Nemcsak a könyveknek, hanem az épületeknek is megvan a maguk sorsa. A Róheim-villa az előző századfordulón, 1900-ban készült el; egy tehetős fakereskedő, Róheim Sámuel építtette, eredetileg a családja számára.
Jeles építész, Pollák Manó tervezte a kor meghatározó stílusában: a ház külsején a neobarokk jegyek dominálnak. Van egy szép, a mór építészetet idéző „arab szobája”, de már föllelhetők benne a szecesszió nyomai is. Fénykorában pazar díszítettségű volt, homlokzatán kőszerkezetek váltakoztak téglafelületekkel. Mostanra nagyon leromlott. 1945 után az ÁVH fészkelte be magát ide, mert a Hermina út és a Pálma utca másik sarkán a szervezet feje, Farkas Mihály lakott egy rekvirált villában. 1948-tól 1991-ig mozgássérült gyerekek iskolaotthona működött benne, noha erre a funkcióra teljesen alkalmatlan volt. A rossz használatnál is többet ártott, hogy az utóbbi 18 évben gazdátlanul állt. Senki sem szellőztette; nedvesedett, penészedett. A fafödémek pusztulásnak indultak, kezdtek leszakadni.
Ebben az állapotában találkoztak az épülettel, amely a felújítása után a Magyar Corvin-lánc Testület székhelye lesz.
2016-ban a Hild–Ybl Alapítvány készíttetett az épületről tudományos dokumentációt és értékleltárat. A cél az, hogy a rekonstrukcióval a villát eredeti rangjára emeljük, a testület méltó otthona legyen, és rendezvényeknek is helyet adhasson.
Rendkívül sokrétű munka vár önökre.
Így igaz. Pollák tervétől már Róheim idején eltértek. Ahogy a korabeli villákban és Pollák munkásságában gyakori, kétszintes belső hallt képzeltek ide. Ám Róheim lába alól kicsúszott a talaj, rosszul ment az üzlet, ezért annak érdekében, hogy a földszintet bérbe adhassák, a teret egy födémmel megosztották.
Az első bérlő a lemondott miniszterelnök, Tisza István volt, aki 1918. október 30-án itt lett merénylet áldozata.
Mi visszatérünk az eredeti tervhez: a födémet kibontjuk, és az impozáns, kétszintes hall lesz az épület központi tere. Sajnálatos módon a bútorzat teljesen eltűnt, a csillároknak is nyoma veszett; egyetlen kis szecessziós csillár maradt meg az arab szobában, az üvegbúrák azonban hiányoznak, pótolni kell őket. Az arab szoba teljesen megújítható; a letisztított, kiegészített öntött és festett gipsz díszítőelemek révén a hangulat ismét olyan lesz, mintha Alhambrában lennénk! A „zodiákus terem” ugyancsak megszenvedte a beázásokat, de a mennyezetén lévő, Zsolnay-kerámiából készült csillagövdíszítések szintén tökéletesen helyreállíthatók. A nyomokban föllelhető részletekből következtethetünk az eredeti gipszstukkókra, ezek mind újraalkothatók.
Falkutatások nyomán már a színekhez is találtunk támpontokat. Kiderült például, hogy a nyílászárók belső felületén flóderezést (faerezetet utánzó díszítőfestést) alkalmaztak. A földszintről pazar faragású korláttal kísért falépcsőn lehet följutni a galériaszintre – ez valahogy túlélte a történelmi viharokat. Több minden jelzi az eredeti képet; az egyik szalont a halltól elválasztó, szecessziós mintázatú toló üvegfal is reprodukálható. A Tisza elleni merényletkísérletek közül a negyedik járt sikerrel. A jelenetet Tamássy Miklós örökítette meg, a felújított festmény révén fontos információkhoz jutottunk a berendezésről, amelyről nagyon kevés fotódokumentáció maradt.
Vannak még olyan műhelyek, amelyek képesek efféle kényes munkákat elvégezni?
Igen, léteznek, és kitűnő mesterek munkáját dicsérik. A restaurálási tanulmányt Seres András készítette, akivel a Román Csarnok rekonstrukcióján dolgoztunk. Minden anyagra, gipszmunkára, fára, kőre, díszítőfestésre, kovácsoltvasra, üvegezésre kész csapat áll mögötte teljes fegyverzetben.
