 |
| Ezt a kézzel színezett, derűs hangulatú levelezőlapot 1900 körül adták postára. |
Az 1896-os Millenniumi Kiállítás előkészítő munkálatai már 1894-ben megkezdődtek.
 |
| A baloldali festményen Vajdahunyadvár első, még fából készült változatának építése. Jobbra a Millenniumi Kiállítás területének fakivágásokkal járó előkészítése1894 telén. |
1899. márciusának végén, egy szokatlanul enyhe tél után, váratlanul hatalmas havazás kezdődött, és vastag hóval borította be a fővárost. A Vasárnapi Újság Klösz György március 26-án készült felvételeivel illusztrálta városligeti tudósítását.
 |
| Egyik a nagy iparcsarnok környéke (a képen hóeltakarítók lovasszánnal), a másik hólepte fenyves. |
Március 30-án aztán újra kitavaszodott, a hó gyorsan elolvadt.
A Millenniumi Földalatti Vasút eredetileg a mai Hősök tere alatt elhaladva, a Millenniumi emlékmű mögött kilépett alagútjából, és a Városligeti tavat megkerülve érkezett felszíni végállomásához a Széchenyi Fürdőnél.
 |
| Balra a Kisföldalatti alagútjának kijárata (1905), jobbra felül a baloldali közlekedés szabályai szerint közlekedő szerelvény (1900 körül), alul az úgynevezett királyi kocsi a Gundel Étterem előtti csatlakozóvágányon. |
 |
| Az előtérben látható alakok a befagyott Városligeti tó vár mögötti részén korcsolyáznak (balra). A jobboldali felvétel 1937 telén készült. |
A korcsolyapálya Radnóti Miklós költő és szerelme, Gyarmati Fanni számára is egy életre emlékezetes maradt. 1931 telén az akkor 19 éves Fanni korcsolyázás közben azt mondta partnerének: ?Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül.? Négy évvel később, 1935-ben házasodtak össze.
 |
| Vidáman táncoló párok a műjégpályán 1938-ban (balra), jobbra amatőr felvételek az 1930-as évektől az 1950-es évekig. |
Az 1930-as, 1940-es években lelkes amatőr természetfotósok folyamatosan dokumentálták az Állatkert életét. A legjobban sikerült fotókat pályázatokon díjazták, és közreadták az állatkerti folyóiratban.
 |
| Balra Szombath László díjnyertes, A téli tó című képe, jobbra Haller László Téli Állatkerti tó című felvétele |
A második világháború alatt bombatalálatokat kapott a Liget szinte minden része, az ostrom során pedig az addig viszonylag épségben maradt létesítményeket is tovább rongálták. A Liget történetének legszomorúbb tele volt az 1944-45-ös.
A Szépművészeti Múzeum is több bombatalálatot kapott 1944-ben. A bombázás következtében a kiállítótermek megvilágítására szolgáló üvegtető megrongálódott, az üvegtáblák nagy része összetört.
 |
| A korabeli felvételeken jól látható: az eső és a hólé befolyt a kiállítási termekbe, hó lepte a szobrokat, jégcsapok lógtak a berendezési tárgyakon. |
A Liget a szabadtéri munkahelye is volt sokaknak: hótakarítóknak, jéggyártóknak, a közlekedési eszközök működtetőinek, az állatkerti állatgondozóknak.
 |
| Balra egy jéggyártó készülék és működtetője 1912-ből. Az itt gyártott jéggel tömködték be az akkoriban még természetes jegű korcsolypályán keletkezett lyukakat. Középen: a 70-es troli vezetője 1950-ben. Jobbra Vajdahunyad vára hídját takarító utcaseprő 1938-ból. |
 |
| Hóeltakarító munkások a Hősök terén. A háttérben balra a behavazott Korcsolyacsarnok, jobbra a Műcsarnok (1959) |
 |
| Hófúvásos nap 1959 telén, amikor alig lehetett gyalog átkelni a Városligeti tó hídján. |
 |
| A Műcsarnok körül járó-kelő, szánkót húzó, dolgukra siető emberek 1971-ben. |
 |
| A Vajdahunyad vára napjainkban, a gyalogoshíd felől. |
Forrás és fotók: ligetbudapest.reblog.hu
