Frida Kahlo mint ikon

A mexikói festőművészről a Kutatók éjszakáján tartott előadást Dr. Bordács Andrea.

Széles körű ismertsége ellenére életműve kicsi, körülbelül 250 művet alkotott, ebből 140-150 festmény. Múzeumban 44, magángyűjtőknél 78 ismert alkotása található.

Érdekesség, hogy Madonna öt Frida-festménynek is tulajdonosa.

1980 és 2006 között csupán 62 műve került kalapács alá viszonylag alacsony értékesítési áron, a műtárgy-kereskedelemben elfoglalt helye egyáltalán nem indokolja kiugró népszerűségét.

Unikális megjelenése, hosszú, tarka ruhái, összenőtt, sűrű szemöldöke, bajusza csak a mexikói környezetből kiszakítva tűnik különcnek. Az európai és amerikai szépségideáltól élesen elütő megjelenése szülőhazájában átlagosnak számított. Frida Kahlo elsősorban előnytelen testi adottságainak leplezése, gyermkparalízis következtében rövidebb lábának eltakarása céljából viselt tarka mexikói szoknyákat.

A festészet gyógyír volt számára. 18 éves korában súlyos balesetet szenvedett, az ágyhoz kötött hónapokat tette könnyebbé az alkotás öröme. Elsősorban magának készítette alkotásait, és csak később szembesült vele, hogy festményei mások számára is érdekesek. Mexikó leghíresebb alkotóját, Diego Riverát kereste fel, hogy művészetét továbbfejlessze, és találkozásuk „végzetesnek” bizonyult: kapcsolatuk, házasságuk Frida élete végéig tartott.

Frida Kahlót később felfedezték maguknak a 70-es, 80-as évek feminista mozgalmai. Több szempontból is érdekes volt számukra a személyisége. A művészet története nagyon kevés női alkotót ismer, Frida pedig e kevesek közül is úttörőnek számított témaválasztásaival.

A női testélményeket állította művészete középpontjába.

A szülés, a vetélés, a fizikai fájdalom mindenki számára érthetően, egyszerű szimbolikával jelenik meg bennük. Naiv művésznek vallotta magát, akire erősen hatottak a mexikói gyökerek, az ősi mexikói istenek hite; a panteizmus békésen megfért erősen baloldali beállítottságával. Szintén szülőföldje szokásvilágához tartoztak az úgynevezett ex voto elnevezésű fogadalmi képecskék, melyek csodás gyógyulás, hihetetlen szerencse bekövetkeztekor hálából készültek – és a műfaj Frida Kahlo repertoárjában is szerepelt.

Festményeinek különleges hangulata szintén az európai és az amerikai közönség számára volt ismeretlen. Művein a dél-amerikai irodalomra jellemző mágikus realizmus vált „láthatóvá”.

Férje többször megcsalta, ezért egy idő után ő sem tartotta a hitvesi hűséget, nyíltan vállalta kapcsolatait, amivel akaratán kívül is a feminista mozgalmak zászlóvivőjévé vált.

Színes, feltűnő ruhái, a teotichuan népviselet szintén erős hangsúlyt kaptak. Szembe mert menni az „elvárt” divatirányzatokkal, és nem engedett a divat nyomásának, hangoztatják mai értékelői, pedig ruhaválasztásának elsődleges szempontja a hiúság volt.

A színes ruhák rengeteg fotóművészt megihletettek; elsősorban szerelme, a magyar származású Murányi Miklós készített róla emblematikus képeket. Egyetlen fotón sem mosolyog vagy nevet, a megközelíthetetlenség nimbusza lengi körül, pedig a mosolytalanságát is csupán az magyarázta, hogy fogai csúnyaságát akarta leplezni.

A feminista
mozgalmak szerint „vállalta önmagát”, pedig inkább elrejtőzött az erős smink és
a mexikói népviselet álarca mögé.

Népszerűségéhez
hozzájárult 1983-ban megjelent részletes bibliográfiája Hayden Herrera
tollából, mely azonnal közismertté tette.

Egzotikus megjelenése, őszinte, „higgadt kegyetlenségű” női témaválasztásai, modern életvitele, színes, látványos alkotásai együtt eredményezték, hogy mára elképesztően népszerűvé vált. Évente négy-ötszáz (!) Frida-hamisítvány jelenik meg a piacon, a reflexiók száma több ezerre rúg, alkotásainak reprodukciói a golyóstollaktól a graffitikig mindenhol megjelennek, életműve senkit sem hagy hidegen. Akaratán kívül vált ikonná.

Nyitókép: Frida Kahlo, forrás: Gisèle Freund/IMEC/Fonds MC