MNMKK
Kincseink megőrzése vagy a világ megsokszorozása a digitalizálás?
Beszélgetés a digitalizációról az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum két munkatársával, dr. Kalla Zsuzsa gyűjteményi főigazgató-helyettessel és Peller Tamás restaurátorral, a műtárgyvédelmi és digitalizálási főosztály vezetőjével
Százötven év izgalmas bűnesetei a Nemzeti Múzeumban
Mile Attila István, a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnökhelyettese mutatja be az érdeklődőknek április 10-én a BÜK és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum közös, Ügyfelem érdekében című időszaki tárlatát, amely a magyar ügyvédség, illetve a területi ügyvédi kamarák százötven éves történetét dolgozza fel.
Április 5-én történt
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni; rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – állapította meg az 1912-ben ezen a napon született Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író.
Új Márai-anyagokkal gazdagodik a PIM gyűjteménye
Márai Sándor leveleivel, bútoraival és fényképeivel gazdagodik az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye. A múzeumba kerül az író testvérének, Márai Gábornak és feleségének hagyatéka, illetve több mint kétszázötven, Márai teljes emigrációs időszakát lefedő levél, amelyeket Márai Sándor és családja írt Óváry Zoltánhoz.
Hogyan lett az angolos hangulatú lakberendezésből férfisztriptíz?
A túlburjánzó díszítésű rokokót ötvözte keleti vonásokkal, így lett a 18. század legnagyobb hatású brit bútorművese s egyben az angolos hangulatú lakberendezés névadója Thomas Chippendale. De hogyan vált a neve eggyé a férfisztriptíz fogalmával?
Április 4-én történt
Ma ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját Sándor György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”. Sándor Györgyöt Zelk Zoltán szópantomimművésznek nevezte, de nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították. Azt is mondják, hogy a hatvanas évek két nagy tehetséget adott a magyar humornak, Hofi Gézát és Sándor Györgyöt, csak míg az előbbi a plebejus, az utóbbi az intellektuális humorban szerettette meg magát.
Sajtótörténeti nyomozás és sci-fi témájú festmények a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Folytatódik az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Arcok, történetek – A PIM másképpen című sorozata. Az április 4-i program keretében egy újabb tematikus sétán vehetnek részt az érdeklődők, melynek állomásain többek között a sajtótörténeti nyomozásról, a színház- és irodalomtörténeti muzeológiáról, illetve a Galaktika folyóirat vizuális világáról mesélnek a múzeum munkatársai.
Április 3-án történt
2014-ben ezen a napon adták át a nagyközönségnek az újjáépített Várkert Bazárt. Az 1875–1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz épületegyüttes eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd műtermek, kiállítások helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1961 és 1984 között pedig a Budai Ifjúsági Park működött a területén. A kormány 2011-ben döntött az életveszélyessé vált épületegyüttes rekonstrukciójának megkezdéséről.
Állandó kiállítás nyílik Márai Sándor emlékére, és újraindul a nevét viselő program is
Márai Sándor születésének 125. évfordulója alkalmából Márai 125 emlékévet hirdettek, melynek eseményeit és annak jelentőségét Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke és Böröcz László, Budavár polgármestere ismertette a krisztinavárosi Márai Sándor Művelődési Házban.
Meghosszabbítja ékszerkiállítását a Nemzeti Múzeum
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Ragyogj! – Ékszerek ideje című időszaki tárlatát októberi megnyitása óta közel 60 ezren tekintették meg. A tárlat, amely 40 ezer éves őskori leletektől kezdve a hun, avar, középkori, barokk és kortárs ékszerekig mutat be különleges alkotásokat, a kiemelkedő látogatottság és a folyamatos érdeklődés miatt további két hónapig megtekinthető.
Április 2-án történt
1946-ban ezen a napon született Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész. Operatőrként olyan neves rendezők alkotásait fényképezte, mint Szabó István, Maár Gyula, Ranódy László és Sándor Pál, rendezőként a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság című filmmel debütált 2005-ben, de a 2023-ban nagy sikerrel bemutatott Semmelweis is az ő nevéhez fűződik.
Nádas Péter adományaival bővült a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye
Nádas Péter jóvoltából kéziratokkal, gépiratokkal, levelekkel, családi és művészeti fényképekkel, nyomtatványokkal, színházi előadások és rendezvények plakátjaival bővül az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Nádas Péter-gyűjteménye.
Az írás sötétkamrájában Nádas Péterrel
Az írás sötétkamrájában címmel rendez beszélgetést április 2-án az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A program keretében Nádas Péter íróval és Bazsányi Sándorral, a PIM munkatársával, a Nádas-monográfia szerzőjével Winkler Nóra beszélget az írásról, a fotóművészetről, az író és a Nádas Péter-gyűjtemény viszonyáról.
Kora vaskori ékszerek a hónap kincsei a Nemzeti Múzeumban
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum A hónap kincse sorozat legújabb kamaratárlata az Elit és ragyogás: kora vaskori ékszerek Somlótól Hallstattig címet viseli.
Április 1-jén történt
1927-ben ezen a napon született Puskás Ferenc, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat csapatkapitánya, becenevén Puskás Öcsi. Puskás a FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel, 2016-ban a goal.com internetes szakportál Legendák világbajnoksága elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.
Miért lett piros-fehér-zöld a nemzeti trikolór?
A nemzeti jelképeink eredetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia április 8-i előadásán, ahol többek között az első magyar címer, a Szent Korona és a kettős kereszt történetéről beszél majd Baják László muzeológus.