portré
Minden műfajban otthon volt, és a hangjával erősítette a világsztárokat
Kilencven éve, 1936. február 14-én született Sztankay István Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, a legendás Bors-sorozat főszereplője, Schütz Ila feledhetetlen partnere, Tony Curtis, Gregory Peck, Richard Burton és Jean-Paul Belmondo magyar hangja.
Ha kellett, hatvan évet is öregedett egy előadásban paróka és smink nélkül
Hetvenöt éve, 1951. február 12-én hunyt el Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége, akinek emlékét az egykori villájában berendezett színészmúzeum őrzi.
Azért lett hegedűs, mert azzal gyorsabban lehet menekülni – Jávori Ferenc 80
Február 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó klezmer népszerűsítője és mestere, az első klezmerszvit, az első klezmermusical és az első klezmeroperett komponistája.
Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György
Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.
A kapus, akit Fekete Párducnak hívtak – 100 éve született Grosics Gyula
Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a nemzet sportolója, akit 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben pedig a világ tíz legjobb kapusa közé választottak.
Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot
Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.
Még életében megnyithatta múzeumát Czóbel Béla, a legfranciásabb magyar festő
Ötven éve, 1976. január 30-án halt meg Czóbel Béla Kossuth-díjas festő, a hazai avantgárd jeles alakja, aki még életében múzeumot kapott, és akinek Kislány ágy előtt című remekműve 340 millió forintos leütési árával életműrekordot döntött a Kieselbach Galéria 2024-es árverésén.
A reálpolitikus, akit „a haza bölcsének” és a „nemzet prókátorának” is neveztek
„Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – vallotta a százötven éve, 1876. január 28-án elhunyt Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, az osztrák–magyar kiegyezés egyik létrehozója, „a haza bölcse”.
Tony Leung Chiu-wai: A rendező számít, nem a forgatókönyv
Ázsia egyik legnagyobb sztárja Budapesten azt is elárulta, miért Enyedi Ildikó volt az első európai direktor, akinek igent mondott, hogyan készült fel a Csendes barát főszerepére, és hogy szerinte jobbá tudja-e tenni a világot egyetlen film.
Hadifogságba esett, börtönben ült és segédmunkásként is dolgozott a finom irónia nagymestere
Száz éve, 1926. január 26-án született Mensáros László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, aki nemcsak feledhetetlen színpadi alakításaival és filmjeivel, hanem versmondásával és önálló estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.
Sokoldalú, eredeti, madarandó – Bereményi Géza 80
Január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, Cseh Tamás szerzőtársa, a Legendárium, a Vadnai Bébi és a Magyar Copperfield írója, A tanítványok, az Eldorádó, A turné és A Hídember rendezője.
A naivaszerepektől a drámai hősnőkig – Nagy-Kálózy Eszter 60
Január 25-én ünnepli hatvanadik születésnapját Nagy-Kálózy Eszter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit jelenleg a Vígszínház és a Pesti Színház darabjaiban láthatunk.
Világsztárokat indított el a pályán Korda Sándor, a brit filmipar megteremtője
Hetven éve, 1956. január 23-án halt meg Korda Sándor, aki egy kis alföldi faluból elindulva hódította meg a világot. Őt tartják a brit filmgyártás megteremtőjének, ő az első filmrendező, akit Nagy-Britanniában lovagi rangra emeltek, és a nagyvilágban Sir Alexander Kordaként ismerik.
Vezényel, rendez, zenekart igazgat és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához – Fischer Iván 75
Január 20-án hetvenöt éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. A világ egyik legkeresettebb dirigense nevéhez rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek, zeneszerzőként pedig kamaraoperát komponált és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához.
Agárdy Gábor nemcsak sokarcú karakterszínész volt, de ikonfestőként és ötvösként is jeleskedett
Húsz éve, 2006. január 19-én halt meg Agárdy Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze, aki egyformán otthonosan mozgott minden műfajban, a prózától a zenés darabokig, a drámától a komédiáig és a kabaréig.
Beatrice és Bikini, Hamlet és Laborc, Garázs és Rockkalapács – Nagy Feró 80
Január 14-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Nagy Feró Kossuth-díjas rockénekes, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, az István, a király rockopera Laborca, a Nagyvárosi farkas, a Térden állva, a Nem kell, a XX. század, az Azok a boldog szép napok és a 8 óra munka szerzője, előadója.