Kosztolányi Dezső
Itt száz éve ugyanúgy élünk és halunk
A Katona József Színház Sufnijában látható Sárszeg egyszerre kortárs átértelmezése és klasszikus színrevitele Kosztolányi Dezső Aranysárkányának.
Mit lehet tenni a tél ellen?
Jókai szerint várni kell a tavaszt. Vörösmarty ugyan nem mondja ki a következő hónap nevét, de a téli időszakot a következőképp írja le: „Most tél van és csend és hó és halál.”
Ezekkel a színházi előadásokkal tökéletes hetünk lehet
Pörög az évad, rendre követik egymást a bemutatók, köztük a magyar szerzők darabjai, klasszikusok és kortársak egyaránt. Ezekből válogattunk hetet.
A leggyakoribb fordítói hiba a megértés és a látás hiánya
Az egyik legtöbbet foglalkoztatott horvát műfordítót, Kovács Leát kérdeztük több, a fesztiválon debütáló fordításkötetéről és a horvát–magyar irodalmi kapcsolatokról.
Spiccesen jártuk az élet-halál táncot a remény útján
A héten bejártuk a Házsongárdi temetőt, a Jane Goodall-tanösvényt, a győri perjelséget, és a tíz legizgalmasabb kiállításról is hoztunk egy színes ajánlót.
Engem igazán mindig csak egy dolog érdekelt: a halál
Ironikus módon Kosztolányi teljes élete a halál körül forgott. Személyes haláltapasztalatai párhuzamba állíthatók az irodalomban gyakorta megjelenő halálértelmezésekkel. Ezek a tapasztalatok néha megijesztenek, máskor elgondolkodtatnak, és időnként még meg is nevettetnek. Íme néhány példa ezekre.
Kosztolányi szörnye a szomszédban dúl
Szűts István a Kormorán mellett mindig hagyott időt magának színházi alkotásra. Legutóbb Kosztolányi A szörny bábjátékának muzsikájáról gondoskodott.
Milyen volna az Édes Anna Leïla Slimani francia író tollán keresztül?
Azt hihetnénk, hogy a 21. századra az Édes Annából is ismert hierarchikus társadalmi viszonyrendszer megszűnik létezni, de Leïla Slimani a regényével megvilágítja századunk valódi, eddig reflektorfényt kerülő részleteit.
A tíz legjobban várt szeptemberi színházi bemutató
Műfajtól független évadindító válogatásunkba szinte csak klasszikusok kerültek, köztük több olyan, amely a 20. század elejéből a boldog békeidőknek nevezett kort idézi meg.
A hat legszebb Balaton-vers
A Balaton nem csupán egy tó, hanem identitásformáló erő – mondja Bonczidai Éva főszerkesztő a Balaton című Magyar Kultúra magazin lapszámában, s ebből rögtön ki is derül: a magyar tenger számos embert megigéz, foglyul ejt, bekebelez és – minden földrajzi koordinátától függetlenül – érzelmileg is közel tart magához. Ettől fogva pedig már nem kérdés: a balatoni lét költőinket is magával ragadta, akik rendre megörökítették, mit rejthet magában ez a kiismerhetetlennek mutatkozó óriási kékség. S bár önző dolognak tűnhet kiemelni a Balatonról szóló versek szövegtárából azt a hét költeményt, amit mi a legszebb alkotásoknak tartunk, tekintsük ezt az összeállítást inkább ajánlónak, olvasói kedvcsinálónak, mintsem leuraló és kicsinyes gesztusnak!
Március 29-én történt
„Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen.” (János evangéliuma). Ma van nagypéntek, a keresztény vallásban Jézus Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés napja.
Hitvesi költészet top tíz
A hitvesi költészetről általában Petőfit és Radnótit, esetleg még Adyt szoktuk elősorolni. E három személynek meglehetősen kevés házasév adatott ahhoz, hogy bebizonyítsák: a feleség-múzsa is tud tartósan magas hőfokú ihletet adni. Mégse gondoljuk egy percre sem, hogy a házassági anyakönyvi kivonat egyben a szerelmi líra halálos ítélete lenne. Inkább vegyük szemügyre a hosszú házasságok különböző lírai visszhangjait.
Száz éve is pont úgy szerettek és házasodtak, mint ma
A jó házasság esszenciája a szerelem? Amely túlél világégéseket, megbocsát hazugságokat és átlendít a hétköznapi nehézségeken is? Bory Jenő, Fekete Ibolya, Kálmán Imre, Kosztolányi Dezső, Márffy Ödön és Molnár Ferenc ma is érvényes művei bizonyítják, nincs új a nap – és a házasság – alatt.
Így olvasnak az írók
Azt tudjuk, hogy Vámos, Spiró vagy Dragomán hogyan ír, de azt nem, hogyan olvasnak. Pedig érdekes a fordított felállás is: amikor az író nem teremtő, hanem befogadó. Összegyűjtöttük a kérdésről néhány klasszikus és kortárs szerző gondolatait, és még egy könyves adventi kalendáriumhoz való tippet is hoztunk.