tudomány

Megvan, kik képviselik Magyarországot a Nemzetközi Földrajzi Olimpián

Hat hónapig tartott a kiválasztás, amelynek eredményeképp négy középiskolás utazhat a bangkoki megmérettetésre.

Meg vannak számlálva az ázsiai gepárdok napjai

Világszerte már csak 17 példány maradt a kipusztulás szélén álló ázsiai gepárdokból – ismertette az iráni környezetvédelmi hatóság vezetője.

A globális felmelegedés miatt kerültünk el egy újabb jégkorszakot

A jégkorszakokat a Föld Nap körüli keringésének apró változásai okozzák egy csütörtökön közzétett tanulmány szerint, amelyben azt is kiszámolták, hogy a következő 11 ezer év múlva következett volna be, ha nem lenne most az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés.

Évszázados vita végére kerülhet pont a hunok eredetéről

Mongóliától Marosszentgyörgyön át Tiszaburáig 370 személy DNS-ének vizsgálatával messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között.

Két új dinoszauruszfajt azonosítottak Erdélyben

De a kutatók szerint nem elképzelhetetlen, hogy bővül a lista.

Kiderült, hány sas van Magyarországon

Huszonkettedik alkalommal végezte el a Magyarországon telelő ragadozó madarak éves számlálását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az eredmény: a tavalyi adatokhoz képest jelentős csökkenés.

A mesterséges intelligencia fejtette meg a kétezer éves szöveg titkait

Negyven évvel felfedezése után megfejtettek egy kétezer éves szöveget Izraelben új fényképészeti technológia és a mesterséges intelligencia segítségével.

Szegedi kutatók fejthetik meg a Fekete-tengeren kialakuló cunamik okát

Fekete-tengeren kialakuló cunamik nyomait vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az üledékek elemzésével megállapították, hogy az utóbbi háromszáz évben a nyugati partvidékre több szökőár is kifuthatott.

Műemlékké nyilvánítják és felújítják a magyar Anne Frank szülőházát Nagyváradon

Műemlékké nyilvánítják és felújítják a nagyváradi zsidóság elhurcolását naplójában dokumentáló holokausztáldozat zsidó gyereklány, Heyman Éva szülőházát Nagyváradon.

Hadi célokra vitték el a veszprémi harangokat

Megérkezett a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály-főszékesegyház 300 éves, monumentális Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében restauráltak az elmúlt hónapokban. Az Öreg Mihályként emlegetett nagyharang, valamint a főszékesegyház öt új harangja március 2-ig a főtemplom előtt látható.

Megtalálták II. Thotmesz fáraó sírját Egyiptomban

A luxori Királyok völgyének közelében bukkantak a leletre – közölte a kairói műemlékvédelmi minisztérium.

Görögország évtizedes hiányt pótol új, különleges múzeumával

A tenger mélyén felfedezett régészeti leleteket bemutató új múzeum nyílik jövőre az Athén melletti kikötővárosban, Pireuszban – jelentette be hétfőn Lina Mendoni görög kulturális miniszter.

Jókaiul felel a mesterséges intelligencia

Képet készít a Jókai-hősökről, levelet ír a legnagyobb mesemondó stílusában, elmondja, mit gondolnak a regényfigurák, de ennél sokkal többre is képes a GPT, ha Jókai regényeivel tanították meg magyarul. Minderről Nyírő András történész, internetfejlesztő, a Magyar Popkulturális Értéktár Innovációs Program vezetője, a Jók.AI Labor néven elérhető, mesterséges intelligenciát és Jókai Mór összes művét társító online felület létrehozója mesél.

Az elektromos feszültség névadójának templomot szenteltek Olaszországban

Kétszáznyolcvan éve, 1745. február 18-án született Alessandro Giuseppe Volta olasz fizikus, az elektromosságtan úttörője, az első galvánelem feltalálója, illetve az elektromos feszültség mértékegységének, a voltnak a névadója.

Erdélyi dinoszauruszok segítségével derülhet ki, milyen volt az élet hetvenmillió évvel ezelőtt Európában

Az ősi táj rekonstrukciójával szereztek értékes információkat az ismert erdélyi dinoszaurusz-lelőhelyről magyar és román kutatók. Eredményeik nemcsak a további dinoszauruszcsontok felfedezését segíthetik, de jelentősen bővíthetik tudásunkat azokról a környezeti feltételekről is, amelyek 70 millió éve uralkodhattak Európában.

Jókai már a 19. században felismerte: az ember nem lehet „másik Isten”

A Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferencia megnyitóján beszédet mondott Rózsa Dávid főigazgató, Demeter Szilárd elnök, Kecskeméti Gábor intézetigazgató és Hansági Ágnes vezető kutató.