tudomány

A pálinka a magyarság számára a lélek itala

A pálinkafőzésnek, a pálinkaivásnak liturgiája van. Hogy milyen? És miért áztatta Kovács Gyula pomológus nagyapja 41 százalékos pálinkában a lábát? Kiderül a Petőfi Akadémia új videójából.

Descartes a természet minden jelenségét meg akarta magyarázni

Háromszázhetvenöt éve, 1650. február 11-én hunyt el René Descartes francia filozófus, matematikus és természettudós, aki egy álom hatására választott élethivatást magának és akinek híres és sokat idézett mondata a „gondolkodom, tehát vagyok”.

Európa legjobbjai lettek az ELTE médiajogászai

Az ELTE ÁJK csapata nyerte meg az európai fordulót a Monroe E. Price nemzetközi médiajogi perbeszédversenyen. A győztesek az aranyérem mellett egy ezüstöt is hazahozhattak Párizsból.

Figyeljünk a fecskékre, üzeni az MME

A fecskék védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mivel az ezredfordulót követően több mint ötven százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány.

Felújítják a Notre-Dame idősebb testvérét

Csaknem két évszázaddal a lebontása után a Párizs melletti Saint-Denis-ben álló gótikus bazilika, a francia királyok temetkezési helye visszakapja az északi csúcsos tornyát: az építkezés 2025 tavaszán indul hagyományos technikákkal.

Bolyai Farkas számos felismerését mások nevéhez fűzi az utókor

Kétszázötven éve, 1775. február 9-én született a Nagyszebenhez közeli Bólyán Bolyai Farkas, az első jelentős magyar matematikus, Bolyai János apja. Bolyai Farkas igazi polihisztor volt, a matematika mellett többek között filológiával, rajzzal, erdészettel és zeneelmélettel foglalkozott, drámákat és tankönyveket írt. Elszigeteltsége miatt felismerései sajnos nem váltak közkeletűvé, így azokat mások nevéhez fűzik.

Meghirdette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj idei pályázatát az MTA

A támogatást 2025-ben is 155 kiváló kutató nyerheti el.

Még mindig tartogat meglepetéseket az indoeurópai nyelvcsalád

Az indoeurópai nyelvcsalád eredetének hiányzó láncszemét tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport magyar szakemberek részvételével. Genetikai vizsgálataik eredményeiről a Nature című folyóiratban számoltak be.

Vancouverig juthat a pályázata annak, aki térképeket rajzol

A Nemzetközi Térképészeti Társulás (ICA) Magyar Nemzeti Bizottsága és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet térképrajzpályázatot hirdet 16 év alatti gyerekeknek.

Őskacsák élhettek az Antarktiszon

Mintegy 68 millió évvel ezelőtt élt, és a mai kacsák, libák rokona lehetett az őslény, amelynek szinte teljes koponyáját fedezték fel az Antarktiszon – állapították meg a fosszilis leletet elemző tudósok a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban.

A háborúk és a hedonizmus mellett a tudományokért is rajongott II. Károly

Háromszáznegyven éve, 1685. február 6-án halt meg II. Károly Stuart-házi angol király, aki olyan élénk érdeklődést mutatott a természettudományok iránt, hogy a világ egyik első tudományos társulata, a Royal Society megalapítása és a greenwichi obszervatórium létrehozása is a nevéhez fűződik.

A vezetékes internet a végét járja

Hazánkban egyre kevésbé növekszik, néhány uniós országban pedig csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők tábora – mutat rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása. A tanulmány szerint a folyamatosan fejlődő és egyre kedvezőbb árú mobilinternet a jövőben fokozatosan felválthatja a vezetékes technológiát – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a hordozható telefonok szorították ki vonalas társaikat.

Az európaiak egyharmada bízik meg a mesterséges intelligencia segítségével végzett kutatásokban

Az európaiak többsége hasznosnak tartja a tudomány és a technológia támogatását, azonban csak egyharmaduk bízik meg a mesterséges intelligencia (MI) segítségével végzett tudományos kutatások eredményében – derült ki az Európai Bizottság megbízásából készült Eurobarométer-felmérésből, amelyet Brüsszelben tettek közzé.

Csak rendet akartak rakni a múzeum padlásán, de szenzációs leletre bukkantak

A Magyar Zsidó Múzeum két fiatal munkatársa tavaly nyáron azt a feladatot kapta, hogy rakjon rendet az intézmény padlásán, de a munka hihetetlen eredménnyel járt. Megtalálták annak a 18. századi fazsinagógának a darabjait, amelyet 1911-ben Löwy Ferenc rabbi „Erdély legrégebbi zsidó templomaként” azonosított. E maradványokból nyílt kiállítás a múzeumban.

Újabb bizonyíték arra, hogy a gének és a kultúra nem feltétlenül esnek egybe

Az ELTE Régészettudományi Intézet részvételével folyó HistoGenes projekt legújabb kutatásából kiderült, hogy a Bécsi-medence két településén az eltérő génállomány ellenére is hasonló szokások és kultúra alakult ki a 8. században.

A társadalmi helyzetünk is befolyásolja, hogyan élhetünk túl egy világjárványt

Az életkoron túl az emberek társadalmi-gazdasági helyzete is nagyban meghatározza egy betegség végső kimenetelét egy világjárvány idején, mutatott rá a jelenségre a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak legfrissebb tanulmánya.