Szeretem a régi, megszokott munka- és alkotótársakat bevonni; kár, hogy a közbeszerzési előírások ezt nem könnyítik meg.
A belsőépítészeti terveket – ahogy ez az Uránia, a Holokauszt Múzeum és részben a Szépművészeti vagy a Természettudományi Múzeum esetén is történt – Szenes István barátom készíti. Az egyik szalon berendezését, amit Tisza István szalonnak nevezünk el, korhű neobarokk bútorok vásárlásával szeretnénk megoldani; jó lenne ott elhelyezni Tamássy festményét is. A többi műemléki térbe utángyártott bútorok kerülnek, a kiszolgáló terekben és irodákban pedig kortárs bútorok lesznek.
A mai követelményeknek megfelelően gondoskodniuk kell a klimatizálásról, az informatikai hálózatról, a biztonsági rendszerről és az akadálymentes bejutásról. Az épület hátsó frontjához toldott csúf lift megmarad?
Azt természetesen lebontjuk, mert tartózkodunk mindenféle toldozástól. A járdaszinten keret nélküli üvegszerkezetben hidraulikus emelőt, illetve süllyesztőt helyezünk el. Az utóbbi lemegy a pincébe, ahonnan a belső lift bármelyik szintre felviszi a mozgásukban korlátozottakat. Az épület gépészetét is a pinceszinten helyezzük el. A tetőtérben, ahol eredetileg műterem is volt, öt vendéglakosztályt alakítunk ki. A villa értékrendjéhez igazodóan nagyon alapos kertfelújítást tervezünk: a díszmedence, pázsit, sövények, kerti bútorok és a kovácsoltvas kerítés mind visszanyeri eredeti eleganciáját. A hallba attraktív ledfal kerül, amelynek révén Budapest és a Városliget múltjában, Tisza István élettörténetében búvárkodhat a vendég.
Hadd tegyek itt egy kis kitérőt. Hajdúsámsonban nevelkedtem, és terveztem a városomnak egy iskolát, ami sokfunkciójú oktatási-kulturális központ. Tartjuk a kapcsolatot, időről időre visszahívnak eseményekre. Miután átadtuk a Román Csarnokot, gondoltam, meghívok egy autóbusznyi gyereket a Szépművészeti Múzeumba. Sokan kételkedtek, hogy vajon lekötné-e a kamaszokat a múzeum.
Nos, miután megérkeztek, nyomban lecövekeltek Európa legnagyobb ledfala előtt, és másfél óráig el sem lehetett őket onnét mozdítani.
Könnyedén boldogultak, hiszen otthon, Hajdúsámsonban informatikai oktatást is kapnak. Ez már a legújabb generáció.
Az előző Europa Nostra díjat az Uránia Nemzeti Filmszínház felújításáért kapta, Zsófia királyné adta át önnek Madridban, 2006-ban.
Sokat „nyomultam”, veszekedtem, hogy ne csupán mozi legyen az Uránia, hanem kapjon színpadot horizontfüggönnyel, hangosítással, világítóhíddal, öltözőkkel. Örömmel látom, hogy használják színházi, koncert- és rendezvényhelyszínként is. A nagy nézőtér alatt két stúdiómozit alakítottunk ki. Ezek ma sajnos nem működnek, mert 2015. augusztus 15-én volt egy hatalmas felhőszakadás, majd két nap múlva még egy. A Rákóczi úti csatornák megteltek, és a víz elöntötte a stúdiómozikat. Mára kiszáradtak. Miután fertőtlenítették őket, majd új technikát és bútorzatot kaptak, megnyithatók lesznek. Most dolgozunk a megmentésükön.
A Zeneakadémia Wesselényi utcai oktatási épületét ön tervezte. Most az egyetem kecskeméti filiáléja, a híres Kodály Intézet megújítása és bővítése van napirenden.
