(MTI) - A darabot január 7-én a Jövő Háza Teátrumban, 27-én pedig a Nemzeti Táncszínházban láthatja a fővárosi közönség.
Bartók Béla életének utolsó évtizedében komponálta a Zene húroshangszerekre, ütőkre és celestára című művét - röviden a Zenét, a Bázeli Kamarazenekar felkérésére, az együttes fennállásának tizedik évfordulójára. Az ősbemutatón a szerző nem volt jelen, de a mű így is hatalmas sikert aratott.
A Zenében nincsenek eredeti népzenei idézetek. Az egész kompozíció szerkesztésmódja és stílusa egyetemes, de a közép-európai zenei anyanyelven szól, a zárótételben hatalmas néptánc-jelenet bontakozik ki.
A darab ismertetője szerint Zsuráfszky Zoltán, a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője koreográfiáiban magas szinten elsajátított, autentikus - magyar, román, szlovák, délszláv és cigány - néptánc anyagból építkezik.
A Makrokozmosz nyitóképében szürkés-ezüstös massza hullámzik a színen, a világ keletkezésének misztériuma bontakozik ki a néző előtt.
A darabban - amelynek ősbemutatója 2006 nyarán a Zempléni Fesztiválon volt - a Budafoki Dohnányi Zenekar működik közre Hollerung Gábor vezényletével.
A Zenében nincsenek eredeti népzenei idézetek. Az egész kompozíció szerkesztésmódja és stílusa egyetemes, de a közép-európai zenei anyanyelven szól, a zárótételben hatalmas néptánc-jelenet bontakozik ki.
A darab ismertetője szerint Zsuráfszky Zoltán, a Budapest Táncegyüttes művészeti vezetője koreográfiáiban magas szinten elsajátított, autentikus - magyar, román, szlovák, délszláv és cigány - néptánc anyagból építkezik.
A Makrokozmosz nyitóképében szürkés-ezüstös massza hullámzik a színen, a világ keletkezésének misztériuma bontakozik ki a néző előtt.
A darabban - amelynek ősbemutatója 2006 nyarán a Zempléni Fesztiválon volt - a Budafoki Dohnányi Zenekar működik közre Hollerung Gábor vezényletével.
