naptár
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
Április 1-jén történt
„A legfontosabb: megtalálni a magunk versét. Nem azt kell választania egy versmondónak, amelyik tetszik, mert lüktet a ritmusa vagy szépen csilingelnek a rímei, esetleg valaki más azzal nyert szavalóversenyt. A saját, nehezen megfogalmazható érzéseimet, gondolataimat kell felismernem a versben. Mintha helyettem írta volna – jobban, pontosabban, árnyaltabban – a költő, mindazt, ami engem is foglalkoztat” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Rubold Ödön.
Március 31-én történt
„A balettmester azért van ott, hogy megmondja, mit csinál jól vagy rosszul a növendék, és azért, hogy átadja, hogyan kell csinálni. Ehhez viszont nagyon fontos elsajátítani a jelenben élés képességét, ami azonban sokszor sajnos még a felnőttekből is hiányzik” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magántáncos, érdemes művész, Volf Katalin, aki számos nemzetközi balettversenyen vett részt és aratott sikereket, illetve Európa valamennyi jelentősebb balettszínpadán vendégszerepelt.
Március 30-án történt
2023. március 30-án hunyt el Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, akit kézikamera-kezelése és világítástechnikája tett ismertté a hetvenes években, és akinek nemcsak a Magyar Filmszemlén ítélték oda hatszor a Legjobb operatőr díját, de a filmjei között Oscar-, Emmy- és ACE-díjas alkotás is megtalálható. Pályafutása során Elek Judit, Sándor Pál, Gazdag Gyula és Zolnay Pál állandó alkotótársa volt, de András Ferenccel, Kovács Andrással, Rózsa Jánossal, Grunwalsky Ferenccel és Szomjas Györggyel is sokat forgatott.
Március 29-én történt
„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.
Március 28-án történt
Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Goda Krisztina Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, aki rendezői diplomáját a londoni National Film and Television Schoolban, a forgatókönyvíróit a Los Angeles-i University of Californián szerezte. Nevét a Szabadság, szerelem című film tette országosan ismertté, de a Kaméleon, a Veszettek, a BÚÉK, az Ida regénye és a Hogyan tudnék élni nélküled? című mozik, illetve a Csak szex és más semmi című televíziós sorozat is az alkotói palettáját színesítik.
Március 27-én történt
„A folklórból nekünk nem imitálni kell a paraszti kultúrát, hanem annak elemeiből ugyanolyan műveket kell létrehozni, mint azt teszik a kortársak a film, a képzőművészet, az irodalom vagy a zene területén” – fogalmazta az 1931. március 27-én született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, Novák Ferenc, aki új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és folklórműsorokat állított színpadra, de prózai vagy zenés színházakkal is szívesen dolgozott együtt.
Március 26-án történt
„Mindig csak bizonyos közegben tudtam létezni. Olyan meghatározó egyéniségű emberek, pályatársak körében, akik emberi magatartásukkal, tehetségükkel lelkesítettek, ahol jó volt a művészi légkör, ahol bíztak bennem” – fogalmazta az 1934. március 26-án született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Harkányi Endre, akit többek között a Vígszínház, a Mikroszkóp Színpad és a Művész Színház előadásaiban, illetve a Valahol Európában, a Legenda a nyúlpaprikásról és Az oroszlán ugrani készül című filmekben láthattunk.
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Március 24-én történt
„A színház jobb lesz, ha jókedvünkben születik. Rosszkedvből nem születnek ötletek, vagy ha igen, azok nyögvenyelős, csikorgós, izzadságos erőlködések lesznek” – fogalmazta a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Funtek Frigyes színész, rendező, egyetemi tanár, akit a színpadi szerepein túl többek között a Malom a pokolban, a Balkán! Balkán!, a Caligula helytartója és A gólyák mindig visszatérnek című filmekben, illetve A besúgó című televíziós sorozatban láthattunk. Fia, Funtek Sándor szintén színész.
Március 23-án történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Mészáros Árpád Zsolt színművész, musicalénekes, aki pályája elején többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban volt látható, majd a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol a Mozart! című musical hozta meg számára az átütő sikert. Jelenleg a Magyar Színház társulatát erősíti. Színházi szerepei mellett az Aranyélet és a Barátok közt című tévésorozatokban láthattuk, de számos szólólemeze is megjelent.
Március 22-én történt
„Ha egy figura nem a lelkemből építkezik, akkor csak üres hang marad. Egy koncertszerű előadáson, de még próbán sem tudom elképzelni, hogy azok a színek megszólaljanak, ha nem átgondolt, lélekből táplálkozó előadásról van szó. Élni kell a szerepet, különben semmi értelme!” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas opera-énekesnő, Komlósi Ildikó, aki a világ minden jelentős operaházában szerepelt, és akit A kékszakállú herceg vára Juditjának egyik legavatottabb tolmácsolójaként tartanak számon.
Március 21-én történt
„A feladatunk, hogy amit továbbadunk, színpadi mű, festmény, zeneszám, bármi, értékes legyen, s ne legyen benne semmi hamisság” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Cserna Antal színművész, akit többek között a Vígszínház, a PÁB Színház, a P-ART Színház és Thália Színház előadásaiban, valamint a Glamour, a Balekok és banditák, a Liza, a rókatündér és a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmekben láthattunk. Mindezek mellett alapító tagja a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarnak, ahol énekel, gitározik és szaxofonozik.
Március 20-án történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Hirtling István Jászai Mari-díjas színművész, aki már főiskolásként több budapesti színházban játszott, később pedig többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Kelemen László Színkör, a szolnoki Szigligeti Színház és az Új Színház társulatának tagja volt, jelenleg a Vígszínház színésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben, egyebek mellett a Julianus barát, a Kanyaron túl, a Vörös bestia, a Fekete karácsony, illetve a Czillei és a Hunyadiak című mozikban láthattuk.
Március 19-én történt
Ma ünnepli ötvennegyedik születésnapját Fekete Ernő Jászai Mari-díjas színművész, aki már több mint két évtizede a fővárosi Katona József Színház társulatának tagja. Színpadi szerepein túl az Utolsó jelentés Annáról, az Így vagy tökéletes, az Aurora Borealis – Északi fény és az X – A rendszerből törölve című filmekben, valamint az Alvilág és a Hunyadi című televíziós sorozatban láthattuk. Mindemellett gyakran foglalkoztatott szinkronszínész, Robert Downey Jr. és Christian Bale állandó magyar hangja.
Március 18-án történt
„Nem tudom, hogy a könnyűzene mit jelent, de nekem minden zene könnyű” – fogalmazta az 1942. március 18-án született – és 2007-ben elhunyt – Kossuth-díjas rockzenész, Illés Lajos, az Illés együttes alapítója. Az első magyar nyelven játszó beatzenekar 1957-ben alakult, 1965-től 1973-ig élte virágkorát, majd 1982-ig Új Illés néven működött, de Illés Lajos később sem hagyott fel a zenéléssel: szólóalbumot, vers- és népdalfeldolgozásokat készített, majd olyan vallásos, nemzeti ihletésű szerzeményei születtek, mint a Betlehem csillaga vagy a Magyar Te Deum.