MNMKK
Kalandos módon tért haza a Fejedelmek aranya
A Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben című tárlat a Nemzeti Múzeumban látható.
Március 25-én történt
1926-ban ezen a napon született Papp László, vagy közismert nevén Papp Laci, háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i ötkarikás játékokon nyert aranyérmet. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon világszerte. Angyalföldön szobrot állítottak neki és teret neveztek el róla, de Magyarország egyik legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna is az ő nevét viseli.
Március 24-én történt
1961-ben ezen a napon nyílt meg a Madách Színház a mai, Erzsébet körúti színházépületben, amely Kaufmann Oszkár tervei alapján épült az 1953-ban lebontott Royal Orfeum helyén. A nyitó előadás Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámája volt Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.
Ezek a prófétanők az élet kulcskérdéseire adnak pimasz válaszokat
Belestünk a sorsvető könyvecskébe, amelynek a sok használattól megkopott, csonka példányát jelenleg az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára őrzi.
Két kiállítás kulisszatitkait is kifürkészhetjük a PIM Esti Extra tárlatvezetésén
Egyszerre két tárlatba, illetve létrejöttük kulisszatitkaiba nyerhetnek betekintést az érdeklődők március 26-án az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei és a Halálom esetén elégetendő! – Írói naplók című kiállításain induló PIM Esti Extra 2 in 1 tárlatvezetésen.
Március 23-án történt
„Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek” – így jellemezte magát saját, Anthologia humana című kötetéről írt önrecenziójának-öninterjújának rövid részletében az 1897-ben ezen a napon született Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas író, filozófus, esszéíró.
Táltosok lékelhették meg Bene vitéz koponyáját, de vajon miért?
A legelső emberi koponya, amely magyar múzeumba került, egy honfoglaló idős harcosé, akit a lelőhely után Bene vitézként emleget a történetírás.
Fotogramkészítés a Hiányzó tekintetben
A Kassák Múzeum Hiányzó tekintet – Révai Ilka elfeledett életműve című tárlata a 20. század első évtizedeinek ígéretes fotográfusa, Révai Ilka munkásságát mutatja be. Márciusban tárlatvezetés és fotóműhely kapcsolódik a kiállításhoz.
Ott ültek éjszakákon keresztül, ujjaikkal kócos hajukat cibálva
A később Amerikában is népszerűvé vált karikaturista, Major Henrik rajzait megőrző asztal kivételes és teljesen unikális műtárgy, amely megidézi a New York kávéház egykori hangulatát.
Ötven év után állítják ki Picasso és Kassák barátjának Esztergomra hagyott műveit
Vörös Béla (Béla Voros) szobrász, grafikus és iparművész teljes életművét mutatja be három kiállításon az esztergomi Balassa Bálint Múzeum.
Így éltek a magyar arisztokraták a 20. században
Hamarosan megjelenik az Arisztokrácia Magyarországon a 20. században – Kastélyok és mágnások című különleges fotóalbum második kötete.
Március 21-én történt
1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.
Szabad hangnemváltások a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Háromrészes beszélgetéssorozatot indít az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Nő – Férfi – Irodalom: Szabad hangnemváltások címmel március 26-án a múzeum Lotz-termében. A PIM DIA-beszélgetések sorozatának részeként megvalósuló, Takács Zsuzsa műveiről szóló beszélgetés résztvevői: Turi Tímea és Wirth Imre.
Március 20-án történt
Ma ünnepli 46. születésnapját Balog József Lajtha-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas zongoraművész, akit Kokas Katalin brácsaművész ezekkel a szavakkal jellemzett: „Számára nincs hakni, lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár.”
A zsebkanáltól a doboznapórán át az apró toalettkészletig
Különös tárgyakkal tömhették tele ruházatukat és csomagjaikat az újkori utazók. Vajon milyen kép fogadna minket, ha átvilágíthatnánk a 16–19. századi poggyászokat? Műtárgyak segítségével hajdani utazásokról mesélünk.
Március 19-én történt
A harmincas évek legkedveltebb magyar komikusára, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen színészére, az 1887-ben ezen a napon született Kabos Gyulára a nézők drámai szerepekben nem voltak kíváncsiak. Ráadásul azt hitték, a vászon tréfamestere az életben is éppen olyan szórakoztató. Kollégái visszaemlékezései szerint nem is tévedhettek nagyobbat.