tudomány
Százhúsz éve reformálta meg a fizikát Einstein
Százhúsz éve, 1905. szeptember 26-án jelent meg Albert Einstein speciális relativitáselmélete, a newtoni fizikát meghaladó dolgozat alapjában változtatta meg felfogásunkat a világegyetemről.
Frei Zsolt: 12-13 milliárd fényévre található galaxisokat vagyunk képesek kutatni
Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikussal a Tejútrendszeren kívüli világegyetemről, a távoli galaxisok kutatásának lehetőségeiről beszélgettünk.
Félméteres mozsárszájú halak úszkáltak egykor Sümegen
Különleges őslénytani szenzációt szolgáltattak a sümegi kőfejtők: a kutatók a késő kréta korú üledékrétegekből csontoshalak maradványait azonosították, melyek mérete jóval meghaladta az Iharkúton talált rokonokét. A különbség oka a kutatók szerint a két egykori élőhely eltérő jellegében, a táplálékokban és a ragadozók által a prédaállatokra gyakorolt eltérő nyomásban keresendő.
Egy falnyi csiga, tengernyi meglepetés
Óriáskagylók és mikroszkopikus csigák: a Mátra Múzeum csigafala új nézőpontot kínál a természet puhatestű csodáira.
Tudományos kuriózum vagy antropológiai látlelet a sziámi ikerpár csontváza?
Lenhossék József bonctani ritkasága nemcsak orvostörténeti érdekesség, hanem a 19. századi normák és rendellenességek különböző szempontjairól is árulkodik.
Elfogták a háromezer éves egyiptomi karperec eltüntetőit
Négy embert vettek őrizetbe a kairói Egyiptomi Múzeumban történt lopás ügyében, amely során egy háromezer éves ókori karperec tűnt el a restaurálási laboratóriumból – jelentette be szeptember 18-án az egyiptomi belügyminisztérium.
A kutyák a tárgyak funkcióját is meg tudják jegyezni
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy a kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, hanem felismerik a név által jelölt mögöttes funkciót is – közölte szeptember 18-án az intézmény.
Három napja keres egy háromezer éves karperecet az Egyiptomi Múzeum
Eltűnt egy nagy értékű ókori egyiptomi karperec a kairói Egyiptomi Múzeum restaurálólaboratóriumából, és folyamatban van a kutatás a háromezer éves műkincs megtalálására – közölte az egyiptomi turisztikai minisztérium.
Pascal számológépe ma is működik, novemberben licitálni is lehet rá
Elárverezik a Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus (1623–1662) által 1642-ben felfedezett első mechanikus számológép (pascaline) kilenc létező példányának egyikét.
Megdöbbentő számban érik meg Japánban az emberek a százéves életkort
Újabb rekordot döntve 99 ezer fölé emelkedett a századik életévüket betöltött emberek száma Japánban – derült ki a kormány által pénteken kiadott adatokból.
Gépi költészet már a 17. században is létezett
A kombinatorikus költészet nem új találmány: Kuhlmann fatörzsbe épített, tárcsás szerkezetének rekonstrukciójával bárki rímeket faraghat a Nemzeti Múzeumban.
Kockaházakban lakunk, és mindig vidámak vagyunk
A 20. század második felében a vidék domináns épületévé vált Kádár-kockáról Tamáska Máté szociológussal, egyetemi tanárral, az MTA doktorával beszélgettünk.
Campona Victrix – Kiállítóhely lett a római katonai tábor
Az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum Campona Victrix kiállítóhelyén az egykori római katonai tábor izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.
A tudomány ereklyéi: Karikó Katalin Nobel-díja és Krausz Ferenc lézertükre
Az MTA 200 éves jubileumát ünneplő Varázshatalom című kiállítás különleges tárgyakkal tiszteleg a magyar tudósok nemzetközi áttörései előtt.
Miniszteri védelemre szorulnak a fehérhátú fakopáncsok
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az agrárminiszterhez fordult a Natura 2000 jelölőfaj, a fehérhátú fakopáncs védelmét célzó intézkedések hiánya miatt, ugyanis a fokozottan védett fehérhátú fakopáncs hazai állománya messze elmarad az ezer pártól.
Doni unokatestvére lehetett a füzesabonyi szarmatának
Az Alföldön és a sztyeppéken feltárt sírokban talált minták összevetésével genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencébe vándorolt szarmaták között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.