Jeles napok
Szent Henrik
Az Úr megtestesülésének 1001., a Város alapításának 1752. évében, amikor III. Ottó Rómában történt elhunytával megüresedett a birodalom trónusa, császárt választottak, s isteni intésre, mindenki arra szavazott, akit akkoriban a birodalomban a leghatalmasabbnak tartottak. Abban az időben ugyanis egy bajor herceg, név szerint Henrik (Heinricus), aki fia volt ugyanazon nép Henrik nevű hercegének, kinek idejében Szent Wolfgang volt a regensburgiak püspöke, mind jóságával, mind királyhoz illő nemességével kitűnt, és híres volt emelkedett erkölcséről. A bölcsesség kezdetét, az Úrnak félelmét (Sir 1,16) tökéletesen követte, mivel minden tudománnyal teljes volt, és tiszta hitével és cselekedeteivel egész lényében katolikus volt.
Tehát mindenki egybehangzó szavazatával és közös egyetértésével választották meg az isteni kegyelem rendeléséből, hogy földi országláshoz segítő szavazatok révén a mennyország csúcsaira is eljusson. Amikor az említett Henrik király még nem nyerte el a caesari, vagyis a császári méltóságot, megjelent neki Regensburgban Szent Wolfgang püspök egy látomásban. A király Szent Emmerám püspök és vértanú egyházában időzve odalépett Szent Wolfgangnak a bazilikában található sírjához, hogy imádkozzék. Mikor az Urat és Szent Wolfgangot készült legbensőbb kéréseivel megindítani, hirtelen Szent Wolfgangot látta megjelenni maga előtt, aki e szavakkal szólította meg: „Nézd meg figyelmesen a sír melletti falra írt betűket!” Csak annyi volt odaírva: „Hat után.” Az isteni elragadtatásból felébredve, a király fejében forgatta a látomás szűkszavú közlését.
Utaló – Antiochiai Szent Margit
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, így Antióchiai Szent Margit július 20-án szerepel a liturgikus naptárban.
Kaesz Gyula születésnapja – 1897
KAESZ GYULA, (Budapest, 1897. július 13. – Budapest, 1967. május 12.): belsőépítész, építész, iparművész, főiskolai tanár, a magyar belsőépítészet és a korszerű magyar bútorművészet jeles képviselője. Tanulmányait a budapesti iparművészeti iskolában végezte. Már egész fiatalon több országos pályázaton nyert első díjat (debreceni krematórium építése, szombathelyi temető, Győr város új városrendezése). 1919-től 1952-ig az iparművészeti iskola, ill. főiskola belsőépítészeti és bútortervezési tanszékének tanára. 1920–1928-ban a munkásfiatalok részére létesített esti tanfolyam vezetője. 1952–1958-ban a főiskola igazgatója volt. E minőségben több jelentős oktatási reformot léptetett életbe. Ő hozta létre az ipari formatervezési tanszéket. Kitűnő művészek nemzedékeit nevelte fel. Tanári működése mellett építészeti, lakberendező és bútortervező gyakorlatot folytatott (Kassai Kereskedelmi Bank, a Nemzeti Takarékpénztár épületei, családi házak stb.). Kiállítások tervezésével is foglalkozott, ő készítette a milánói Triennale (1933–1936) belsőépítési terveit, az 1937. évi párizsi világkiállítás magyar pavilonját, az 1947. évi közlekedési kiállítást, 1937-től több magyar nyomtatvány-, reklámgrafikai és könyvkiállítást. 1948-tól 1952-ig az első állami tervezőiroda belsőépítészeti osztályát vezette. 1935–1938 között A Bútor című szakfolyóiratot szerkesztette, és az Új építészet című folyóiratnak egyik szerkesztője, a Tér és Forma folyóiratnak pedig munkatársa volt. Munkássága nagy hatással volt a magyar belsőépítészet és különösen a korszerű magyar bútorművészet fejlődésére.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Július 13-án történt
„A színész egy sajátos képződménye a teremtésnek vagy a fajfejlődésnek, mindegy, minek nevezzük. A színész egy teljesen külön állatfajta. A színészt nem lehet se pró, se kontra normál értékrenddel mérni. Lehetséges normálisnak tekinteni azt a meglett honpolgárt, aki este magára vesz egy lepedőt, kardot ragad, kiáll néhány nyikorgó fadarabra, és azt hiszi, hogy ő a Julius Caesar?” – fogalmazta az 1988. július 13-án elhunyt Kossuth-díjas színésznő, Gobbi Hilda, akit többek között a Boldogtalanok és az Amerikai cigaretta filmekben láthattunk.
Július 13-án történt
1793 A royalista érzelmű Charlotte Corday fürdőkádjában gyilkolta meg a francia forradalom radikális irányzatának egyik vezetőjét, Jean-Paul Marat-t.
