tudomány

Jubileumi kincskereső játékot indít a Múlt-kor

Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Múlt-kor magazin, a jubileum alkalmából országos kincskereső játékkal várják október 21-től a történelem iránt érdeklődő olvasókat. A játékban országszerte huszonöt múzeumban rejtettek el ajándékcsomagokat, amelyek megtalálásához a Múlt-kor Facebook-oldalán megjelenő nyomravezető epigrammák adnak segítséget.

Hogyan lehet egy virágládából városi forradalom?

A taktikai urbanizmus gyors, olcsó és ideiglenes, mégis képes új életet lehelni a közterekbe akár egy paddal, mini zöldfelülettel vagy utcai falfestménnyel is.

Gladiátorjátékokat ígér a Colosseum új igazgatója

Kinyitná a Colosseumot a kulturális rendezvények és a város lakói előtt az ókori amfiteátrum új igazgatója, Simone Quilici, aki gladiátorjátékokat és popkoncertet is ígért a La Repubblicának adott október 15-i interjúban. A fellépők között elsőként Stinget és Paul McCartney-t akarja meghívni.

A templom személyes, ugyanakkor szakrális tér

Berzsák Zoltán Pro Architectura-díjas építésszel a templomépítészetről, illetve az épületek értékmegőrző és többletteremtő felújításáról beszélgettünk.

Lepecsételte a csendőrség a legrégebbi római kávéházat

Hosszas jogvita után lepecsételte a csendőrség az elegáns római Condotti utcában, a Spanyol lépcső közelében található Antico Caffè Grecót, és a kulcsokat átadták a jogos tulajdonosnak, az Izraelita Kórháznak. A bezárás előtt háromszáz műtárgyat, közöttük festményeket, szobrokat és értékes régiségeket foglaltak le.

Ki mondta, hogy mindig növekedni kell?

A gazdasági nemnövekedés fogalma újragondolja a jólétet: nem a GDP-ben, hanem emberi kapcsolatokban, közösségekben és ökológiai egyensúlyban méri a sikert.

Elhunyt Jane Goodall főemlőskutató és környezetvédő

Kilencvenegy éves korában elhunyt Jane Goodall brit főemlőskutató és környezetvédő – közölte október 1-jén a nevét viselő intézet.

Jegyzetek a múzeumba járáshoz – dr. Farkas Levente András útmutatója a Füves könyv nyomán

„Az igazi képzelőerő a valóságból építi fel az újat, a csodálatost, a meglepőt” – írja Márai Sándor a Füves könyvben a képzelőerőről. Ez a gondolat különösen érvényes a múzeumokra, ahol a múlt tárgyai nem puszta emlékek, hanem a képzelet forrásai.

Bendegúz, a Mátra sárkánya

Az 1700-as években még komolyan hitték, hogy a Kárpátok barlangjai sárkánycsontokat rejtenek. Ma már tudjuk, hogy a barlangi medvék köré szőttek legendákat.

Százhúsz éve reformálta meg a fizikát Einstein

Százhúsz éve, 1905. szeptember 26-án jelent meg Albert Einstein speciális relativitáselmélete, a newtoni fizikát meghaladó dolgozat alapjában változtatta meg felfogásunkat a világegyetemről.

Frei Zsolt: 12-13 milliárd fényévre található galaxisokat vagyunk képesek kutatni

Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikussal a Tejútrendszeren kívüli világegyetemről, a távoli galaxisok kutatásának lehetőségeiről beszélgettünk.

Félméteres mozsárszájú halak úszkáltak egykor Sümegen

Különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak a sümegi kőfejtők: a kutatók a késő kréta korú üledékrétegekből csontoshalak maradványait azonosították, melyek mérete jóval meghaladta az Iharkúton talált rokonokét. A különbség oka a kutatók szerint a két egykori élőhely eltérő jellegében, a táplálékokban és a ragadozók által a prédaállatokra gyakorolt eltérő nyomásban keresendő.

Egy falnyi csiga, tengernyi meglepetés

Óriáskagylók és mikroszkopikus csigák: a Mátra Múzeum csigafala új nézőpontot kínál a természet puhatestű csodáira.

Tudományos kuriózum vagy antropológiai látlelet a sziámi ikerpár csontváza?

Lenhossék József bonctani ritkasága nemcsak orvostörténeti érdekesség, hanem a 19. századi normák és rendellenességek különböző szempontjairól is árulkodik.

Elfogták a háromezer éves egyiptomi karperec eltüntetőit

Négy embert vettek őrizetbe a kairói Egyiptomi Múzeumban történt lopás ügyében, amely során egy háromezer éves ókori karperec tűnt el a restaurálási laboratóriumból – jelentette be szeptember 18-án az egyiptomi belügyminisztérium.

A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.