Szombathy Bálint az 1960-as évek végén jelentkező új jugoszláv művészeti generáció központi, nemzetközi jelentőségű alakja, aki számos műfajban és médiumban fejtette ki tevékenységét az elmúlt évtizedek során. Szombathy a pályája eleje óta arra törekedett, hogy műveivel hidat hozzon létre a történeti avantgárd és a neoaavantgárd között, művészetének így fontos eszközévé vált a folyamatos és radikális reflexió a politika, identitás és történelem aktuális kérdéseire, kihívásaira.
Az acb Attachmentben megrendezett kiállítás történeti tablójának különlegessége több olyan ritkán látható Szombathy-mű is, amelyek a német újraegyesülés évében keletkeztek Berlinben.
A Munkácsy Mihály-díjas Szombathy Bálint az 1969 és 1976 között létező szabadkai Bosch+Bosch csoport alapító tagja, valamint a mára már legendássá vált újvidéki Új Symposion folyóirat grafikai és művészeti szerkesztője volt az 1970-es évek elején és az 1980-as évek második felében, a későbbiek során Magyarországra költözése után pedig a Magyar Műhely Galéria és Folyóirat vezetője.
A Borsos Lőrinc művészduó legújabb kiállítása eltávolodott az utóbbi időkben rájuk jellemző, pátoszformuláktól vezérelt, sötétebb tónusú művészeti világépítési stratégiáiktól. A cím: Neo Inertia = Új Tétlenség, egy új, fiktív művészeti irányzatra utal, amely az „új tétlenség” és „tétnélküliség” költői apoteózisát hirdeti meg, miközben – egyfajta esztétikai túl- és széttermelés jegyében – veszik revízió alá a korábbi kritikai művészeti gyakorlatukat, valamint az azt követő spekulatív korszak divatos kérdésfelvetéseit. Önirónia, a zord patetikus gesztusnyelv helyett pedig jóval játékosabb, színesebb, könnyedséggel és abszurd humorral átitatott kísérletezés jellemzi a legújabb műveiket.
Hopp-Halász Károly (1946–2016) pályája elejétől fogva többféle médiumot használt, a legfontosabb mégis mindvégig a festészet maradt számára. Életművében kiemelt jelentőséggel bír a pötty, ami elsősorban a pöttyös batyu motívumára utal. E minta személyes és kulturális emlékein, vonatkozásain, illetve az úton levés, az elvándorlás megidézésén túl a pötty mint szigorúan redukált, önmagában izolált, geometrikus forma is érdekelte. Az acb Plus tereiben bemutatott Pontosan | On the Dot című anyag egy három részből álló kiállítássorozat első állomásaként a nyolcvanas és kilencvenes években készült pöttyös munkákra koncentrál.
A kiállítás alkalmából egyúttal a Hopp-Halász életművét tárgyaló legújabb, Bodies of Geometry című kiadvány is megjelenik az acb ResearchLab gondozásában.
