Vannak filmek, amelyek beépülnek az életünkbe, hiába változik az idő, az ízlés és a technika, kopásmentesen szépek maradnak, akárcsak a legigazabb emlékeink. Ha csak úgy véletlenül meghalljuk Nino Rota filmzenéjének azt a bizonyos feledhetetlen dallamát, máris felidéződik bennünk a megrázó, mégis felemelő történet az édes, bolondos, csupa lélek Gelsomináról, az erőszakos, durva, az érzelmeket megvető Zampanóról, meg a mindentudó bolondról, aki megtanítja Gelsominát arra a bölcsességre, hogy minden létezésnek értelme van itt a földön.
Federico Fellini Oscar-díjas Országúton című alkotásának főhősét, a Giulietta Masina megformálta Gelsominát idézi meg Kántor Kata május 16-án a Nemzeti Táncszínházban bemutatandó darabjában. Az esendő, az emberi rendbe beilleszkedni képtelen, a történésekre ösztönös idegenséggel vagy irtózattal válaszoló mutatványosét, aki egyfelől szereplés- és megmutatkozás vágytól hajtott bohóc, másfelől az énszörnyei, démonai, tüneményei világában létező magányos alak. Szeretetre, gyengédségre, odafigyelésre, kommunikációra vágyik, s persze arra, hogy produkciójával örömet szerezzen a nagyérdeműnek.
A Gelsomina című darabot Tonhaizer Tünde táncolja, a zene Márkos Albert, a jelmez Szűcs Edit munkája.
