Amélie-től Tarr Béláig: tizenöt film a Klasszikus Film Maratonról

1. Queen Budapest

A fesztivál nyitógálája a Queen Budapest-koncertfilm 4K-ban felújított változatának világpremierje lesz, amely a banda legendás magyarországi fellépésének negyvenedik évfordulójára készült el. 1986. július 27-én a Queen 80 ezer rajongó előtt lépett színpadra a Népstadionban, a legendás Magic Tour keretében – ez volt Freddie Mercury utolsó turnéja a zenekarral. A vasfüggöny mögött megrendezett első nyugati stadionkoncertként történelmet író koncerten olyan slágerek hangzottak el, mint a Bohemian Rhapsody, az I Want to Break Free és a We Are the Champions. Közben a Magyar Zene Házában 2027. február 28-ig látható a Freddie – The Exhibition című kiállítás a budapesti koncert jubileumára, ráadásul a maraton megnyitójának közönségét még egy pop-up kiállítás is várja az Urániában.

2. Szamárköhögés

A maraton új helyszíne a Budapest Kertmozi a Városházán: itt lesz látható a Szamárköhögés is, a vetítés után pedig Gárdos Péter rendező Hernádi Judittal, a film egyik főszereplőjével és Máthé Tibor operatőrrel együtt beszélget majd a közönséggel. Az 1956-os forradalommal hallatlanul izgalmas időszak köszönt be a gyerekek életében. Nem kell suliba menni, a felnőttek pedig megbolondulnak: a papa megpofoz valakit, pizsamában szteppel és levelet fogalmaz Hruscsovnak, a nagymama pedig átlőtt kenyérrel tér haza. Gárdos Péter nem a forradalom hőseiről forgatott filmet, hanem azokról a hétköznapi kispolgárokról, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait.

3. A gyűlölet

Az esemény díszvendége lesz Mathieu Kassovitz francia rendező és színész, aki ezen a listán nem véletlenül szerepel négy alkotással. Nehéz lenne közülük legerősebbet választani, de ha a kulturálisan legnagyobb hatásút kéne kiemelni, akkor az bizonyosan A gyűlölet lenne. Három barát – egy zsidó, egy arab és egy fekete fiú – huszonnégy óra leforgása alatt egyre mélyebbre zuhannak a párizsi alvilágban. A gyűlölet hipnotikus erejű látlelet elidegenedésről, rasszizmusról és erőszakról. Mathieu Kassovitz fekete-fehér kultfilmje a külvárosi fiatalok reflektálatlan agresszivitását a francia társadalom mélyebb válságának tüneteként láttatja. Harminc évvel a premier után a film restaurált 4K-változatban kerül moziba!

4. Hajnali háztetők

Az 1956-os forradalom évfordulójára összeállított válogatás évtizedekig betiltott és frissen restaurált magyar filmeket is bemutat. A Hajnali háztetők Ottlik Géza azonos című kisregénye nyomán készült. A címbeli festmény születésének történetén keresztül több rétegben, barátságok és szerelmek szövedékén át idézi fel egy korszak, de a regényhez képest hangsúlyosabban az ötvenes évek történetét. 1956-ban Both Benedek festőművész hírt kap Párizsban élő gyerekkori barátja, Halász Péter haláláról. A Képzőművész Szövetség megvenné egyik festményét Halászról, aki politikailag mindenhez tudott igazodni. Bébé azonban annak dacára sem akar együttműködni a szövetséggel, hogy az ÁVH is megjelenik nála. Udvaros, Cserhalmi, Kulka, Sinkó, Eperjes, Andorai: igazi sztárparádé!

5. Kárhozat

A Kárhozat hozta meg Tarr Béla számára a nemzetközi elismerést: ebben a remekműben egy lepusztult bányászvárosban találjuk magunkat a semmi közepén. Karrer élete céltalanul telik, csak a helyi bár énekesnője iránt érzett szenvedélye tudja valamelyest kirángatni az apátiából. A nő szakít vele, de Karrer nem nyugszik bele az elutasításba. Tarr itt alakítja ki a Sátántangóban kiteljesedő, világsikert hozó fekete széria stílusát, Víg Mihály repetitív zenéje pedig különös erővel ad még egy réteget az éppen széthulló, nyomorúságos kelet-európai világáról alkotott képhez. 

