Mit lehet tudni a titkosírás jelentőségéről a Gárdonyi-életmű tekintetében? Az író miért érezte szükségesnek, hogy így jegyezze le műveinek egy részét?
A Titkosnapló jelentősége elsősorban különlegességében rejlik, gyakorlatilag Gárdonyi munkamódszerét és személyiségének titkait árulja el, s mint ilyen, igazán egyedi a magyar irodalomban. A titkosírást 1906-ban fejlesztette ki, ekkortól készültek a titkos irományok, amiből lett később a napló; a szerző ún. tematikus mesterfüzeteket hozott létre, az össz terjedelem mintegy ezer oldalt tesz ki; vagyis a teljes Napló, amit hosszú éveken keresztül írt, egy ekkora könyvet jelentene. Tartalmilag e szövegek nem a művek átiratát jelenti, hanem önreflexív, naplószerű szövegek, füves könyv jellegű idézetek, különféle szószedetetek, írói módszertan javaslatok tárházát takarja.
Az tudva lévő, hogy ezeket az írásokat Gilicze Gábor fejtette meg, és 1971-ben jelent meg belőle az első részlet. Miért kellett ennyi ideig várni a következő kiadásra?
Kiadóilag nem foglalkozott vele senki, de a Gárdonyihoz kapcsolódó kiállítások, rendezvények, középiskolai versenyek stb. kapcsán mindig is központi téma volt a titkosírás kérdésköre, a Gárdonyi-év vándorkiállításán épp A természet kalendáriuma füzeteit állították ki, más történet, hogy ezzel így újdonságot hoz a Helikon-kiadvány, amikor a kód megfejtését közreadja. És hát vannak irodalmi és kanonizációs kérdések, melyek újra és újra felütik a fejüket, aminek elsősorban az írók isszák meg a levét, amikor nem számítanak divatosnak. Most ilyesmiben vagyunk Gárdonyi, Németh László, Illyés kapcsán, de kiadói oldalról is csonka a történet, amikor ma állami támogatásból nyomják ki Gárdonyi köteteit a cenzúrázott szövegek alapján, mindezt nevetséges áron; így kell rombolni az életműben.
Olvasható, hogy a Morfiumcseppek, a Más szóval a szót illetve a Mesterkönyv is titkosírással készült. Ezeknek a feldolgozása megkezdődött már?
Természetesen, a filológiai ?játék? egyik oldalán az egri Dobó István Vármúzeum áll Király Júlia személyében, a másik térfélen pedig a kódfejtő Gilicze Gábor. És a partvonalon vagy a hálónál, vagy a síppal a számban a pálya széléről pedig én koordinálom az egészet, akit mindig is az irodalom másik oldala érdekelt.
Hogyan jellemezné A természet kalendáriumát pár mondatban? Milyen könyvet tart majd kezében az olvasó?
Fragmentált, roncsolt ?füves könyv? szövegek, melyek naplószerű elrendezésben, az év tizenkét hónapjához igazítva adnak vissza természeti képeket, eseményeket, ahogy azt a szerző lejegyezte, ráadásul a teljes titkosírásos szöveget is közreadjuk. Korántsem szépirodalmi anyagról van szó, nem is így kell tekinteni rá, ellenben számtalan olyan parafrázis, szókép, hasonlat bújik meg a megfigyelői státuszból jegyzetelő Gárdonyi töredékmondataiban, amelyek a regényeiben is fellelhetők (Az öreg tekintetes, Ida regénye vagy a nemrég, általam sajtó alá rendezett Amiket az útleíró elhallgat című műve), illetőleg publicisztikájában is visszaköszön (számos szakfolyóiratnak írt, de utazásai során is ?megfigyelte a természetet?). A kötetet részletes tanulmány nyitja (Király Júlia tollából), de lehoztuk a titkosírás megfejtésének történetét is, ahogy magát a megfejtést is, vagyis a kiadvány ismeretterjesztő a szó eredeti értelmében: aki meg akarja tanulni ?Gárdonyiul?, az feltétlenül szerezze be a könyvet.
Ugyanakkor ha végiggondoljuk Gárdonyi életének ?remetekorszakát?, a befalazott szoba ?jótékony rabságát?, harcát a kiadóval (Singerrel), az éveket, amikor csak lapokban publikált és könyvei egyáltalán nem jelentek meg, ha egyáltalán kíváncsiak vagyunk e különös palira, aki mellesleg a legolvasottabb magyar író, akkor a titkosnaplóhoz kell fordulnunk, hiszen a teljes napló, a maximák sora adja ki Gárdonyi ars poeticájának, személyiségének, írói ötleteinek, egyáltalán személyiségének és mindennapjainak kulcsát. Szó szerint.
A könyvben szereplő Gárdonyi rajzok miért egyedülállóak? Milyen funkcióval bírnak a szövegek tekintetében?
A Vázlatfüzet, mely a rajzokat tartalmazza, teljességgel kiadatlan, úgy véltük, itt a legfőbb ideje megjelentetni, hiszen csak egy kötethez társítva lehet közreadni a néhány grafikát; mi sem természetesebb, hogy A természet kalendáriuma részeként lát napvilágot, miután ide illeszkedik.
A kötet ajánlója a Helikon Kiadó oldalán érhető el.
