Nem csupán végigszaladunk a képeken: Tarján fontos kérdéseket vet fel Banksy művészetével és a graffiti arttal kapcsolatban. Ezek közül az első és legfontosabb talán a művész névtelensége. Banksy a graffitizés illegális volta miatt nem fedi fel a kilétét, mégis képes volt brandet építeni a nevéből. Bár nem tudjuk, ki ő, alkotásait könnyedén felismerjük. A művei beszélnek helyette. Tarján rámutat, hogy a stencilezés miatt könnyen felismerhetők. Kézzel készíti és vágja ki őket, általuk kvázi előre kitalálja a kompozíciót, hogy az akció, a performatív aktus aztán már gyorsan kivitelezhető legyen. Megtudjuk azt is, hogy Banksy előzetesen tanulmányozza a falat, amelyre az alkotást tervezi, hiszen fontos, hogy a minősége megfelelő legyen ehhez a technikához. És bár a stencilezés elterjedt a graffitiművészek körében, Banksy ezt sajátosan használja, és jól felismerhető karakterei alapján is mindig egyértelmű, mely munkáknak ő a szerzője.
Sajátos karaktereinek egyike a patkány, mutat rá Tarján, és ez a motívum nála ugyanazt jelenti, amit a Campbell-levesek jelentettek Andy Warholnál. A patkányok megvetett, üldözött, a mainstreamtől távol élő lények, „mégis képesek teljes civilizációkat térdre kényszeríteni”, mondta róluk Banksy. „Ha mocskos és jelentéktelen vagy, aki sosem kapott szeretetet, hát akkor a patkányok ideális példaképek lehetnek számodra”, idézi a művészt az énekesnő, majd hozzáteszi, hogy Banksy számára a patkány a valóság szürkesége elleni lázadásként is értelmezhető.
Tarján Zsófi sok helyen megáll, és példákat mutat Banksy társadalomkritikus attitűdjére, de azt is megtudjuk tőle, hogy a könnyen befogadható látvány mögött sok esetben még egy réteg meghúzódik, ami komplexszé teszi az alkotásait. Mert bár elsőre a humoros, laza és könnyed oldalukat látjuk, nagyon pontosan és érzékletesen világít rá a világunk túlkapásaira, furcsaságaira. Banksy művei, mint Tarján hangsúlyozza, a fogyasztói társadalom kritikáját adják, és a háború borzalmaira, a klímaváltozásra is reflektálnak – néha annyira brutális módon, hogy szinte földbe gyökerezik a lábunk. A legfrissebb munkái például ott vannak az ukrán háború kellős közepében, a kiállításon dokumentációt is láthatunk erről. Tarján elérzékenyül, amikor nyilvánvaló, hogy az alkotó nemcsak felszólal, hanem jelen is van. Jó példa erre a The Walled Off Hotel is, ami a palesztinai Betlehemben, a ciszjordániai fal mellett található. Butikhotel a maga összes luxusával, ám ablakai az ellentmondásos falra néznek…
Szóba kerül az is, hogy Banksy nemcsak graffitiművész: festeni legalább annyira tud, mint fújni, amit a kiállítás olajképei is bizonyítanak. A klasszikus festészeti hagyományokat követő képei éppolyan kritikusak, mint a stenciljei, viszont míg azoknál a nagy felületek és a popos hangulat dominál, a festményei aprólékosak, részletgazdagok.
Az alkotó mediális gazdagságáról is szó esik: falra is, vászonra is dolgozik, de tudjuk, hogy már állatokra is festett, ami sokaknál kiverte a biztosítékot, bár az állatoknak nem történt bajuk. A biztosíték kiverése egyébként jó eszköz arra, hogy felnyíljon a szemünk: ha kiakadunk, dühbe jövünk, a mű által felvetett kérdéseken is automatikusan elkezdünk majd gondolkodni. Talán Banksy épp ettől tud ennyire hatásos lenni.
Tarján Zsófi ezután a stencilezés nehézségeire és Banksy színhasználatára, végül pedig emblematikussá vált, a köztudatba beégett idézeteire, valamint az utcai akcióira tér ki.
A rejtőzködő művészről itt írtunk bővebben.