6. Amélie csodálatos élete

Jean-Pierre Jeunet filmjét receptre kéne felírni mindenkinek. Talán nincs még egy ennyire bájos és szerethető, mégis humoros, olykor kissé bizarr és nagyon egyedi világú mese: Amélie, a magányos montmarte-i pincérnő szenvedélyesen figyeli a körülötte élők életét, és azzal játszik, hogyan egyengetheti mindennapjaikat derűsebbé, ugyanakkor ő maga félős és visszahúzódó. Váratlanul találkozik Ninóval, az elrontott fotóautomata-képek gyűjtőjével, aki felforgatja addigi életét. Audrey Tautouba nem lehet nem beleszeretni, de a sötétebb hangvételhez szokott Jeunet, akitől Guillermo Del Toro is előszeretettel lop, ezúttal egy olyan Párizst mutat nekünk, amelynek bohó, különc és karakteres világában örökké élnénk.

7. A zongorista

Nehéz lenne elfelejteni azt a pillanatot, amikor a 2003-as Oscar-gálán Harrison Ford Roman Polański nevét olvasta fel a legjobb rendező díját rejtő borítékból. A közönség felállva tapsolt, ám akadtak, akik látványosan sztrájkoltak ellene – a lengyel rendező ugyanis még mindig menekülőben van, miután a hetvenes években elítélték egy kiskorú szexuális zaklatása miatt. És noha azóta sem alkotott maradandót, A zongorista egy valódi remekmű, amely Władysław Szpilman lengyel–zsidó zongoraművész valós történetén keresztül mutatja be a varsói gettó felszámolásának időszakát és a holokauszt pusztítását. Polański gyermekként maga is átélte a náci megszállást, édesanyját Auschwitzban gyilkolták meg. A személyes érintettség és a mesteri operatőri munkával megformált látásmód, valamint az akkor mindössze 28 éves Adrien Brody Oscar-díjas alakítása olyan megrendítő összhatást eredményeznek, amelyben a túlélésért folytatott küzdelem kézzelfoghatóvá válik.

8. Katyń

Andrzej Wajda születésének 100. évfordulójára is emlékezik a maraton, méghozzá olyan klasszikusokkal, mint a Hamu és gyémánt, a Márványember, vagy a Danton. Régiónk és úgy általában is az európai filmművészet egyik legmeghatározóbb alkotója megrendítő hitelességgel tárta fel a lengyel történelmi sorsot: életművének kései darabja a Katyń, amely az 1940-ben a szovjet NKVD által elkövetett katyńi mészárlás és az azt követő történelmi hazugság témáját dolgozza fel. A szovjetek évtizedekig hallgatták és hallgattatták el a tragédia mögötti valóságot, elhárítva ezzel a felelősséget. Wajda népe traumái mellett ezúttal saját személyes gyászának is teret enged, ugyanis a rendező édesapja szintén a mészárlás áldozata volt.

9. Bíbor folyók

Borzongató sztárparádé a francia krimi rajongóinak: a Franciaország hegyei között megbúvó kisvárosban kegyetlen bűncselekmények sora bontakozik ki, a nyomozás során pedig egyre sötétebb titkok és egyre nyugtalanítóbb múlt tárul fel. Kétezres évek eleji bűnügyi – néha misztikumba hajló – thriller, a magányos, de profi párizsi nyomozót alakító Jean Reno és a feltörekvő, ösztönös zsaru Vincent Cassel párosával. Sőt, Cassel akkori felesége, az isteni Monica Bellucci is feltűnik a színen!

10. Thelma és Louise

Ridley Scott 1991-es road movie-ját is nagy élmény lesz szélesvásznon megnézni: a női szabadság és öntudat úttörő hollywoodi szimbóluma Susan Sarandon és Geena Davis főszereplésével Callie Khouri önéletrajzi elemektől sem mentes forgatókönyvéből készült. A kilencvenes évek hajnalán persze a nők helyzete még más volt, mint ma, a Thelma és Louise pedig hozzájárult ahhoz, hogy másként gondolkodjunk a nők szerepéről a filmekben, mást a női szexualitásról és a lélek szabadságáról. A mai napig Ridley Scott egyik legjobb filmje. Bónusz: ez a film csinált sztárt az addig teljesen ismeretlen Brad Pittből.

