naptár
Szeptember 28-án történt
1907. szeptember 28-án született – és 1997-ben hunyt el – Turay Ida színésznő, aki mindössze 17 évesen aratta első sikerét a Darázsfészek című előadásban, majd számos színházában megfordult. 1926-ban feleségül ment Békeffi István színműíróhoz, aki több darabot írt számára. Bájos megjelenésével, kellemes énekhangjával főként naivaként tűnt ki, később bölcs, idősebb nőalakokat formált meg emlékezetesen. Számos filmben is szerepelt, többek között az Állami Áruház, a Könnyű múzsa, a Csínom Palkó és az Egy szoknya, egy nadrág című alkotásokban láthattuk.
Szeptember 27-én történt
„A művészek mindig azt hiszik, hogy jelentősen bele tudnak szólni a dolgokba, de lassan rájöttem, hogy semmi közöm semmihez. Imádkozhatsz bárkinek bármiről, egyik fülén be, másikon ki” – fogalmazta az 1921. szeptember 27-én született – és 2014-ben elhunyt – kétszeres Kossuth-díjas filmrendező, Jancsó Miklós. A Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett művész nevéhez olyan filmek fűződnek, mint az Oldás és kötés, az Így jöttem, a Fényes szelek, a Szegénylegények, a Szörnyek évadja, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten.
Szeptember 26-án történt
„Egyéniségnek születni kell. Az embernek vagy megadatik ez a kisugárzás, vagy nem” – fogalmazta a 2004. szeptember 26-án elhunyt Jászai Mari-díjas színész, komikus, Kabos László. A „kis Kabos” néven is emlegetett művész eredetileg bohóc szeretett volna lenni, aztán – ha nem is bohóc –, de nagy nevettető lett belőle. Főleg kabaréjelenetekben és magánszámokban nyújtott emlékezetes alakításokat, de színdarabokban és filmekben is szerepelt. Többek között A veréb is madár, a Kölcsönlakás, a Kutyakomédia és a Hét tonna dollár című filmekben láthattuk.
Szeptember 25-én történt
„Ami bennem van, őszintén odaadom a közönségnek. Addig nem is tudok játszani, amíg érzem, hogy ez nem igazi, ez hamis, ez nem arról szól, amit el akarok mondani” – fogalmazta az 1943. szeptember 25-én született – és 2023-ban elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Csomós Mari. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett színművészt többek között a Szolnoki Szigligeti Színház, a Nemzeti Színház és a Radnóti Miklós Színház előadásaiban, illetve az Így jöttem, a Makra, a Jadviga párnája és a 141 perc a befejezetlen mondatból című filmekben láthattuk.
Szeptember 24-én történt
1940. szeptember 24-én hunyt el Iványi-Grünwald Béla festőművész, aki Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, majd Hollósy Simon köréhez csatlakozott. 1896-ban a Nagybányai Művésztelep alapítói között volt, ahol elsősorban természetközeli, plein air tájképeivel vált ismertté, míg 1906 után a naturalizmustól a dekoratív, stilizáló, szecessziós és Gauguin hatását is tükröző megoldások felé fordult. Ezután a kecskeméti művésztelep meghatározó alakja lett, ahol allegorikus kompozíciókat is festett, majd ismét visszatért a realista tájfestészethez.
Szeptember 23-án történt
„Mindig sokat gyakoroltam, de kizárólag csak klasszikus zenét. Jazzt sohasem. 1963 óta járok külföldre, rengeteg külföldi zenésszel játszottam, rengeteg koncertet hallottam, láttam, figyeltem meg, és rá kellett jönnöm: ha az ember ki akar lépni a »futottak még« kategóriából, akkor borzasztó komolyan kell venni ezt a hangszert” – fogalmazta a 2006. szeptember 23-án elhunyt Pege Aladár Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas nagybőgős, zeneszerző. A világhírű, zseniálisan improvizáló, virtuóz jazz-zenészt a kritikusok „a nagybőgő Paganinije” néven is emlegették.
Szeptember 22-én történt
„Azt hiszem, mindhalálig kitartok már amellett, hogy a vers, a nyelv más kifejezési formáitól elütően, zeneileg hatásos, mágikus szavak összjátéka; szavaké, melyek szótári jelentésüknél jóval többet tudnak felidézni. Mindegy, hogy érzelmeket, víziókat, hangulatokat fejeznek ki, vagy még ezt sem. Varázslatuk lényege, hogy elbűvölik az embert, és nem hagyják magukat elfeledtetni; földi útravalónkul szolgálnak, akár könyvben, akár fejben” – fogalmazta az 1910. szeptember 22-én született – és 2006-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, író, Faludy György.
Szeptember 21-én történt
„A művésznek kutya kötelessége a gyötrődés. Ez a legszebb és legnehezebb föladat: elhagyni a lélek kényelmi állapotát, és vállalni a gondolkodás kényelmetlenségeit, szembesíteni magunkat saját lelkiismeretünkkel, a megismert igazságot más oldalról ismét megvizsgálni, hogy még jobban kiállhassunk érte, újra és újra megméretni, és könnyűnek találtatni, bátornak lenni önnön tévedéseink megítélésében” – fogalmazta az 1928. szeptember 21-én született – és 2001-ben elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, Sinkovits Imre.
