MNMKK
Február 24-én történt
2020-ban ezen a napon hunyt el Csukás István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, legkedvesebb mesefiguráink – Pom Pom, Sün Balázs és Süsü, a sárkány – megálmodója. Utóbbitól tanultuk meg többek között, hogy „Legszentebb dolog a barátság, többet ér, mint minden királyság”.
Újkori temetkezéseink rejtett kincsei a Nemzeti Múzeumban
Újkori temetkezéseink rejtett kincseivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők Libor Csilla muzeológus segítségével február 25-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum tavaly ősszel elindult új szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia legközelebbi előadásán.
Február 23-án történt
1938-ban ezen a napon született Jiří Menzel Oscar-díjas cseh film- és színházi rendező, forgatókönyvíró, színész, a csehszlovák új hullám kiemelkedő alakja, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, a Sörgyári capriccio, a Hóvirágünnep és Az én kis falum rendezője. Menzel több magyar filmben – például Böszörményi Géza Szívzűr és Maár Gyula Felhőjáték című alkotásában – játszott, sőt színdarabot is rendezett Magyarországon.
Február 22-én történt
Ezen a napon ünnepeljük a magyar korcsolyázás napját 2019 óta, annak emlékére, hogy 2018-ban e napon nyerte meg Magyarország első téli olimpiai bajnoki címét a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összeállítású férfi rövidpályás gyorskorcsolya váltó a dél-koreai Phjongcshangban.
Floris Frigyes nyomában Budapesttől a londoni Sohóig
Kurátori tárlatvezetésekkel várja az érdeklődőket a Floris – Csokoládék és torták Budapesttől a londoni Sohóig című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan február 22-től az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum.
Ördögráják és egy NASA-expedíció húzza a tenger mélyére ezt a kutatónőt
Dr. Ari Csilla tengerbiológus a búvárfiziológia és űrkutatás határán kutatja a mélytengert. Képeiből kiállítás nyílt a Természettudományi Múzeumban.
Hogyan rajzoljuk le a boldog békeidőket?
A boldog békeidők lesz a témája február 22-én az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Vonalvezetés című felnőtteknek szóló rajzszakkörének, ahol Gerber Pál képzőművész szakmai iránymutatása mellett, rajzórákon próbálhatják ki magukat az érdeklődők.
Írói ínyencségek a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban
Az Egy magyar úr New Yorkból – Gasztrotextusok című rendezvényen szereplő írók a legendás gasztronómus, Kövi Pál nyomdokain kalandozva alkotnak majd ínyenc szövegeket február 23-án, az MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Február 21-én történt
1893-ban ezen a napon született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.
Jókai eddig kiadatlan versei is olvashatóak a Copia archívumban
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) adott otthont február 17–19. között a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett tudományos és emlékkonferenciának, ahol bejelentették: Jókai Mór eddig kiadatlan versei is elérhetővé váltak a nagyközönség számára a Copia virtuális archívumban.
Február 20-án történt
Ma lenne ötvennyolc éves Kurt Cobain, a zenetörténet egyik legnagyobb hatású rockzenésze, az alternatív rock kilencvenes évekbeli megújulását nagyban előmozdító seattle-i Nirvana zenekar énekese, szövegírója és gitárosa. A mindössze huszonhét évet élt zenészlegendáról Brett Morgen készített filmet.
Kevesen ismerik a nevét ennek a díszműkovácsnak, pedig a műveivel tele van az Instagram
„Észnek hódol az érc” – ez volt Jungfer Gyula hitvallása. Nap mint nap rengetegen csodálják a műveit, rendszeresen bukkannak fel a közösségi média képmegosztó felületein, fotósokat inspirálnak, fővárosi járókelőket ejtenek ámulatba, de ma már kevesen ismerik az alkotó nevét.
Február 19-én történt
Thomas Alva Edison fonográfja 1878-ban ezen a napon kapott szabadalmi oltalmat. A különféle harangjátékok, zenélődobozok, gépzongorák már korábban is képesek voltak hangokat visszaadni, de a fonográf megjelenéséig valós hangok rögzítésére és visszajátszására nem volt lehetőség.
Szabadon hozzáférhető a páratlan Jókai-hagyaték egy része
Szabadon elérhetőek a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ intézményeinek Jókaihoz kapcsolódó műtárgyai. Maga a kor elevenedik meg Jókainak a 19. századot csaknem kitöltő életidejét végigpásztázva.
Illusztris kapcsolati háló vagy skalpvadászat?
„Hol jártam pedig ezen könyvecskéből ki tanulhatod könnyen és kik mitsoda indulattal viseltettenek légyen hozzám…” – jellemzően ezzel a Melanchtontól kölcsönzött 16. századi ajánlással kezdődnek azok az emlékkönyvek, amelyeket a peregrinus diákok hazahoztak a külföldi tanulmányútjaikról.
Február 18-án történt
„Száz esztendővel ezelőtt mindenki ismerte Komáromban a Kacz-házat, amely a Vármegye ucca és a Csapó ucca között húzódó, hatalmas telken állott. A szomszédok néma háznak nevezték, mert bár két uccára is szolgált ajtaja, ablakai mind befelé, az árnyas kertre nyíltak. Valamikor, a vallásüldözés korában, buzgó protestánsok építették a Kacz-házat s itt tartották titkos istentiszteleteiket; azért rejtették úgy el, lombos ákácok és gyümölcsfák közé. Vármegyeházuccai kapuján még ott volt a kocogtató is, amelynek zördülése éles hanggal verte fel az udvart. A hosszú épület rézsút-kockás, farostélyzatú ablakai boltíves folyosó alól tekintettek elő” – írta az Est Hármaskönyve 1925. évfolyamának Jókai-különszámában. Ebben a házban született Jókai Mór 1825. február 18-án.