1814 Megalakult az olasz csendőrség, a karabélyosok hadteste (carabinieri).
1878 Az orosz–török háborút lezáró berlini kongresszus elismerte Montenegró önállóságát.
1903 Hivatalosan átadták a forgalomnak a transzszibériai vasútvonalat.
1923 Los Angeles fölött, a hegyoldalban elhelyezték a Hollywood nevét hirdető feliratot.
1930 Uruguayban megkezdődött az első labdarúgó-világbajnokság.
1943 A második világháborúban a németek először szenvedtek nyílt harctéren vereséget Kurszknál, a világháború legnagyobb tankcsatájában.
1956 Első alkalommal jutottak külföldre Magyarországról repülőgép-eltérítők. Nyugatnémet földre érve a hét gépeltérítő – és hozzájuk csatlakozva két utas – politikai menedékjogot kért és kapott.
1962 Az amerikai Telstar–1 mesterséges hold közvetítésével először folyt műholdas telefonbeszélgetés Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között.
1973 Megjelent a Queen együttes első albuma.
1977 A „rémület éjszakája” köszöntött New Yorkra, miután egy villámcsapás miatt nyolcmillió ember maradt áram nélkül.
1985 Londonban és Philadelphiában megrendezték az első Live Aid segélykoncertet az afrikai éhezők megsegítésére.
1988 Romániában megkezdődött az aprófalvak felszámolását, lakóik városokba kényszerítését célzó településrendezés végrehajtása.
2008 Párizsban megtartották az Európai Unió és a mediterrán országok első csúcstalálkozóját, és megalakították az Unió a Mediterrán Térségért nevű szervezetet.
2013 Első alkalommal rendezték meg a Cirkuszok Éjszakája elnevezésű rendezvénysorozatot.
2022 Ferenc pápa tizennégy új tagot, köztük három nőt nevezett ki a Püspöki Kongregációba; a püspökök kinevezésében részt vevő testületnek ezzel először lettek női tagjai.
Július 13-án született
1590 X. Kelemen, a 239. római pápa
1608 III. Ferdinánd Habsburg-házi magyar király
1813 Theophilus Hansen dán építész
1841 Otto Wagner osztrák építész, a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga tervezője
1896 Kárász Ilonka magyar származású amerikai forma- és textiltervező, grafikus
1897 Kaesz Gyula Kossuth-díjas építész, belsőépítész, bútortervező
1903 Kenneth Clark angol művészettörténész, a BBC Civilizáció című sorozatának készítője
1918 Alberto Ascari olasz autóversenyző, a Forma–1 kétszeres világbajnoka
1923 Erich Lessing osztrák fotós, többek között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeinek megörökítője
1927 Simone Veil francia jogász, politikus, az Európai Parlament első női elnöke
1928 Tommaso Buscetta olasz gengsztervezér, a maffia legelső és legfőbb bűnbánója
1928 Szűcs Jenő állami díjas történész
1933 Körber Tivadar zenetanár, karnagy
1934 Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író, az első afrikai irodalmi Nobel-díjas
1939 Szabados György Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész
1942 Harrison Ford Golden Globe-díjas amerikai filmszínész
1944 Rubik Ernő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és állami díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló
1948 El Kazovszkij Kossuth-díjas festőművész, díszlet- és jelmeztervező
1959 Boros Gábor Széchenyi-díjas filozófiatörténész
1968 Meláth Andrea Liszt Ferenc-díjas operaénekes
1974 Galajda Péter Széchenyi-díjas biofizikus
1974 Kiss Ernő Jászai Mari-díjas színész
1981 Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó
Július 13-án halt meg
1762 James Bradley angol csillagász, 1742–1762 között királyi csillagász, a greenwichi obszervatórium igazgatója
1793 Jean-Paul Marat svájci születésű francia forradalmár, orvos, újságíró
1921 Gabriel Lippmann Nobel-díjas francia fizikus
1951 Arnold Schönberg osztrák zeneszerző
1954 Frida Kahlo mexikói festőnő
1968 Gyulai Zoltán Kossuth-díjas fizikus, akadémikus
1968 Juhász Géza költő, irodalomtörténész
1972 Kónya Lajos kétszeres Kossuth-díjas költő, szerkesztő
1973 Mészáros Károly gépészmérnök, közlekedési szakember
1973 Nemesszeghy Lajosné zenetanár, érdemes művész
1974 Patrick Maynard Stuart Blackett Nobel-díjas angol fizikus
1983 Prókai István színész, színigazgató
1984 Vén Emil Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1988 Gobbi Hilda Kossuth-díjas színésznő
1997 Fülöp Viktor Kossuth-díjas táncművész
2003 Compay Segundo kubai énekes-gitáros, a Buena Vista Social Club együttes tagja
2004 Carlos Kleiber német–osztrák karmester
2006 Red Buttons Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színész
2008 Bronisław Geremek lengyel történész-politikus, a Szolidaritás egyik vezetője
2008 Soós Edit színésznő
2013 Olvasztó Imre gyerekszínész, az Indul a bakterház főszereplője
2014 Nadine Gordimer Nobel-díjas dél-afrikai írónő
2014 Lorin Maazel francia származású amerikai karmester, hegedűművész
2015 Tordasi Ildikó olimpiai bajnok tőrvívó
2017 Hsziao-po Liu Nobel-békedíjas kínai emberjogi aktivista
2022 Haraszty István Kossuth-díjas kinetikus szobrász