Szeptember 20-án történt
„A különböző nyelvek melegéből keltek ki a különböző népek, melyeket az atyafiság és az együttes érdek alapján a közös szó szervezett nemzetekké. Velünk is ez történt. A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe, hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hűség és becsület illeti őt” – fogalmazta az 1897. szeptember 20-án született – és 1966-ban elhunyt – Kossuth-díjas író, Tamási Áron.
Szeptember 19-én történt
„Gyerekként 8-10 órát gyakoroltam, akkor nyílt ki a világ… napról napra éreztem, hogy egy újabb réteget fedezek fel… egyre nagyobb a kezem, végre elérem a pedált, nagyobb fizikai erőt tudok kifejteni, egyre hosszabb és nehezebb darabokat tudok eljátszani, mindig egy új dimenzió, ami nagyon inspirált. Hiszek a jóistenben és a sorsban, és nem hiszem, hogy nekem más utat szánt volna, mint a zene” – fogalmazta a ma 38. születésnapját ünneplő Balázs János Kossuth-, Liszt Ferenc- és Prima díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetője.
Szeptember 18-án történt
1916. szeptember 18-án született – és 1997-ben hunyt el – Simándy József Kossuth-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész. A leghíresebb magyar tenornak számos lemeze készült, sikerrel lépett fel Európa legnagyobb operaházaiban és hangversenytermeiben, de itthon is a közönség kedvence volt. Alakja összeforrt Erkel Ferenc Bánk bánjának címszerepével. „Egyre jobban rájövök arra, hogy mennyire meghatározó volt az a 30 év, amit ilyen közel egymáshoz, a színpadon töltöttem vele, tőle tanultam a legtöbbet” – mondta róla egykori pályatársa, Melis György.
Szeptember 17-én történt
„Eljutottam Szentendrére, ahol a nyolcvanas években minden képzőművész zenélt, nyomták a szonikus performanszokat. Én meg a fejemet ingattam, hogy nincs ez így rendben, hisz az még nem képzőművészet, ha grafikusok, festők kifestik a gitárt, és Frank Zappa, Captain Beefheart vagy bárki más dalait játsszák rajta. Kreáljunk inkább olyan hangszereket, amelyek képzőművészeti alkotások, objektek, szobrok, és meg is lehet őket szólaltatni” – fogalmazta egy interjúban a ma 76. születésnapját ünneplő Lois Viktor Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, zenész.
Szeptember 16-án történt
„Nem elég magyarnak lenned, tehetségre is szükség van” – fogalmazta az 1893. szeptember 16-án született magyar születésű angol filmrendező és producer, Korda Sándor. Az Alexander Korda néven is ismert művész 1914-től készített filmeket, 1919-ben elhagyta Magyarországot, majd Bécsben és Berlinben folytatta a filmgyártást. Sikerei megnyitották számára az utat Hollywoodba, de néhány év múlva visszatért Európába. Végül Londonba költözött és itt telepedett le. Őt tartják a brit filmgyártás megteremtőjének, ő az első filmrendező, akit lovagi rangra emeltek.
Szeptember 15-én történt
A ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Bordán Irén Jászai Mari-díjas színművész a 70-es évek elejétől játszik színpadon, majd néhány évvel később a filmvásznon is megjelent, ahol vonzó külseje, szép orgánuma és visszafogott játékstílusa kiválóan érvényesült. Olyan jelentős alkotásokban szerepelt, mint a Holnap lesz fácán, a Naplemente délben és Az idők kezdetén. A ʼ80-as évek elején az Egyesült Államokba költözött, de a színészettel ott sem hagyott fel. Az ezredforduló után tért vissza Magyarországra, ahol ismét vállalt színházi és filmes szerepeket.
Szeptember 14-én történt
„Azokon a reggeleken, amikor tudom, hogy este nehéz feladatom lesz, úgy is ébredek, hogy szorongok az előadás miatt. Azután jólesik, amikor sikerül teljesítenem. Számomra a színház már nem a gyermeki, felhőtlen állapotot jelenti. Nagy a felelősség, de azért sokszor tud könnyed és örömteli is lenni a játék. A közeget magát szeretem. A színészlét ad egyfajta gyermeki állapotot” – fogalmazta a ma negyvenhat éves Jordán Adél színművész, akit többek között a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Nyitva és a Dumapárbaj című filmekben láthattunk.
Szeptember 13-án történt
„Csak úgy lehet egy fiatal kezdőből igazán színész, ha sokat játszik, ha sokat dolgozik, ha foglalkoztatják. Tehát nem az az elsőrendű kérdés a számára, hogy milyen rangot tölt majd be holnapután a szakmában, vagy hogy melyik öltözőben fog öltözni, és kikkel, hanem okvetlen azt a színházat keresi meg, ahol a legtöbbet tudják foglalkoztatni, ahol a legtöbbféle szerepet eljátszatják vele, és nem skatulyázzák be rögtön az első évben” – fogalmazta a 2014. szeptember 13-án elhunyt Avar István Kossuth- és kétszeres Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze.