MNMKK
November 8-án történt
„Az ember mindig akkor érzi magát sikeresnek, hogyha az addig elért sikereinél nem akar sokkal többet. Aki az elért sikereknél sokkal többet akar, az sohasem érezheti magát igazán sikeresnek, mert ahhoz képest, amit elérni szeretne, semminek tűnik az, amit már elért” – vallja a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rockzenész, zeneszerző, Frenreisz Károly, a Skorpió együttes vezetője.
November 7-én történt
„Ha nem találtad meg az igazi pozitív választ a kérdésedre, nem azt jelenti, hogy az a válasz nem létezik, hanem azt, hogy nem kerestél még eleget” – fogalmazta az 1968. november 7-én elhunyt posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író, könyvtáros, Hamvas Béla, akinek olyan műveket köszönhetünk, mint a Karnevál, A babérligetkönyv, az Anthologia humana, a Tabula smaragdina és A bor filozófiája.
Zenélő fényképalbum a hónap kincse a Nemzeti Múzeumban
Fotográfiák keringőre – Zenélő fényképalbum a 19. század végéről címmel megnyílt a novemberi Hónap kincse a Magyar Nemzeti Múzeumban. A 29 fényképet tartalmazó album egy Nagytapolcsányban élt házaspár 1892-es házassági évfordulójára készült.
Egy élő társasjátékba hív a Kék Cetli kilencedik epizódja
Minden játék egy új lehetőség megérteni magunkat, és talán egymást is. A Kék Cetli kilencedik epizódjában dr. Farkas Levente András arra keresi a választ, mit tanulhatunk egy olyan különleges társasjátékból, mint a történelem.
November 6-án történt
„Tisztelem a folklórt, az ősi gyökereket. Az arányok megtalálásánál semmi sem fontosabb. Olyan őszinte, egyszerű formába öntött muzsikát játszunk, ami bárki számára érthető. Érintsen meg bennünket a kegyelem úgy, hogy odafigyeljenek rá mások is” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, Tolcsvay Béla.
November 5-én történt
„A riporternél az empátia, a tolerancia alapkövetelmény, amint az kéne legyen a civil életben is” – vallja a ma kilencvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas újságíró, sportriporter, szerkesztő, Vitray Tamás, akinek olyan emlékezetes tévéműsorok fűződnek a nevéhez, mint az Ötszemközt, a Kapcsoltam, a Csak ülök és mesélek, a Telefere és a Hogy is van ez?.
Kortárs olasz filmek, Jókai és a nők – programajánló
Városi séta Jókai Mór és a dunai árvizek nyomában, kortárs olasz filmek a Puskin és a Tabán moziban, popzenei workshop a Turbinában, Miklósa Erika, Balázs János és José Cura koncertje a Cziffra Fesztiválon – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
November 4-én történt
Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Rába Roland Jászai Mari-díjas színművész, rendező, egyetemi tanár, akit az Arany János Színház, a Katona József Színház, a Krétakör Színház és a Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Nincsen nekem vágyam semmi, az Isteni műszak, a Lepattanó és a Paraziták a Paradicsomban című filmekben láthattunk.
November 3-án történt
1921. november 3-án született Charles Bronson amerikai filmszínész. A litván és tatár felmenőkkel rendelkező művész szénbányászként kezdte, harcolt a második világháborúban, majd bokszolóként kereste a kenyerét. Filmezni az ötvenes évek elején kezdett. Az általa megformált karakteres arcú, keménykötésű, hallgatag hősök a filmtörténet emblematikus alakjává tették, többek között a Bosszúvágy, a Volt egyszer egy vadnyugat, A hét mesterlövész, A piszkos tizenkettő és A halál 50 órája című filmekben láthattuk.
November 2-án történt
„A huszadik században a vers annyira öncélúvá alakult, hogy némelynek írója úgy véli, ami átvillan a fején, az már líra. Rettenetes félreértés. A versben nem magunkról és magunknak kell beszélnünk, hanem azokról a gondolatokról, érzésekről, amelyek ott lappangnak az olvasókban is” – fogalmazta az 1902. november 2-án született – és 1983-ban elhunyt – háromszoros Kossuth-díjas író, költő, Illyés Gyula.
November 1-jén történt
„A dicsérő kritika legyezi a hiúságom, melengeti a szívemet. A negatív véleménynek – ha nem buta, rosszindulatú akadékoskodás, akkor –, legyen az akár nehezen feldolgozható, örülök. Mert az már nem is kritika, hanem jó tanács” – fogalmazta a negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Hámori Gabriella, akit többek között A Vizsga, A Játszma, a Szezon, a Szinglik éjszakája, a Legjobb tudomásom szerint és az Utolsó jelentés Annáról című filmben láthattunk.
Október 31-én történt
„Sok színész úgy él, hogy küzd a saját személyiségével. De nem mindenki ilyen. Akadnak nagy színészek, akik nem érzik szükségét, hogy sznobok legyenek” – állapította meg az 1929. október 31-én született – és 2016-ban elhunyt – olasz színművész, Bud Spencer, akit elsősorban a Piedone-filmekben, illetve krimi-, gengszter- és westernkomédiákban láthattunk, gyakran Terence Hill társaságában.
Október 30-án történt
„Kezdetben a művész önző célt szolgál, aztán magáért a művészetért dolgozik, aztán személyét is, művészetét is odaajándékozza a társadalomnak” – állapította meg az 1922. október 30-án elhunyt író, költő, drámaíró, Gárdonyi Géza, az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Ida regénye, az Isten rabjai és a Hosszúhajú veszedelem szerzője.
Október 29-én történt
„A közönség elvárja tőlem a vidámságot. Az emberek ki vannak éhezve a nevetésre. Az én melankóliámra, kritikámra, haragomra csekély a kereslet. Hasonló jelenséggel már Shakespeare nagymester is találkozott. Megtanulta, hogy a közönség igazi, odaadó figyelméért nem érdemes okosnak lenni. Legjobb, legbiztosabb posta a bolondos vidámság. Ez a legsúlyosabb gondolatokat is képes elhordani a címzetthez” – nyilatkozta tavaly lapunknak a ma hatvannyolc éves Kossuth-díjas népdalénekes, mesemondó, folklórkutató, Berecz András.
Múzeumi kincsvadászattól a Krasznahorkai-kiállításig
Kincsvadászat az ország huszonöt múzeumában, meghosszabbított Krasznahorkai-kiállítás Szentendrén, előadás a női műgyűjtés történetéről és az egykori divatirányzatok egészségügyi kockázatairól – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.