11. Kallódó emberek

Az idén kerek száz éve született Marilyn Monroe külön szekciót kapott a maratonon, és noha a Szőkék előnyben, a Hogyan fogjunk milliomost és a Niagara is nagyon élvezhető alkotások, mi mégis azt a filmet választottuk be ide, amely egy korszak végét jelezte előre – no és amelyben utoljára láthattuk a nagyszerű Clark Gable-t. A Marilyn által alakított táncos főhősnő válása után összekavarodik két cowboyjal (Gable oldalán a szintén remek Montgomery Clift), akik meggyőzik, hogy szüksége van egy kis vidéki életre, így kiköltöznek egy félkész házba a sivatagba. John Huston 1961-es filmje már a modern western sivárságát festi fel. Egyfajta allegória a kiüresedő Hollywoodra, ahogy az utolsó ikonok fogják be a megmaradt utolsó hat lovat a sivatagból. 

12. A sötétség mélyén – Egy filmalkotó apokalipszise

Tavaly Velencében mutatták be a Francis Ford Coppola pocsék Megalopoliszának elkészültét bemutató dokumentumfilmet, amiről itt írtunk. Ez a film azonban korántsem az első kaotikus munkája volt: A sötétség mélyén – Egy filmalkotó apokalipszise az Apokalipszis most kulisszái mögé visz, ráadásul Eleanor Coppola, a rendező felesége készítette. A monumentális, őrült vízió nemcsak a vietnámi háború, de minden emberi pusztítás mozgóképes esszenciája, a film forgatása pedig legendás. 1976 februárjában kezdődött a Fülöp-szigeteken, hatalmas ambícióval és bizarr botrányokkal, Eleanor pedig a filmet forgalmazó United Artists felkérésére végig dokumentálta a folyamatot, miközben a saját naplójához a férjével folytatott privát beszélgetéseket is rögzítette. Az anyagból elkészült dokumentumfilm nem csupán egy légy a falon élményt nyújt, hanem megmutatja, hogyan kerekedik felül az alkotó az őrületen, vagy éppen hagyja magát általa elsodorni a nem éppen veszélytelen alkotási folyamat közben.

13. Ámen

Vajon a pápa megállíthatta volna a nácikat, ha bevetette volna a hatalmát? A Rolf Hochhuth A helytartó című színdarabja alapján készült Ámen provokatív állítása, hogy a Vatikán tudott a népirtásról, de hallgatásával legitimálta annak elkövetését. Mathieu Kassovitz alakítja Ricardo Fontana jezsuita papot, aki a pápa belső köréhez tartozik, mégsem tudja megértetni az egyház vezetőivel a helyzet súlyosságát. A görög–francia rendezőlegenda, Costa-Gavras filmje 2003-ban elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó César-díjat.

14. Kutya éji dala

Bódy Gábor neoavantgárd kultfilmje, a Kutya éji dala is a csillagos ég alatt lesz nézhető. A Kutya éji dalában egy hegyvidéki faluba új plébános érkezik, aki különös módszereivel felforgatja a helyiek életét. A rendező maga alakította pap, a csillagász-punkzenész, az önmagát kereső fiatal anya, a háború nélküli katonatiszt, a rokkant tanácselnök, a lelki- és tüdőbeteg nő, valamint az őket megfigyelő kisfiú sorsát ugyanaz az állatias ösztönöket felszabadító kozmikus erő alakítja.

15. Az éhség

Tony Scott (Tiszta románc, Top Gun) ezzel a filmmel debütált, és a hatás nem maradt el. A nagyon is megosztó Az éhség egy női vámpírfilm a Szárnyas fejvadász hangulatában, Manhattanben: a ʼ80-as évek posztmodern hollywoodi látványfiesztáit (Alkonytájt, Elveszett fiúk, Vamp) indító zsáneralapmű Whitley Strieber híres fércművéből egyszerre szívszorító love story három halhatatlan szeretőről és a horrorfilm egyik legpompásabb stílusparádéja az eksztatikus Bauhaus-koncertnyitánytól Deneuve és Sarandon merész ágyjelenetén át a karneváli élőhalott-fináléig.