Lex Alexandra több alkalommal is dolgozott már Pálosi Istvánnal (táncolt a Magyar Mozdulatművészeti Társulat Karnevál című darabjában és közösen szerepeltek Gaál Mariann Kő, papír ollójában is), míg Gajárszki Mártonnak ez az első közös munkája a koreográfussal. Gajárszki Márton a Balettintézetben végzett, Keveházi Gábor növendéke volt, majd egy évre az Operaházhoz szerződött, később Izraelben táncolt, jelenleg pedig szabadúszóként dolgozik. Videón további hét táncos - Buday Melinda, Gábor Júlia, Fenyves Márk, Pálosi István, Rácz Eszter, Szántó Dóra, Szelőczey Dóra - közreműködik a darabban az említetteken túl.
"A férfi-női identitásról és a szexualitásról való szemléletmódomat szeretném kifejezni a tánc nyelvén, méghozzá oly módon, hogy a hagyományos sémákat elkerüljem - vallja a koreográfus. - Úgy gondolom, minden emberben ott van a férfi és női jelleg, de az, hogy férfinak vagy nőnek született-e valaki, jóval kevésbé fontos, mint az, hogyan gondolkodik, mit érez, milyen ember." A Tükörfényben különös és kifinomult kölcsönhatás játszódik le a színpadon szereplő táncosok és a videón szereplők között:
"Mészáros Katával, akivel a videót készítettük, két éve dolgozunk együtt, ő forgatta és vágta annak idején a Káinról és a Bójákról készült felvételeket is. Nagyon élveztem a videó készítését, új élmény volt nekem, új látószögből láttam a saját munkám. Szituációkat, mozdulatsorokat, testeket, testrészleteket filmeztünk le, makrofelvételeket készítettünk, melyeknél rá sem lehet jönni elsőre, hogy melyik testrész látszik éppen. Szerettem volna a videót a megszokottól eltérően használni, valahogy a két dimenziót három dimenzióvá átalakítani, térbelivé tenni. Ez oly módon sikerült, hogy egy spagettifüggönyre vetítünk, melyen rengeteg tükröződés, árnyék fut végig, ráadásul az egész felület mozog is, először mindenki szédült, aki végignézte, de mindenképpen nagyon izgalmas látvány."
Pálosi István a Tükörfényben mozgásanyagáról is szívesen elárul néhány információt: "Nyilvánvalóan, mivel én is klasszikus képzést kaptam, a klasszikus alapok mindig is fontos szerepet fognak játszani a stílusnyelvemben, mint ahogy a mozdulatművészet is, mely az elmúlt tíz évben annyira meghatározta a koreográfiáinkat. Most, a Tükörfényben című darabbal mégis egy új formanyelvet kerestem, nem volt bennem semmilyen megfelelési kényszer, nem használtam a bevált megoldásokat, hanem belevágtam az ismeretlenbe, hogy egy izgalmas és eredeti mozdulatkincsre találjak. 1998-ban mutattuk be az első önálló koreográfiánkat a MU-ban, így természetes, hogy mostanában, tíz évvel később, önkéntelenül is összegezni kezdek, hogy mit csináltam jól, mit rosszul, merre menjek tovább. Néha szeretnék olyan naiv és lelkes lenni, mint tíz évvel ezelőtt. A táncoslétnek az a tragikuma, hogy amikorra lelkileg megérsz mint érett személyiség, hiteles előadó, a tested elhasználódik. Ez az előadás azért fontos számomra, mert valóban új irányba indultam el, elkezdtem ráérezni a saját formanyelvemre ."
