MNMKK
Egy élő társasjátékba hív a Kék Cetli kilencedik epizódja
Minden játék egy új lehetőség megérteni magunkat, és talán egymást is. A Kék Cetli kilencedik epizódjában dr. Farkas Levente András arra keresi a választ, mit tanulhatunk egy olyan különleges társasjátékból, mint a történelem.
November 6-án történt
„Tisztelem a folklórt, az ősi gyökereket. Az arányok megtalálásánál semmi sem fontosabb. Olyan őszinte, egyszerű formába öntött muzsikát játszunk, ami bárki számára érthető. Érintsen meg bennünket a kegyelem úgy, hogy odafigyeljenek rá mások is” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, Tolcsvay Béla.
November 5-én történt
„A riporternél az empátia, a tolerancia alapkövetelmény, amint az kéne legyen a civil életben is” – vallja a ma kilencvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas újságíró, sportriporter, szerkesztő, Vitray Tamás, akinek olyan emlékezetes tévéműsorok fűződnek a nevéhez, mint az Ötszemközt, a Kapcsoltam, a Csak ülök és mesélek, a Telefere és a Hogy is van ez?.
Kortárs olasz filmek, Jókai és a nők – programajánló
Városi séta Jókai Mór és a dunai árvizek nyomában, kortárs olasz filmek a Puskin és a Tabán moziban, popzenei workshop a Turbinában, Miklósa Erika, Balázs János és José Cura koncertje a Cziffra Fesztiválon – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
November 4-én történt
Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Rába Roland Jászai Mari-díjas színművész, rendező, egyetemi tanár, akit az Arany János Színház, a Katona József Színház, a Krétakör Színház és a Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Nincsen nekem vágyam semmi, az Isteni műszak, a Lepattanó és a Paraziták a Paradicsomban című filmekben láthattunk.
November 3-án történt
1921. november 3-án született Charles Bronson amerikai filmszínész. A litván és tatár felmenőkkel rendelkező művész szénbányászként kezdte, harcolt a második világháborúban, majd bokszolóként kereste a kenyerét. Filmezni az ötvenes évek elején kezdett. Az általa megformált karakteres arcú, keménykötésű, hallgatag hősök a filmtörténet emblematikus alakjává tették, többek között a Bosszúvágy, a Volt egyszer egy vadnyugat, A hét mesterlövész, A piszkos tizenkettő és A halál 50 órája című filmekben láthattuk.
November 2-án történt
„A huszadik században a vers annyira öncélúvá alakult, hogy némelynek írója úgy véli, ami átvillan a fején, az már líra. Rettenetes félreértés. A versben nem magunkról és magunknak kell beszélnünk, hanem azokról a gondolatokról, érzésekről, amelyek ott lappangnak az olvasókban is” – fogalmazta az 1902. november 2-án született – és 1983-ban elhunyt – háromszoros Kossuth-díjas író, költő, Illyés Gyula.
November 1-jén történt
„A dicsérő kritika legyezi a hiúságom, melengeti a szívemet. A negatív véleménynek – ha nem buta, rosszindulatú akadékoskodás, akkor –, legyen az akár nehezen feldolgozható, örülök. Mert az már nem is kritika, hanem jó tanács” – fogalmazta a negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Hámori Gabriella, akit többek között A Vizsga, A Játszma, a Szezon, a Szinglik éjszakája, a Legjobb tudomásom szerint és az Utolsó jelentés Annáról című filmben láthattunk.
Október 31-én történt
„Sok színész úgy él, hogy küzd a saját személyiségével. De nem mindenki ilyen. Akadnak nagy színészek, akik nem érzik szükségét, hogy sznobok legyenek” – állapította meg az 1929. október 31-én született – és 2016-ban elhunyt – olasz színművész, Bud Spencer, akit elsősorban a Piedone-filmekben, illetve krimi-, gengszter- és westernkomédiákban láthattunk, gyakran Terence Hill társaságában.
Október 30-án történt
„Kezdetben a művész önző célt szolgál, aztán magáért a művészetért dolgozik, aztán személyét is, művészetét is odaajándékozza a társadalomnak” – állapította meg az 1922. október 30-án elhunyt író, költő, drámaíró, Gárdonyi Géza, az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Ida regénye, az Isten rabjai és a Hosszúhajú veszedelem szerzője.
Október 29-én történt
„A közönség elvárja tőlem a vidámságot. Az emberek ki vannak éhezve a nevetésre. Az én melankóliámra, kritikámra, haragomra csekély a kereslet. Hasonló jelenséggel már Shakespeare nagymester is találkozott. Megtanulta, hogy a közönség igazi, odaadó figyelméért nem érdemes okosnak lenni. Legjobb, legbiztosabb posta a bolondos vidámság. Ez a legsúlyosabb gondolatokat is képes elhordani a címzetthez” – nyilatkozta tavaly lapunknak a ma hatvannyolc éves Kossuth-díjas népdalénekes, mesemondó, folklórkutató, Berecz András.
Múzeumi kincsvadászattól a Krasznahorkai-kiállításig
Kincsvadászat az ország huszonöt múzeumában, meghosszabbított Krasznahorkai-kiállítás Szentendrén, előadás a női műgyűjtés történetéről és az egykori divatirányzatok egészségügyi kockázatairól – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Október 28-án történt
Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját Gryllus Vilmos kétszeres Kossuth-díjas előadóművész, aki testvérével, Gryllus Dániellel, Mikó Istvánnal és Radványi Balázzsal 1969-ben megalapította a ma is népszerű Kaláka együttest. A zenekar nevéhez közel ezer szerzemény, megzenésített vers, mesezene és gyermekdal fűződik, koncertjeiken a gyerekek nemcsak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak.
Október 27-én történt
„Aki semmihez sem ért és nagyon rosszul tanul, az előbb-utóbb színész lesz” – állapította meg viccesen a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Szacsvay László. A nemzet színésze címmel kitüntetett művész a Katona József Színház alapító tagja, de olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Nyom nélkül, az S.O.S. szerelem!, a Rosszfiúk, a Blokád, a Mancs és a Valami madarak.
Október 26-án történt
„Az író a szövegében legyen jelen, ez a legfontosabb. Ha jelen van, a színész kitalálja mindazt, amit még el akar mondani neki az író utólag” – fogalmazta a ma kilencvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, színműíró, Szakonyi Károly, akinek olyan emlékezetes művek fűződnek a nevéhez, mint az Adáshiba, a Magányos biciklista, a Napfényes Granada és a Vénusz lánya.