Magyar Zene Háza

Ilyen gazdag régizenei évad még nem volt Magyarországon

Három fesztivált, három bérletsorozatot és több, együttműködésben megvalósuló programot is kínál a Haydneum – Magyar Régizenei Központ a 2024/2025-ös évadban.

A magyar dívagalaxis csillagai ott ragyognak a világsztárok mellett

Rihanna, Cher, Tina Turner, Edith Piaf, Marilyn Monroe és Maria Callas mellett Marton Éva, Zsédenyi Adrienn Zséda, Rúzsa Magdi, Koncz Zsuzsa személyes történetét is bemutatja a Magyar Zene Háza új kiállítása.

Önálló koncerten mutatkoznak be a Válaszút workshopjának résztvevői

Több éve támogatja a Petőfi Kulturális Ügynökség a Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák zenekar révén életre hívott Válaszút program workshopját, amely fiatal muzsikusoknak segít professzionális zenésszé válni. A projekt legutóbbi résztvevői bemutatkozó koncerten lépnek a közönség elé március 24-én a Magyar Zene Házában.

A pécsi szál titkára a Magyar Zene Házában derül fény

Lovasi András, Parti Nagy Lajos, Kocsis Gergely és a Zsolnay Fényfesztivál is képviseli Pécset április 26. és 28. között a Magyar Zene Háza Város a Házban sorozatában.

Női hangok a fuvolán

Vasárnap a Magyar Zene Házában Weinberg 1. fuvolaversenyét mutatja be Győri Noémi. Az Egyesült Királyságban élő és tanító fuvolaművész ebben az évadban is számos izgalmas projektben vesz részt szólistaként, néhányat a budapesti közönség is hallhat. De vajon milyen egy görög mítosz ihlette történet női szemmel? – erről is szót ejtettünk.

Január 22-én történt

Csodagyereknek tartották az 1989-ben ezen a napon elhunyt Weöres Sándort: 15 évesen írt versét Kodály Zoltán zenésítette meg, és már egyetemi évei előtt többször publikált a Nyugatban. Gyermekversei, műfordításai és a legkülönfélébb szerepekből megszólaló alkotásai szervesen beépültek irodalmunkba.

A Magyar Zene Háza Európa leginspirálóbb épülete a The Guardian olvasói szerint

A világszerte közel 200 millió olvasóval rendelkező neves nemzetközi lap közönségszavazásán a magyar intézmény ezzel olyan nevezetességek mellé került, mint a Spanyolországban található római amfiteátrum, az angliai Hadrianus Fal vagy a dániai Kronborg-kastély.

Kultúra úton-útfélen

A kultúra nemcsak emelkedett miliőben, aranyozott páholyok előtt, felszentelt művészek keze által születhet meg, de ott lapul a felüljárók alatt, a panelek oldalán, az erdők mélyén vagy akár egy zebrán is. Képgalériánk a bizonyíték rá.

Azahriah-tól az utolsó Beatles-dalig: 12 zenei esemény 2023-ból

Mesterséges intelligencia a zeneiparban, Barbenheimer, 50 éves hiphop – ezek mind eszünkbe juthatnak 2023-ról, de egyéb zenei történések is tovább színezték a popkultúra lapjait, ezeket szedtük szubjektív, 12-es listába.

Az LGT ötvenéves lemezét adja elő Pénzes Máté és a Zseb

Ötvenéves az LGT Bummm! című lemeze, a magyar rockzene történetének egyik legjobb albuma. Pénzes Máté és a Zseb december 30-án a Magyar Zene Házában modern értelmezésben mutatja be dalokat.

Dívák és ikonok veszik birtokba a Magyar Zene Házát

Rihanna, Billie Eilish, Beyoncé, Lady Gaga, Madonna, Maria Callas, Edith Piaf, Ingrid Bergman és még sok más meghatározó előadóművészt mutat be személyes történetén és eredeti fellépőruháin keresztül a Magyar Zene Háza Londonból érkező Dívák & Ikonok kiállítása.

Képkockákba zárt rocktörténelem

Hogyan lehet hitelesen bemutatni a magyar rockzene világát? Erre vállalkozik a Magyar Rocktörténet című képregény, amelynek első kötetét mutatták be december 5-én a Magyar Zene Házában. A hatvanas és hetvenes évek zenéjében egy kitalált karakterrel, Pallagi Karcsival mélyedhetünk el.

Turisztikai Oscart kapott a Liget Budapest Projekt

Európa legjobb vezető turisztikai fejlesztése díját kapta meg az idén 10 éves Liget Budapest Projekt a rangos World Travel Award’s díjátadóján – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Szintetizátorok, algoritmusok és Ligeti György műve a Magyar Zene Házában

Mire lett volna képes Ligeti György a mai technológiával az elektronikus zenében? Erre a kérdésre keresik a választ három ország művészeti egyetemének diákjai a Magyar Zene Házával együttműködésben.

Konferenciát rendeznek a beatkorszakról

Milyen szakaszokra tagolható a magyar könnyűzene 1957 és 1989 között? A Kádár-kor történetét, a korszak népesedési adatait, de a belügy és a könnyűzenei intézményrendszer működését is megvitatja a Beatkorszak Projekt december 6-ai konferenciája a Magyar Zene Házában.

„Nem a hatalomra nyomultam, egy projekt volt a fejemben” – Batta András hetvenéves

Minden születésnap jó ürügy a beszélgetésre, amely során kiderülhet, hogy a Zeneakadémia volt rektora másokkal ellentétben szerette a szolfézsórákat, ahova Schiff Andrással együtt járt, hogy a csellózás kezdetben keservesen ment, és hogy fő jellemvonása: szeret új dolgokba belefogni.