A tárgyiasult szépség – akár egy leheletfinom csipke a ruhaneműn – valamilyen vágy, álom, történet hordozója is egyben. Táplálék a léleknek, akár az intellektus mélyét bejárni szándékozó beszélgetés, az új gondolatokat előhívó kapcsolódási pontok keresése és megtalálása – mondjuk egy misztikus hívószó, az álom közbenjárásával.
A művészeti ágak határvonalait átlépő – elsősorban a textil és az irodalom közötti rezonanciákat felhangosító – párbeszéd kibontakoztatásának szándéka vezette Zoób Katit, hogy megnyissa irodalmi divatszalonját, rögtön két váltakozó helyszínen: a Balaton-parton és Budán indítva útnak egy szándéka szerint magas kulturális értéket képviselő beszélgetéssorozatot. A bátor és jól időzített kezdeményezés újabb üde színfoltként illeszkedik Balatonfüred számos attrakció által érzékelhetően a kulturális szintlépést előtérbe helyező koncepciójába.
A diskurzus vezérfonalát a Magyar Kultúra magazin legújabb lapszámának témája, az álom adta.
A résztvevők ugyanakkor sajátos értelmezésük, előhívott emlékeik által – mint ahogy a lapszám is – e témának rendkívül sokrétű értelmezését tudták bemutatni.
„Textillel írom a történetemet, de ebben a divatszalonban ezt szeretném más oldalról is megvilágítani”
– adta meg a felütést a mindvégig kellemes, oldott hangvételű beszélgetésnek a házigazda divattervező. „Ezt a helyet szeretném arra is felhasználni, hogy a kortárs irodalom további inspirációt kapjon a textilektől és viseletektől, amelyek meghatározták a különböző korszakokat. Számomra ruhában megidézve az álom a neglizsé, amely korabeli hálóruha formájában már az ókori Rómában is létezett. Beszédes, hogy később, a történelem korszakain áthaladva hogyan válhatott például a tisztaság megjelenítőjévé vagy akár a csábítás eszközévé.”
Zoób Kati számára – mint mondta – szalonja megnyitásához inspirációt jelentett a Magyar Kultúra minőségi kivitelezésű kiadványa, amelyben ma már önálló rovatot vezet.
„Ha valamire erősen vágyom, azt képes vagyok megálmodni. Az álmok számomra megvalósuló csodák.”
Bartis Attila író a műveit talán leginkább meghatározó fogalomként jellemezte az álmot. Az író-fotográfus tizenéves kora óta úgynevezett álomnaplót ír, fotográfusként kísérletet tett arra, hogy képein rögzítse a láthatóval egy időben ott lévő láthatatlant.
Az álom és az irodalom kapcsolata labilis: az álomról szóló irodalmi szövegek, még ha az álomból táplálkoznak is, legtöbbször az íróasztalnál születnek
– mondja Bartis, aki szerint az álmok több mindent árulnak el rólunk, mint egy pszichoterápia. Számára az álmok az élet számtalan apró és sorsmeghatározó lépésének ihletői.
Bartis könyveiben meghatározó jelentőségű az anyag, az öltözék, a tapintás. A Jáva szigetén és Budapesten felváltva élő író a ruhaneművel kapcsolatos gondolatait az embert a tárgyakhoz fűző sajátos viszony kontextusában vizsgálta. Arról beszélt, hogy a tárgyi emlékektől zsúfolt budapesti életmódját évente egy szinte a személyes emlékek jelenlétét teljesen mellőző indonéziai életstílussal váltja fel, s a kettő meglepő módon kiegészíti egymást.
„Úgy élek le ott egy esztendőt, hogy semmi nem hiányzik abból, ami itthon maradt. Tudnom kell, hogy megvan, és ha megfosztanának tőle, megbolondulnék, miközben a mindennapi életben nincs szükségem arra, hogy a tárgyaim körülvegyenek.”
Kiss Ferenc műgyűjtő az életében megvalósult álmokról, a különböző művészeti ágak egymásnak nyújtott inspirációiról beszélt. Számára a képzőművészetben Gulácsy Lajos, a zenében Claude Debussy testesíti meg az álmot, de az álmok, vágyak megvalósulása szerinte a magyar könnyűzene témái között is rendszeresen visszaköszön.
A KATTARZIS következő eseményét ismét Balatonfüreden, február végén rendezik meg, de a jövőben lesznek események Zoób Kati hamarosan megnyíló Csaba utcai szalonjában is.
Fotók: Kultúra.hu/Beliczay László