Az intézet fejlesztése 1974-ben kezdődött Kerényi József, Kecskemét város jeles, Kossuth-díjas építészének tervei alapján. A középkori eredetű ferences kolostort hasznosították, amely 17–18. századi továbbépítésekkel nyerte el mai pompás formáját. Iroda, kiállítótér, kollégium, archívum és díszterem került ide, de ezáltal túl zsúfolt lett az épület. Ezt enyhítendő írt ki közbeszerzési pályázatot az egyetem, amit megnyertünk. A tervek szerint a kolostorépület kizárólag oktatási célokat szolgálhat. A Kéttemplom közben álló régi kolostorépület felújítása magában foglalja a szigetelési feladatokat, a tetőfelújítást, a teljes külső-belső felújítást és korszerűsítést, a műemléki értékek megőrzésével.
Új kollégium, könyvtár, kiállítóterek és négyszáz főt befogadó hangversenyterem létesül itt, az utóbbi azt a kulturális hiányt pótlandó, hogy Budapest és Szeged között nincs koncertterem.
Reméljük, hogy mindezekre a fedezet is rendelkezésre áll majd.
Hol van tér a bővítésre?
A hatvanas-hetvenes évek fordulóján a kolostor mellett, a kolostorkert helyén építették fel a Kada Elek Szakközépiskolát, amely a tornatermével együtt foglalja a területet. Az iskola elköltözik az Izsáki úton épülő campus közelébe, a Huszár (Rudolf)-laktanyába. Az elavult, Univáz-szerkezetű épületeket lebontjuk. Abban, ami a helyükön épül, és a könyvtár átépítésével kényelmesen el tudjuk helyezni az új oktatótermeket, gyakorlóhelyiségeket, új könyvtárat, valamint a hangversenytermet és a kollégiumot. A könyvtárral kapcsolatban némi vita alakult ki, mivel a kiviteli tervek és a megvalósítás minősége méltatlan volt a jó építészeti gondolathoz. Három statikai szakvélemény készült, így kiderült, hogy a ház elképesztő statikai hibákkal terhelt, nem menthető meg ebben a formában. De megtartjuk az eredeti beépítési karaktert: az árkádsoros bejáratot és az utcai homlokzaton a virágokat formázó ablakok látványát.
Öt jelentős felsőoktatási intézmény építésében vett részt Pesten és Budán. A Közgazdaságtudományi – ma Corvinus – Egyetem rekonstrukciója, az ELTE Természettudományi Kar lágymányosi épületei, a Trefort-kert megújítása és a Zeneművészeti Egyetem oktatási épülete terveit vezető építésztervezőként ön jegyezte, és felelős tervezőként részt vett a Közszolgálati Egyetem tervezésében is. Múzeumok sorával foglalkozott itthon és nemzetközileg egyaránt elismert minőségben. A Szépművészeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Holokauszt Emlékközpont, a sárospataki Ágyúöntő Műhely rekonstrukciója és a Nemzeti Múzeum nemzetközi pályázatának győztes terve zárják a sort.
Megemlíteném a városligeti műjégpálya, valamint a Gül Baba türbéje és környezete megújítását. Ez utóbbit Andor Anikóval közösen terveztük meg.
A két nemzetközi díj mellett számos hazai szakmai díj birtokosa. A Szépművészeti Múzeumhoz több évtizedes kapcsolat fűzi. Komáromi kiállítóhelyük, a Csillagerőd múzeummá alakításán is évekig dolgozott.
A Szépművészeti Múzeum egyedülálló gipsz szobormásolat-gyűjteményének új bázisát hoztuk létre Gergely László belsőépítésszel. Ha megnyílik, a görög, római és reneszánsz korban készült jelentős plasztikai alkotások művészi minőségű másolatainak kiállítóhelye lesz az erőd.
Betöltötte a 77. életévét. Nem tervezi még a visszavonulást?
Érzek erőt a folytatáshoz. Jólesik a munka. Kitűnő fiatal kollégáim, szerzőtársaim vannak, és Dániel fiam egyre több terhet vállal át tőlem. Személyre szabott feladatmegosztással, remekül együttműködve dolgozunk. Szeretünk együtt dolgozni. Miért hagynám abba?
Nyitókép forrásas: YouTube
