Tamási Áron drámájával indul országjárásra a Déryné Társulat
Új bemutatóra készül a Déryné Társulat. Tamási Áron színművét, a Csalóka szivárványt viszik színpadra Keresztes Attila rendezésében. Az erdélyi magyar rendezővel első ízben dolgozik a társulat. A premier február 14-én lesz a Déryné Központban.
Tamási Áron Csalóka szivárvány című drámája egy székely birtokos gazda, Czintos Bálint történetét tárja elénk, aki fia sikeres érettségi vizsgájának hírére, valamint a faluban zajló ünnepség eseményeinek következtében ráébred, hogy megrekedt egy élethelyzetben, amelyből nem lát kiutat, és egyre képtelenebb összhangban tartani belső vágyait környezete elvárásaival. Régi barátja látogatása és egy váratlan tragikus esemény következtében úgy dönt, változtat sorsán, új életet kezd, pontosabban: identitást cserél.
A Czintosban zajló lélektani jelenség nem csupán az önmagával való szembeszegülést jelenti, hanem a családjával, falustársaival való kapcsolatát is megterheli, és végül olyan feszültségekhez vezet, amelyekben képtelen lesz helytállni. Ebből az örvényből a visszaút már sokkal nehezebb, mint az új identitás kínálta, immár sorssá dermedt illúziójáték.
A főszereplőt, Czintos Bálintot Kaszás Mihály, Samu bácsit Ivaskovics Viktor alakítja, Zsuzsánnát Erdélyi Timea formálja meg. Czintos fia, Kálmán szerepében Horváth Márkot, Samu bácsi felesége, Rózsa néni szerepében a Jászai Mari-díjas Tarpai Viktóriát láthatja majd a közönség.
Tamási Áron színművében a székely magyar népiség, a magyarság őseredeti látásmódja, erkölcsisége révén válnak láthatóvá azok az általánosan emberi, egyetemes sorskérdések, amelyekre a Keresztes Attila által rendezett előadás is válaszokat keres: Vajon létezik a boldogság boldogtalanság nélkül? Hogyan küzdhetünk meg határtalan vágyainkkal anélkül, hogy elveszítenénk önmagunkat? Ha elvágyódásunk lélekváltást követel, képesek vagyunk-e szembenézni annak lehetséges következményeivel?
A díszletterveket Fodor Viola készítette. A díszlet egyszerű, letisztult, az ember belső világát tükrözi vissza, ebbe a mikrovilágba kalauzol, a főszereplő lélektani változásait jeleníti meg. A zene a Kodály és Bartók közötti népzenéből táplálkozik. A jelmezeket rusztikus, nyers, a népi székely közösség magját jelképező ruhák jellemzik, amelyeket Huszár Kató álmodott meg.
