A kulturális beruházásoknak köszönhetően a Budai vár és a múzeumi negyed visszanyerheti régi arculatát. Nem kell többé csak a képzeletére hagyatkoznia a látogatónak, amikor a palota termeiben felteszi a kérdést: milyen lehetett mindez régen? A rekonstrukció azonban számtalan dilemmát vet fel. Mi kapjon helyet a felújított Budavári Palotában? Hová költözzön a Magyar Nemzeti Galéria? Miért éppen a Városligetbe, és miért van szükség új múzeumi épületekre? Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet kerekasztal-beszélgetésén ezeket a témákat járták körbe a résztvevők január 20-án a Várkert Bazárban. A Budai vár és múzeumi negyed ? nagy kulturális beruházások a nemzet fővárosában című eseményt azzal a céllal rendezték, hogy a budai vár átszervezéséről és a Liget Budapest projektről minél pontosabb képet kapjanak az érdeklődők.


DSC_9121 Cél az eredetiség

?Merjünk nagyot álmodni, és hozzuk rendbe műemlékeinket!? ? mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára, hozzátéve: az emberek többsége üdvözli ezeket az elképzeléseket. Amikor a Nemzeti Hauszmann Tervről volt kiállítás a Várkert Bazárban, megkérte kollégáit, tegyenek ki egy vendégkönyvet, hogy lássák, mit gondolnak a fejlesztésekről a látogatók. Negatív bejegyzés egy sem született. Mindenki örömét fejezte ki, hogy végre megkezdik a felújításokat.

 

L. Simon László kiemelte: sok földig rombolt épületet, műemléket építettek újra Európában: Berlinben, Kijevben, Drezdában. Ez a rekonstruktív szemlélet itt is megfogalmazódott célként. A végeredményt pedig komoly szakmai munka előzi meg. A palotában a Szent István terem felújítására például olyan mélységekig felkészültek, hogy pontosan tudják, milyen textilanyag, faanyag kell, és ki tudja ezeket megfelelően elkészíteni. Van darab az eredeti faburkolatból, csillárból is. Nem lesz különbség a régi és a helyreállított terem között. Csoda lesz, ami ott megvalósul! ? emelte ki az államtitkár.

 

Földalatti múzeumból a várba?

A rendezvényen elhangzott: a palota felújításával foglalkozni kell, mert állapota tarthatatlan, az épület újragondolása azonban komoly feladat. A várban a középkortól kezdve a barokkon át a huszadik századik végigvonul a történelem, és ezt jó volna érzékeltetni, megmutatni. A tervek szerint egy földalatti múzeumból juthatnának föl a várba a látogatók, így a középkori emlékektől egészen a Hauszmanni palotáig láthatnák az épület történetét. Dr. Krähling János egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének tanszékvezetője hangsúlyozta: a Budavári Palota a középkornak nagyon fontos emléke.

DSC_9073

 

Dr. Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára megjegyezte: a Várkert Bazár felújítását tiszta szívből köszöntötte, ám a palota felújításával, a Magyar Nemzeti Galéria kiköltöztetésével nem ért egyet. Megkérdezte: mire használnák a felújított épületet.

 

L. Simon László hangsúlyozta: más európai kastélyok is vannak, ahova a látogatók azért mennek, hogy a termek enteriőrjét megcsodálják. A vár is palotamúzeum lehetne, ahol az érdeklődők megnézhetnék a magyar építészeti kultúra emlékeit. Emellett ? ha visszaállítják a tróntermet, báltermet ? reprezentatív állami rendezvényekre is lehetne használni. Az államtitkár megjegyezte: nem kiviszik a kulturális tereket a várból, hanem megduplázzák azokat, hiszen a kiköltöztetett múzeumokat, könyvtárat is elhelyezik valahol.

 

DSC_9148

A régi és a modern metszete

Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekttel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos elmondta: örül a Ligetet érő kritikáknak, mert van rájuk érvényes válaszuk, amelyet szívesen megosztanak mindenkivel.

 

Kiemelte: a Városliget speciális park, amelyben gazdag intézményrendszer épült ki már több mint száz évvel ezelőtt. A fejlesztéseket övező vita tulajdonképpen identitáskérdés. Azt takarja, mit gondol magáról egy kor, egy város. Milyen életet álmodott magának? Hangsúlyozta: a történelmi identitásunkat meg kell próbálnunk megőrizni. A régi mellett azonban helyet kap az új is, ez a természetes léte a ligetnek. Lesz egy 21 századi része, az új múzeumi épületet a japán SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) tervezi. L. Simon László is kiemelte: új, korszerű múzeumi épületre van szüksége a városnak.

 

Az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt keretében készül, amelynek célja, hogy az új Liget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon ? olvasható a ligetbudapest.org oldalon. A közel 200 éves Városliget egyedi történelmi, természeti és intézményi adottságai az épülő új múzeumokkal együtt olyan világszínvonalú, összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot hoznak létre, ahol a világ vezető nagyvárosaihoz hasonlóan mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát, legyen szó a természet élvezetéről, sportról, kultúráról vagy családi programokról.

 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

(Címlapfotó: varkertbazar.hu)