naptár
Július 14-én történt
„A színház fura műfaj, itt nincsenek független vagy állandó értékek: mindig másokkal együtt érvényes az, amit én éppen csinálok. Nélkülük nem megy. Örökösen változó, kiszámíthatatlan, mindig van benne izgalom. Attól még, hogy én ma jó voltam a színpadon, nem jelenti azt, hogy holnap is az leszek... az is csak pillanatokra érvényes, ha azt érzem, igazán remekül összejött egy-egy előadás, a többiekkel és a közönséggel is működött a láthatatlan kémia” – fogalmazta a ma negyvenedik születésnapját ünneplő Junior Prima díjas színésznő, Lovas Rozi.
Július 13-án történt
„A színész egy sajátos képződménye a teremtésnek vagy a fajfejlődésnek, mindegy, minek nevezzük. A színész egy teljesen külön állatfajta. A színészt nem lehet se pró, se kontra normál értékrenddel mérni. Lehetséges normálisnak tekinteni azt a meglett honpolgárt, aki este magára vesz egy lepedőt, kardot ragad, kiáll néhány nyikorgó fadarabra, és azt hiszi, hogy ő a Julius Caesar?” – fogalmazta az 1988. július 13-án elhunyt Kossuth-díjas színésznő, Gobbi Hilda, akit többek között a Boldogtalanok és az Amerikai cigaretta filmekben láthattunk.
Július 12-én történt
1999. július 12-én hunyt el Szeleczky Zita színésznő, aki az 1930-as és 1940-es évek egyik legnépszerűbb filmsztárjaként közel harminc játékfilmben – többek között a Sziámi macska, a Leányvásár, a Nászinduló és az Egy éjszaka Erdélyben című alkotásokban – szerepelt, mellette a Nemzeti Színház, az Operettszínház és a Madách Színház társulatában is játszott. A második világháború végén távozott Magyarországról, élt Ausztriában, Olaszországban, Argentínában és az Egyesült Államokban, ahol előadóművészi tevékenységét kulturális misszióvá szélesítette.
Július 11-én történt
„Igazából sosem akartam énekes lenni. Mindig zenész akartam lenni, zeneszerző. A verseket azért zenésítettem meg, mert rabul ejtették a szellememet és a szívemet. Ezt el szerettem volna mondani, de a beszédnél hatásosabb, ha eléneklem. Szóval az éneklés egy szükségszerű megoldása annak, hogy elmondhassam, ami a szívemben van, és nem egy tudatos választás” – fogalmazta egy interjúban a ma ötvenegyedik születésnapját ünneplő Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, énekesnő, zeneszerző, Szirtes Edina Mókus, a magyar kortárs zene sokoldalú alkotója.
Július 10-én történt
„A népzenét nyilván értik mindenhol, ma már Bartók zenéjét is. Az, hogy improvizatív zenét játszom, de magyar elemekkel, fontos üzenet. A zenének táplálnia is kell lelkileg azt, aki hallgatja, gazdagítani, örömöt és elmélyülést szerezni. Amit én is csinálgatok, az nem más, mint az időben előttem járó generációkhoz hasonlóan reagálni a kihívásokra” – fogalmazta a ma hetvenegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazzszaxofonos, Dresch Mihály, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.
Július 9-én történt
„Másképp csillog a szeme annak, aki tényleg menni akar, és másképp annak, aki csak verbálisan szereti a kalandot, a tudatalattijának meg esze ágában sincs elhagyni a nyáj nyújtotta biztonságot” – fogalmazta a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő hajótervező és -építő, óceáni versenyvitorlázó, Fa Nándor, az első magyar, aki egyedül, kikötés nélkül körülhajózta vitorlással a Földet, majd ezt később még négyszer megismételte. A versenyzéstől 2017-ben visszavonult sportolót 2018-ban tiszteletbeli elnökének választotta a Magyar Vitorlás Szövetség.
Július 8-án történt
„Nem vagyok az a fajta, aki büszkélkedik. Arra lennék büszke, ha más büszke lenne rám” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas díjas gobelinművész, Péreli Zsuzsa. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó festőművésznek készült, majd a falikárpit vált fő kifejezési formájává. Alkotásaira a festői látásmód, a gazdag szimbolika és a spiritualitás jellemző. Művei számos rangos kiállításon szerepeltek, munkássága meghatározó szerepet játszott a magyar gobelinművészet nemzetközi rangjának erősítésében.
