Tél a régi Ligetben

Az 1896-os Millenniumi Kiállítás előkészítő munkálatai már 1894-ben megkezdődtek.

1899. márciusának végén, egy szokatlanul enyhe tél után, váratlanul hatalmas havazás kezdődött, és vastag hóval borította be a fővárost. A Vasárnapi Újság Klösz György március 26-án készült felvételeivel illusztrálta városligeti tudósítását.

Március 30-án aztán újra kitavaszodott, a hó gyorsan elolvadt.

A Millenniumi Földalatti Vasút eredetileg a mai Hősök tere alatt elhaladva, a Millenniumi emlékmű mögött kilépett alagútjából, és a Városligeti tavat megkerülve érkezett felszíni végállomásához a Széchenyi Fürdőnél.

A korcsolyapálya Radnóti Miklós költő és szerelme, Gyarmati Fanni számára is egy életre emlékezetes maradt. 1931 telén az akkor 19 éves Fanni korcsolyázás közben azt mondta partnerének: ?Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül.? Négy évvel később, 1935-ben házasodtak össze.

Az 1930-as, 1940-es években lelkes amatőr természetfotósok folyamatosan dokumentálták az Állatkert életét. A legjobban sikerült fotókat pályázatokon díjazták, és közreadták az állatkerti folyóiratban.

A második világháború alatt bombatalálatokat kapott a Liget szinte minden része, az ostrom során pedig az addig viszonylag épségben maradt létesítményeket is tovább rongálták. A Liget történetének legszomorúbb tele volt az 1944-45-ös.

A Szépművészeti Múzeum is több bombatalálatot kapott 1944-ben. A bombázás következtében a kiállítótermek megvilágítására szolgáló üvegtető megrongálódott, az üvegtáblák nagy része összetört.

A Liget a szabadtéri munkahelye is volt sokaknak: hótakarítóknak, jéggyártóknak, a közlekedési eszközök működtetőinek, az állatkerti állatgondozóknak.