Kosztolányi Dezső
Erre az irodalomórára Babits is rábólintana
A Centrál Irodalmi Zsúr nemcsak tanít, de meg is idézi a Nyugat szellemét. És tán a pogácsát rágcsáló diákok között a következő Ady is ott lapul.
Reviczky Gyula hangulatát Jászai Marinak sikerült végleg elrontania
Százhetven éve, 1855. április 9-én született Reviczky Gyula költő, író, akit a magyar irodalomtörténet az impresszionista, szimbolista költészet előfutárának tekint. Reviczky utolsó nagy szerelme a kor egyik legkiválóbb színésznője, Jászai Mari volt, akivel együtt fedezték fel és fordították Ibsent a magyar közönség számára.
A nagyapa jelenléte pszichoszomatikus tüneteket váltott ki a gyerek Kosztolányiból
„A nagy író halála után is tartogat meglepetéseket” – mondja Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész. Kosztolányi Dezső születésének 140. évfordulója apropóján beszélgettünk a költő életének és életművének legfontosabb szegmenseiről.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.
Március 29-én történt
1982-ben ezen a napon nyerte el Hollywoodban Szabó István Mephisto című filmje – a magyar játékfilmek közül elsőként – a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A Klaus Mann azonos című regénye alapján, Klaus Maria Brandauer főszereplésével készült film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
Budapesti séta a 140 éve született Kosztolányi Dezső nyomdokain
Ó én szeretem a bús pesti népet címmel indít városnéző sétát Kosztolányi Dezső életének fontos budapesti helyszíneire március 29-én az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum. A költő születésének 140. évfordulója alkalmából rendezendő eseményen Kosztolányi ifjúkorának éveit és szövegeit idézhetik majd meg az érdeklődők.
Kosztolányihoz süteményt vigyünk magunkkal, Adyhoz bort
Gábor László múlt év végén megjelent könyve, a „Te ismered a házam…” – Híres lakók, beszélő helyek klasszikus íróink-költőink, legendás előadóművészeink egykori otthonaiba, mindennapjaiba kalauzol el.
Bálint András Kosztolányiként azt vallja: a halál a szívünk felé tartó nyílvessző
Bálint András jobb minden pszichológusnál. Kosztolányi szerepében bölcs élet-útikalauzként érteti meg velünk, hogy embernek lenni halandóságunk ellenére is gyönyörű kaland.
Három koncertet is ad a Kaláka együttes a magyar kultúra napja alkalmából
Három koncertet ad a magyar kultúra napja alkalmából a Kaláka együttes: január 19-én és 22-én a Hozz rá víg esztendőt! című műsorral várják az érdeklődőket a budapesti Rózsa Művelődési Házban, illetve a paksi Csengey Dénes Kulturális Központban, január 21-én pedig az Akarsz-e játszani? című, Máté Gáborral közös Kosztolányi-esttel, a fővárosi Eötvös10 Művelődési Házban.
Itt száz éve ugyanúgy élünk és halunk
A Katona József Színház Sufnijában látható Sárszeg egyszerre kortárs átértelmezése és klasszikus színrevitele Kosztolányi Dezső Aranysárkányának.
Mit lehet tenni a tél ellen?
Jókai szerint várni kell a tavaszt. Vörösmarty ugyan nem mondja ki a következő hónap nevét, de a téli időszakot a következőképp írja le: „Most tél van és csend és hó és halál.”
Ezekkel a színházi előadásokkal tökéletes hetünk lehet
Pörög az évad, rendre követik egymást a bemutatók, köztük a magyar szerzők darabjai, klasszikusok és kortársak egyaránt. Ezekből válogattunk hetet.
A leggyakoribb fordítói hiba a megértés és a látás hiánya
Az egyik legtöbbet foglalkoztatott horvát műfordítót, Kovács Leát kérdeztük több, a fesztiválon debütáló fordításkötetéről és a horvát–magyar irodalmi kapcsolatokról.
Spiccesen jártuk az élet-halál táncot a remény útján
A héten bejártuk a Házsongárdi temetőt, a Jane Goodall-tanösvényt, a győri perjelséget, és a tíz legizgalmasabb kiállításról is hoztunk egy színes ajánlót.
Engem igazán mindig csak egy dolog érdekelt: a halál
Ironikus módon Kosztolányi teljes élete a halál körül forgott. Személyes haláltapasztalatai párhuzamba állíthatók az irodalomban gyakorta megjelenő halálértelmezésekkel. Ezek a tapasztalatok néha megijesztenek, máskor elgondolkodtatnak, és időnként még meg is nevettetnek. Íme néhány példa ezekre.