Tízezer Térey János-kötetet ajándékoz diákoknak a Libri
Az öt évvel ezelőtt, 2019. június 3-án elhunyt Térey János emlékére tízezer darab Térey-kötetet ajándékoznak diákoknak. A költő síremlékét hétfőn délelőtt szűk családi körben avatták fel.
Térey János, az 1970. szeptember 14-én született és 2019. június 3-án elhunyt József Attila- és Babérkoszorú díjjal kitüntetett író, költő, drámaíró, műfordító emléke és életműve előtt tisztelegve a Jelenkor Kiadó és a Libri Könyvesboltok 10 ezer példányban teszik elérhetővé az Árnyékunk útra vált című kötetet, amelyben a szerző korai verseitől a posztumusz megjelent önéletírásáig (Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai) válogattak jellegzetes és kiemelkedő műveiből, így rajzolva fel a 21. századi magyar irodalom jelentős alkotójának pályaívét.
Az ajándékköteteket középiskolai tanulók, főiskolások és egyetemisták érvényes diákigazolványuk felmutatásával június 3-tól az ország minden Libri könyvesboltjában, valamint az Ünnepi Könyvhéten, június 13. és 16. között Budapesten, a Vörösmarty téren, a Libri Könyvesboltok 63-as számú standjánál vehetik át a készlet erejéig.
Június 3-án, Térey János halálának ötödik évfordulóján a budapesti Farkasréti temető 25-ös parcellájában szűk családi körben felavatták a költőnek állított síremléket, amelyet Gálhidy Péter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész készített. A felkérést Harmath Artemisztől, Térey János feleségétől kapta.
A szobrászművész így fogalmazott a Nyugati tér blognak: „A sírkőnél egy szokatlan arányrendszert alkalmaztam, a magassága az engedélyezett maximális mérethez lett igazítva. Az enyhén sárgásfehér Kanfanar mészkőtömb jobb felső sarkát egyfajta védelmező módon beburkolja János egyik fontos növénye, a felnagyított Gingko biloba-levél. A védelem azonban mégsem sikerül, a sarok szabadon marad. Mindkét elem sérülékenysége, törékenysége és az elhelyezés egyszerre tartós és provizórikus jellege miatt a tervezettség és a sorsszerűség kettősségét is magában hordozza a síremlék. A felirat színe igazodik a levél színéhez, a bronz természetes patináját a vele rokon vörösréz templomtetők kékes-szürkészöld tónusa felé toltam el. A zöld betűszín pedig áthallásos a Tandori-síremlékkel. A felirat és a szoborelem közti nagy távolság, a szokatlan, átlós kompozíció, az osztott, töredékességbe sűrített tartalom számomra plasztikailag és térszervezésben szintén János verseit idézi.”
