó emléket állít a zongoraművész-zeneszerző-karmester géniusznak. „Zolival nemegyszer szóba került az elmúlás gondolata is. Ezzel, mint oly sok mindennel, megbékélten, bölcsen nézett szembe, hiszen tudta, hogy műve tovább él” – írja a szerző.
Az olvasás bűvöletében
„Nem lehet magányos, aki szeret olvasni, mert az olvasás menedék” – írja Paul Theroux amerikai író Steve McCurry fotóművész On Reading (Olvasás) című albumának előszavában. A fotográfusról sokaknak az Afgán lány című kép jut eszébe, ám azt kevesen tudják, hogy az elmúlt negyven évben olyanokat is lencsevégre kapott a világ minden tájáról, akik mélyen elmerültek az írott szóban.
Mesélnek a csibészek
Mi a közös Bródy Jánosban, Pataky Attilában és Nagy Feróban? Erre a kérdésre nagyon sok választ lehetne adni, mondjuk azt, hogy ők azok a régi csibészek… Azok, akik 11 zenésztársukkal együtt olyan történeteket meséltek el tavaly, amelyekről talán még senki se hallott. Ezeket már olvasni is lehet, egy 2016 decemberében megjelent kötetben, melynek a bemutatóját is megtartották.