Czóbel fiatalkori remekműve nem csupán saját œuvre-jén belül számít abszolút fő műnek, de az egész 20. századi modern magyar festészet egyik legemblematikusabb alkotása is. Az iránta megmutatkozó nemzetközi érdeklődés arra is rávilágít, hogy ez a magyar festészet történetét feldolgozó munkákban megkerülhetetlen és kihagyhatatlan alkotás európai mércével is a legjobbakhoz mérhető. Megállja helyét a leghíresebb francia posztimpresszionisták környezetében, és kvalitásában, a mű erejében legközelebbi analógiáival, Edvard Munch munkáival is felveszi a versenyt.
Czóbel Párizsban, a paradigmaváltó 1905-ös év legvégén, közvetlen a Matisse körül csoportosuló fauve-ok, azaz a vadak jelentkezése után festette ezt a vadonatúj látásmódot tükröző alkotását. A Montparnasse-on bérelt hotelszobájában fogant képpel egy időben megfogalmazott Önvallomás című írásából kiderül, hogy a művész ekkor fontos fordulóponthoz ért. Leszámolt korábbi stílusával, a nagybányai plein air naturalizmussal, a párizsi inspirációk hatására minden korábbi eredményét sutba dobva új alapokra helyezte festészetét. Ez a friss energiákkal telített, fiatalos önbizalomtól duzzadó új festői attitűd sugárzik erről a méretében is bátorságot demonstráló festményről. Czóbel ekkor került a nemzetközi élvonal közelébe. Már ebben az évben olyan fontos vásárlói akadtak képeinek, mint Thomas Mann sógora, a zeneszerző és karmester, Mahler-növendék Klaus Pringsheim. Matisse és Picasso környezetében, Gertrude Steinék híres művészeti szalonjában pedig hamarosan az akkori párizsi avantgárd legjobbjai között emlegették Czóbelt.
A bravúros kompozícióérzékkel, már-már zenei hatású eszközökkel megfestett mű legenigmatikusabb motívumát a lány tekintetében találjuk meg. Ha csupán a fej részletét nézzük, felsejlik az érett nő is a kislányos arc mögött. Vérbő, duzzadt ajkai és titokzatos tekintete rendkívül szuggesztívvé varázsolja. A főalak – az aranymetszés elvéhez hasonlóan – a képmező bal szélső harmadát foglalja el. Erre felel a világosabb másik oldal homogenitását megtörő, színkavalkádként megjelenő festmény a falon.
Czóbel életművében ma már csak elvétve találni olyan festményt, amely elkerülte a restaurátori beavatkozást, és amelyet megkímélt az elmúlt század vérzivataros történelme is. A Kislány ágy előtt felülete viszont érintetlen, lakkozástól is mentes, tökéletesen intakt, sőt a rangos festmény máig eredeti keretében látható.
A közönség a Kieselbach Galéria december 10-én megrendezendő téli árverését bemutató kiállításon láthatja a festményt. Czóbel remekművéhez külön kötet készült Barki Gyergely művészettörténész szövegével.
