A Táj-kép címmel készült tízrészes, a magyar várak, kastélyok, apátságok sok történettel, leleménnyel és tudással átszőtt zöld felületeinek igaz meséje az eddigi legátfogóbb látlelet hazánk történeti kertjeiről: csaknem negyven helyszínen, vár- és kastélykertekben, arborétumokban és apátságokban forogtak az epizódok. Kertépítésztől forráskutatón és vízjogászon át zenetörténészig és pomológusig több mint 30 szakember, valamint sok-sok érintett és szemtanú osztja meg tudását, emlékeit a hajdani kertekről, növénygyűjteményekről és azok jelentőségéről. Az ismeretterjesztő filmsorozat rávilágít arra, hogy ezek a zöld felületek azontúl, hogy általában látványként is emelték az általuk körbeölelt épület fényét, rendkívül változatos és sokrétű „szolgáltatást nyújtottak”.
A gyönyörködtetés, pihenés, hűsölés vagy éppen szórakozás mellett a gyógyítás, gazdálkodás, művészet, tudásátadás helyszíne, eszköze volt és lehet ma is a kert. A Táj-kép című filmsorozat minden részben más-más tematika mentén halad. Indul a kertek történetével, születésük évszázadokra, évezredekre nyúló kezdeteivel, feltárja fejlődésük, változásaik korszakait, a főbb stílusjegyeket, és példákat hoz rájuk. Másrészt rávilágít összetett funkciójukra, és nem kerüli el a fenntartásuk kérdését sem. Megmutatja, régen hogyan működött ez, és miként lehetséges méltó gondozásuk, fejlesztésük a mai viszonyok között. Ez pedig több szempontot is takar, köztük a gazdasági fenntarthatóságot, azaz: ki és miből fizeti a kertészt? Másrészt nem hagyja figyelmen kívül az éghajlati viszonyok változását sem, tehát választ keres arra a kérdésre is, hogy milyen kertünk lehet a klímaváltozás idején.
A filmsorozat a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) kezdeményezésére és szakmai irányításával készült. A filmbemutatón dr. Herczeg Ágnes, az MKA elnöke emlékeztetett: a 2021-ben életre hívott civil ernyőszervezet – sok más mellett – az ismeretterjesztést is feladatának tekinti. „A kert- és a filmművészet kéz a kézben jár, hiszen amikor egy kertben járunk, szemünk a kamera, az általa rögzített képeket a kerthez fűződő lelki viszonyulásunk hozza mozgásba” – fejtette ki a Mőcsényi-díjas tájépítész.
Demeter Szilárdnak, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ főigazgatójának a filmbemutatóra küldött köszöntőjében a többi között arról írt, hogy napjainkban az egyik legfontosabb kulturális téma a kert. Szülőföldjére utalva kifejtette, szerencsés az a nemzet vagy nemzetrész, amely Tündérkertként határozza meg hazáját. „Az egyik legfontosabb kulturális témánk a kert, merthogy – úgy érzem – az Édenkert után mintha a Tündérkertet is elveszítenénk. Meggyőződésem, hogy ez visszafordítható, de csakis akkor, ha nagyobb rangot, hangot és súlyt kapnak a kertemberek. Emiatt fontos az a film, amit ma este láthatnak” – fogalmazott Demeter Szilárd.
A filmbemutató az Európai Kulturális Útvonalak 13. Éves Szakmai Fórumának kísérőrendezvénye is volt. Az eseményen felszólalt Stefano Dominioni, az Európa Tanács Kulturális Útvonalak Intézetének igazgatója is, aki kifejtette: az Európa Tanács által 1987-ben létrehozott, a történeti kerteket is magába foglaló Kulturális Útvonalak Program a példája annak, hogy a különböző európai kultúrák miként járulhatnak hozzá kulturális örökségünk védelméhez és megosztásához.
A tízrészes, csaknem negyven Kárpát-medencei kertörökségi helyszínt bemutató filmsorozat finanszírozását a Petőfi Irodalmi Ügynökségen keresztül a Magyar Kultúráért Alapítvány biztosította.
