MNMKK
Március 13-án történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Malek Andrea Artisjus-, EMeRTon- és Máté Péter-díjas színésznő, énekesnő. Igazi művészcsaládba született – édesapja Malek Miklós zeneszerző, édesanyja Toldy Mária énekesnő –, így volt kiktől örökölnie tehetségét. Klasszikus zenei tanulmányai után a musical műfaja felé fordult, játszott többek között Szolnokon, Győrben, a Nemzeti és az Operettszínházban. Országos hírnévre a Szomszédok című teleregényben tett szert, számos lemeze jelent meg a pop, a jazz, a sanzon és a világzene jegyében.
Kávé és csárdás, Rómeó és Júlia, Korda György és Balázs Klári – Programajánló
Interaktív kiállítás a kávékultúra történetéről, Rómeó és Júlia a Pécsi Balettel, zenei fesztivál Debrecenben, muzeológuskonferencia Szentendrén, pop-up kiállítás Korda Györgyről és Balázs Kláriról – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Március 12-én történt
1947. március 12-én született – és idén januárban hunyt el – Fenyő Miklós Artisjus-, Fonogram- és eMeRTon-díjas énekes, dalszerző, akit tisztelői Mr. Rock and Rollnak neveztek. A rock and roll legismertebb hazai képviselője 1962-ben kezdett zenélni a Sztár, majd a Syconor együttesben, aztán 1967-ben megalapította a Hungáriát, amelynek számos korszaka közül az 1980 és 1983 közötti rock and roll időszak hozta a legnagyobb sikereket számára. Később a Miki Teammel, a Modern Hungáriával és szólóban folytatta, de ami a lényeg: mindvégig az élvonalban maradt.
Március 11-én történt
Ma ünnepli negyvenhetedik születésnapját Száraz Dénes színművész, akit többek között a Thália Színház, a József Attila Színház, a Vidám Színpad, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásaiban, valamint a Hurok, a Kék róka, az Ízig-vérig, a Korhatáros szerelem és a Jóban-rosszban című filmekben, illetve tévésorozatokban láthatott a nagyközönség. Életének fontos része a sport, így amatőr triatlonosként rendszeresen fut, úszik és kerékpározik, már a budapesti nemzetközi maratont is teljesítette.
Március 10-én történt
1965. március 10-én halt meg Ladányi Ferenc Kossuth-díjas színész, színigazgató, aki pályálya során többek között Miskolcon, Debrecenben és Szegeden játszott, illetve a Nemzeti és a Madách Színház tagja volt. Első filmszerepét A tanítónő című filmben alakította, de a Dalolva szép az életben, a Különös ismertetőjelben és A kőszívű ember fiaiban is látható. Mindemellett írt egy színdarabot, fordított Shakespeare-t, és különösen szép orgánuma miatt versmondóként is kivételes helyet foglal el a magyar színháztörténetben.
Március 9-én történt
1969. március 9-én hunyt el Sárdy János operaénekes, színművész. Az 1940-es évek egyik legismertebb énekes-színésze fiatalon kántortanítóként dolgozott Dunaföldváron, és mellette amatőr színielőadásokon szerepelt. Később a fővárosba költözött a hangját képezni, 1936-ban pedig már az Operaház színpadán debütált. Pályája során többek között Kacsóh Pongrác János vitézének, Huszka Jenő Bob hercegének és Kálmán Imre Marica grófnőjének főszerepét alakította, de könnyed, természetes játékstílusa, humora a filmvásznon is jól érvényesült.
Március 8-án történt
1955. március 8-án született – és 2020-ban hunyt el – Böröndi Tamás színművész, színházigazgató, akit többek között a debreceni Csokonai Színház, a Rock Színház, az Operettszínház, a Karinthy Színház, valamint a Vidám Színpad előadásaiban láthattuk, utóbbinak 2013-ban igazgatója is lett. Pályája során több műfajban kipróbálta magát – játszott például a Mária főhadnagy című operettben és a Robin Hood című musicalben –, és mindezek mellett számos tévéfilmben és sorozatban, köztük a Kicsi a borsban, a Kémeriben és a Szomszédokban is szerepelt.
Március 7-én történt
„Az életem legszebb, legizgalmasabb, legviccesebb és legnehezebb része az anyasággal kezdődött, és a színészetemnek is jót tett. Előtte minden pillanatomat a színház töltötte ki, görcsös megfelelni akarás jellemzett; sokat lazított rajtam, hogy van ennél jóval fontosabb, a kisfiam. Kell a saját élet ahhoz, hogy legyen mesélnivalóm a színpadon” – mondta egy interjúban a ma negyvenéves Junior Prima díjas színésznő, Pálos Hanna, akit többek között a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Fagyott május és az Isteni műszak című filmekben láthatunk.
Március 6-án történt
2025. március 6-án hunyt el Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, aki többek között a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban állított színpadra előadásokat. Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de a Video Blues, a Félelem és reszketés, a Légyfogó, A hetedik kör és A martfűi rém megrendezése is a nevéhez fűződik. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be.
Forradalmi koncert, Dalí divatvíziói és Nagy László, a képzőművész – Programajánló
Körkép az összmagyar néptánckultúráról, forradalmi koncert és táncház a Fonóban, könyvbemutató a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Dalí divatvíziói Debrecenben, iLand-koncert a Várkert Bazárban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Március 5-én történt
„Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem” – fogalmazta az 1925. március 5-én született Munkácsy Mihály-díjas keramikus, Gorka Lívia, aki igazi művészdinasztia tagja: tehetségét édesapjától, Gorka Géza Kossuth-díjas keramikusművésztől örökölte, és fia, Gorka-Focht Géza szintén neves keramikus.
Március 4-én történt
„A színpadra nem Simándy megy fel, hanem Bánk bán” – fogalmazta meg azt, hogy szerinte egy előadóművésznek hogyan kell a közönség elé lépni az 1997. március 4-én elhunyt Kossuth-díjas operaénekes, főiskolai tanár, érdemes és kiváló művész, Simándy József. A leghíresebb magyar tenornak számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa híres operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. Hangja és alakja több nemzedék tudatában összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével.
Március 3-án történt
„Nagyon érdekes, hogy sok olyan emberrel találkozom, aki nem az én köreimhez tartozik, és különös élmény, ha valaki megfejti, miről szól, amit csinálok. Sokszor van olyan visszajelzés is, hogy tetszenek a műveim, de nem vinnék haza, nem tudnának együtt élni velük. Magamnak szeretnék megfelelni, ezért aztán nem is tudok megbízásra dolgozni: megfeleltetni egy alkotói gondolatot másoknak, ez nekem nem megy” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, Szurcsik József.
Március 2-án történt
„Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani” – fogalmazta a 2019. március 2-án elhunyt Artisjus-díjas táncdalénekes, előadóművész, humorista, showman, Koós János. A székely családban született művészt a Micsoda nagyszerű dolog című dal tette országosan ismertté, később pedig olyan örökzöld slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Járom az utam, az Ami szívemen, a számon, a Paprika twist, a Kit érdekel, a Barátok nélkül, az Annyi ember él a Földön és a Kislány a zongoránál.
Március 1-jén történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, aki pályája során többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Független Színpad, a Miskolci Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Radnóti Színház előadásaiban játszott, 2014 óta pedig a Thália Színház tagja. A jogi végzettséggel is rendelkező művész számos filmben szerepelt, így a Valami Amerika, a Magyar vándor, a Tökéletes gyilkos, A fekete múmia átka és az Egy rém rendes család Budapesten című mozikban láthattuk.