1992 januárjában huszonkét jeles magyar művész társadalmi szervezetként megalapította a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA), melynek elnökéül Makovecz Imre építészt választották. 2010 őszén a magyar kormány elhatározta, hogy köztestületi rangra emeli az akadémiát, és az alaptörvényben nevesítetten deklarálja a Magyar Művészeti Akadémia működésének törvényi kereteit. Az Országgyűlés 2011. július 11-én fogadta el a 2011. évi CIX. törvényt a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról.

Az MMA-ról szóló törvény indoklása szerint: „A törvényi szabályozást indokolja az az elvárás, hogy a kultúra és kiemelten a különféle művészeti ágak képviselői egyre fontosabb szerepet töltsenek be a társadalom alakításában, és aktív szerepvállalásukkal járuljanak hozzá a kulturális érdekek hatékony érvényesítéséhez. A kulturális értékek védelme, a nemzet művészeti hagyományainak megőrzése, átörökítése és bemutatása, az új alkotások létrehozásának ösztönzése, a magas színvonalú alkotómunka közösségi feltételeinek megerősítése, a művészeti együttműködés fokozott igénye ma olyan jelentőségű feladatokká váltak, amelyek joggal vetik fel egy, a Magyar Tudományos Akadémiához hasonló szerepkörű és súlyú művészeti köztestület megalapításának szükségességét.”

2011. november 5-én 157 rendes taggal alakult meg a Magyar Művészeti Akadémia mint autonóm köztestület. Első köztestületi elnöke prof. em. Fekete György lett, főtitkárrá az alakuló közgyűlés dr. Kucsera Tamás Gergelyt választotta. Az MMA első elnökségében kapott helyet alelnökként Csáji Attila és Zelnik József, elnökségi tagként Ács Margit, Dévényi Sándor, Jankovics Marcell és Sára Sándor. Ettől számítva az MMA deklaráltan hivatalos jogi személyként, állami garanciával rendelkező művészeti intézményként végezheti feladatát. Jelenléte az elmúlt tíz évben fokozatosan erősödött az ország egész területén, közéleti és eszmei inspirációi a határon túl is kibontakoztak.

A Magyar Művészeti Akadémia az évek során művészéletpálya-modellt alakított ki:

többek között átfogó ösztöndíjrendszert épített ki minden generációt belefoglalva; a művészek anyagi megbecsülésének és társadalmi elismerésének javítása érdekében vezette be a művészjáradékot, továbbá saját, többlépcsős díjazási rendszert hozott létre a művészi életút állomásaihoz illeszkedve, és kezdeményezésére jött létre a Nemzet Művésze díj mint a hazai művészeti élet legmagasabb szintű szakmai elismerése.

A tíz év alatt az MMA intézménycsaládja is folyamatosan bővült.

A Magyar Művészeti Akadémia 2014 óta működteti a – székházaként is funkcionáló – felújított Pesti Vigadót; intézménye a Műcsarnok mint kiállítóhely; megalapította a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetet, melynek keretein belül végzi tevékenységét a szakkönyvtár, valamint a Makovecz Központ és Archívum is; fenntartója a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központnak. Korábban is meglévő könyvkiadói tevékenységére alapozottan 2017-ben létrehozta az MMA Kiadó Nonprofit Kft.-t is, amelynek feladata elsődlegesen az MMA és intézményei gondozásában megjelenő könyvek és az MMA művészetelméleti folyóiratának, a Magyar Művészetnek a kiadása.

A Magyar Művészeti Akadémia több hazai intézménnyel és civil szervezettel épített ki szoros együttműködést,

így például az MTVA-val, a Nemzeti Filmintézettel, a Helyi Televíziók Országos Egyesületével, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesületével.

Az MMA emellett több tucat nemzetközi szervezettel (akadémiával és kulturális intézettel) vette fel a kapcsolatot, és több mint negyven határon túli művészeti szervezettel, folyóirattal, kiadóval, egyetemmel, múzeummal, színházzal alakított ki szakmai viszonyt. Az MMA nemzetközi közegben való megismertetését olyan regionális átfedésekkel bíró nemzetközi, határon túli eseményekbe való bekapcsolódás jelentette, mint például az EKF Kassa, a „30 éve szabadon”, a V4 évfordulós programsorozat vagy az olasz–magyar és az izraeli–magyar kulturális évadok. Az MMA a programjaival megjelent mások mellett Párizsban, Ljubljanában, Németország és Oroszország városaiban, de Kínában és Dél-Koreában is.

A tízéves MMA rengeteg programja és kezdeményezése közül itt csak néhányat említhetünk. A Magyar Művészeti Akadémia egyedülálló kiállítás-sorozata az évenkénti Nemzeti Szalonok rendszere a Műcsarnokban, amelyek rendre a leglátogatottabb hazai kortárs kiállítások. Az MMA számos portréfilm és több dokumentumfilm létrehozója, részt vesz a nemzeti filmfelújítási és -digitalizálási programban. Az MMA egyik legnagyobb kulturális vállalkozása a lexikonprogram, amelynek eddigi eredményét az irodalom és film kategóriákban online és könyv alakban is elérhetővé tette.

A Magyar Művészeti Akadémia ebben az időszakban több ezer kulturális-művészeti programot szervezett

– köztük közel száz nemzetközi kiállítással –, intézményeiben több millió látogató fordult meg. Pályázatok útján további közel 3000 művészeti program megvalósulását tette lehetővé, és 800 szervezetnek nyújtott anyagi támogatást.

A Magyar Művészeti Akadémia tehát – szerepéhez méltón – egy évtizede látja el a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képzőművészettel, az iparművészettel, a tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő közfeladatait.

Nyitókép: A Magyar Művészeti Akadémia új központja az Andrássy út 101. szám alatt 2018. augusztus 18-án. A műemléki és védett épület felújítási munkálatainak végeztével az egykori MÚOSZ-székház és a Bajza utca sarkán lévő szecessziós villa összekötésével alakították ki a köztestület új székházát. Fotó: MTI/Balaton József