Július 7-én történt
1948. július 7-én született Barta Tamás, az LGT tragikus sorsú zenésze, akit nemcsak kitűnő gitárosként tart számon a magyar rocktörténet, hanem szerzőként is, hiszen rövid pályafutása során mintegy huszonöt LGT-, Zalatnay Sarolta- és Kovács Kati-számnak írta a zenéjét. A Gyere, gyere ki a hegyoldalba vagy az Ő még csak tizennégy máig az LGT legnépszerűbb dalai közé tartoznak. A legendás zenész 1974 nyarán disszidált az Egyesült Államokba, ahol 1982. február 16-án, mindössze harminchárom évesen – máig tisztázatlan körülmények között – lelőtték.
Július 6-án történt
„Szerintem két típusú színész van: aki hároméves korában eldönti, aztán űzi-hajtja, hogy a pályára kerüljön, és vannak azok, mint én is, akik szeretnének még kicsit gyerekek maradni, ezért tizennyolc évesen olyan foglalkozást választanak, ahol ezt megtehetik” – fogalmazta egy interjúban a ma harmincnyolcadik születésnapját ünneplő Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész, akit a Katona József Színház előadásaiban, illetve az 1945, a Trezor, a Zavarok, a Szelfi Egyetem, a Mióta velem jár és a Szia, Életem! című filmekben láthattunk.
Július 5-én történt
1914. július 5-én született – és 1995-ben hunyt el – a zongora poétájának is nevezett Fischer Annie, a huszadik század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésze, aki csodagyerekként kezdte a pályáját, majd csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja. „Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön” – fogalmazta róla a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás.
Július 4-én történt
„Jó rendezőkkel dolgoztam egész életemben, és mindig nagyon jó szerepeket kaptam, de például A vágy villamosában nagyon szeretném egyszer Blanche DuBois-t eljátszani, szerintem már megértem rá. Mindig is érdekeltek az ilyen furcsa nők, akik kicsit pszichiátriai esetek. Hogyan lehet hitelesen eljátszani őket, és megtalálni, mi az ő igazságuk” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Pikali Gerda Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Papírkutyák, a 129 és a Külön falka című filmekben láthattunk.
Július 3-án történt
„Fiatalon én is írtam verseket. Mint annyi műfordítóban, bennem is lappangott egy elfuserált költő. De szerencsére elég korán rájöttem, hogy jó fordítónak lenni több, mint közepes költőnek” – fogalmazta az 1926. július 3-án született – és 1998-ban elhunyt – kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Rab Zsuzsa, aki költőként letisztult, személyes hangvételű verseket írt, az igazi életművét azonban műfordítóként alkotta meg: elsősorban az orosz irodalom és költészet kiváló és rendkívül termékeny tolmácsolójaként vált ismertté.
Július 2-án történt
Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Györgyi Anna Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Madách Színház, az Arany János Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a Bárka Színház, az Új Színház, a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Hat hét, a Veszettek, A boldogság színe, a Nincs kegyelem és a Drága besúgott barátaim című filmekben láthattuk. Mindemellett gyakran szinkronizál, többek között Audrey Hepburn, Meg Ryan, Julia Ormond, Juliette Binoche és Audrey Tautou magyar hangjaként vált ismertté.
Július 1-jén történt
1884. július 1-jén született – és 1975-ben hunyt el – Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a huszadik századi magyar szobrászat egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert alakja, aki több mint hat évtizedes pályafutása során számos monumentális emlékművet, portrészobrot, aktot, kisplasztikát és domborművet alkotott. Legismertebb művei közé tartozik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Parlament előtti Kossuth-emlékmű, az egri Végvári vitézek szobor, valamint számos történelmi és közéleti személyiségről készített portré.
Június 30-án történt
1900. június 30-án született – és 1966-ban hunyt el – Szabó Ernő, a 20. századi magyar színjátszás és filmtörténet egyik legemlékezetesebb karakterszínésze, akit többek között a Magyar Néphadsereg Színháza, a Fővárosi Operettszínház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Hannibál tanár úr, a Gerolsteini kaland, a Vasvirág, a Két emelet boldogság, a Házasságból elégséges és Az aranyember című filmekben láthatott a közönség. Népszerűségét növelte, hogy 1959-től haláláig ő alakította a legendás rádiós sorozat, A Szabó család családfőjét.
Június 29-én történt
1932. június 29-én született – és 2016-ban hunyt el – Deim Pál Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a hatvanas években induló magyar neoavantgárd generáció egyik meghatározó alakja. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó Szentendrén született, és egész életében szorosan kötődött a városhoz. Festőművészként a szentendrei hagyományokat ötvözte a modern európai képzőművészet törekvéseivel, miközben grafikákat, szobrokat és köztéri alkotásokat is készített. Művei számos neves hazai és nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók.