(MTI) - Ahmet Akyüz, a programot szervező Dialógus Platform Egyesület ügyintézője az MTI-nek elmondta: április 3-án este a Belvárosi Moziban két órás műsort adnak a táncoló dervisek a Tisza-parti városban. Az est során az érdeklődők igazi vallási, szúfi zenét hallhatnak, amelyre a dervisek táncolnak.
Az est különlegessége emellett, hogy az előadás második részében az iszlám, a katolikus, a református és a zsidó vallás papjai együtt fohászkodnak a világbékéért. A nonprofit egyesület célja ugyanis a népek közötti tolerancia, a párbeszéd, az egyetértés és a szeretet közvetítése.
"Mindenki attól fél, amit nem ismer" - fogalmazott az ügyintéző.
A derviseket Budapesten és Debrecenben is láthatja a közönség, akik a belépő mellé ajándékot is kapnak; a rendezvénysorozat végén a jegyet vásárlók között sorsolást tartanak. A 10-12 nyertes egy hetes utazást nyer Törökországba, ahol török családoknál helyezik el őket, így nem csak turista szempontból ismerhetik meg az országot.
A dervisek története nyolcszáz évvel ezelőttre nyúlik vissza. Mawlana Jalaladdin Muhammad Rumi egy tudós fiaként született 1207. szeptember 30-án Belkh-ben Afga-nisztánban, később a törökországi Konya városában telepedett le. Az iszlámon belül az aszkétikus szúfi utat tette a magáévá. Költészete és prózai művei ma is ismertek; több száz évvel halála után többen olvassák műveit, mint valaha.
A szúfi felfogás fontos szertartása a Szema, ami Rumi idejéből származik, ám napjainkban is gyakorolják. Eközben a dervisek, azaz a szúfi irányzat követői folyamatosan forognak, kezüket és fejüket felfelé tartva, zene kíséretében. Lelki extázist élnek át, miközben mintegy önmagukat feladva felolvadnak Istenben. Az érdeklődők tehát ebből a török spirituális szertartásból kaphatnak ízelítőt - nyolcszáz év és mintegy ezer kilométer távlatából.
Az est különlegessége emellett, hogy az előadás második részében az iszlám, a katolikus, a református és a zsidó vallás papjai együtt fohászkodnak a világbékéért. A nonprofit egyesület célja ugyanis a népek közötti tolerancia, a párbeszéd, az egyetértés és a szeretet közvetítése.
"Mindenki attól fél, amit nem ismer" - fogalmazott az ügyintéző.
A derviseket Budapesten és Debrecenben is láthatja a közönség, akik a belépő mellé ajándékot is kapnak; a rendezvénysorozat végén a jegyet vásárlók között sorsolást tartanak. A 10-12 nyertes egy hetes utazást nyer Törökországba, ahol török családoknál helyezik el őket, így nem csak turista szempontból ismerhetik meg az országot.
A dervisek története nyolcszáz évvel ezelőttre nyúlik vissza. Mawlana Jalaladdin Muhammad Rumi egy tudós fiaként született 1207. szeptember 30-án Belkh-ben Afga-nisztánban, később a törökországi Konya városában telepedett le. Az iszlámon belül az aszkétikus szúfi utat tette a magáévá. Költészete és prózai művei ma is ismertek; több száz évvel halála után többen olvassák műveit, mint valaha.
A szúfi felfogás fontos szertartása a Szema, ami Rumi idejéből származik, ám napjainkban is gyakorolják. Eközben a dervisek, azaz a szúfi irányzat követői folyamatosan forognak, kezüket és fejüket felfelé tartva, zene kíséretében. Lelki extázist élnek át, miközben mintegy önmagukat feladva felolvadnak Istenben. Az érdeklődők tehát ebből a török spirituális szertartásból kaphatnak ízelítőt - nyolcszáz év és mintegy ezer kilométer távlatából.
